Főmenü megnyitása

Kispereszlő (1899-ig Priszlop, szlovákul: Príslop, ukránul: Hrabova Roztoka) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Szinnai járásában. Alsó- és Felsőpriszlop egyesülésével jött létre. Nevének előtagját a máramarosi Pereszlőtől megkülönböztetésül kapta.

Kispereszlő (Príslop)
Kispereszlő zászlaja
Kispereszlő zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásSzinnai
Turisztikai régióFelső-Zemplén
Rang község
Első írásos említés 1568
Polgármester Jozef Blaško
Irányítószám 067 66
Körzethívószám 057
Forgalmi rendszám SV
Népesség
Teljes népesség54 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség9 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság432 m
Terület6,18 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kispereszlő (Szlovákia)
Kispereszlő
Kispereszlő
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 02′ 20″, k. h. 22° 19′ 30″Koordináták: é. sz. 49° 02′ 20″, k. h. 22° 19′ 30″
A Wikimédia Commons tartalmaz Kispereszlő témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

FekvéseSzerkesztés

Szinnától 14 km-re északkelet-keletre, a Keleti-Beszkidekben, a Sztarinai-víztározó keleti oldalán fekszik.

TörténeteSzerkesztés

1568-ban egy adóösszeírásban említik először, a homonnai uradalomhoz tartozott. Később a tőketerebesi pálos kolostor faluja lett. Régi görögkatolikus fatemploma 18. századi volt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „PRISZLOP. Orosz falu Zemplén Vármegyében, földes Ura a’ Religyiói Kintstár, az előtt Terebesi Sz. Pál Remete Szerzetebéli Atyáknak birtokok vala, lakosai ó hitüek, fekszik a’ Sztakcsinyi járásban, Alsó Sztarina Dorához 1/2, Felső Kolbászóhoz pedig 1/4 órányira, határja 2 nyomásbéli, melly leginkább zabot terem, középszerűen árpát, tatárkát, krompélyt; hegyes, vőlgyes, követses, sovány; erdeje elég, kenyérben szűkölködik, piatza Homonnán, és Ungváron.[2]

1820-tól az eperjesi görögkatolikus püspökség birtoka volt.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Priszlop, orosz falu, Zemplén vmegyében, Szinna fil. 163 gör. kath., 8 zsidó lak., 215 hold sovány szántófölddel, erdővel. Ut. p. Szobráncz.[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Kisperesztő, előbb Priszlop, ruthén kisközség 22 házzal és 168 lakossal, a kik gör. kath. vallásúak. Postája Czirókaófalu, távírója és vasúti állomása Nagyberezna. A homonnai uradalom tartozéka volt s a XVII. században a terebesi pálosok kapták. Azután vallásalapítványi birtok lett, majd az eperjesi gör. kath. káptalané és most is ezé. Gör. kath. templomának építési ideje meg nem állapítható.[4]

1920 előtt Zemplén vármegye Szinnai járásához tartozott, majd az újonnan létrehozott csehszlovák államhoz csatolták. 1939 és 1945 között ismét Magyarország része.

Régi fatemploma 1944-ben elpusztult. Helyére épült fel a mai templom.

NépességeSzerkesztés

1910-ben 159, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.

2001-ben 72 lakosából 53 szlovák, 13 ruszin és 4 ukrán volt.

2011-ben 58 lakosából 33 szlovák és 22 ruszin.

NevezetességeiSzerkesztés

  • Görögkatolikus temploma 1993-ban épült, ma a kistopolyai plébánia filiájaként működik.
  • Petrasovics-kereszt (1888).

További információkSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés