Kispereszlő

község Szlovákiában

Kispereszlő (1899-ig Priszlop, szlovákul: Príslop, ukránul: Pryslop) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Szinnai járásában. Alsó- és Felsőpriszlop egyesülésével jött létre. Nevének előtagját a máramarosi Pereszlőtől megkülönböztetésül kapta.

Kispereszlő (Príslop)
Kispereszlő zászlaja
Kispereszlő zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásSzinnai
Rang község
Első írásos említés 1568
Polgármester Jozef Blaško
Irányítószám 067 66
Körzethívószám 057
Forgalmi rendszám SV
Népesség
Teljes népesség54 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség9 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság432 m
Terület6,18 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kispereszlő (Szlovákia)
Kispereszlő
Kispereszlő
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 02′ 20″, k. h. 22° 19′ 30″Koordináták: é. sz. 49° 02′ 20″, k. h. 22° 19′ 30″
A Wikimédia Commons tartalmaz Kispereszlő témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

FekvéseSzerkesztés

Szinnától 14 km-re északkelet-keletre, a Keleti-Beszkidekben, a Sztarinai-víztározó keleti oldalán fekszik.

TörténeteSzerkesztés

1568-ban egy adóösszeírásban említik először, a homonnai uradalomhoz tartozott. Később a tőketerebesi pálos kolostor faluja lett. Régi görögkatolikus fatemploma 18. századi volt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „PRISZLOP. Orosz falu Zemplén Vármegyében, földes Ura a’ Religyiói Kintstár, az előtt Terebesi Sz. Pál Remete Szerzetebéli Atyáknak birtokok vala, lakosai ó hitüek, fekszik a’ Sztakcsinyi járásban, Alsó Sztarina Dorához 1/2, Felső Kolbászóhoz pedig 1/4 órányira, határja 2 nyomásbéli, melly leginkább zabot terem, középszerűen árpát, tatárkát, krompélyt; hegyes, vőlgyes, követses, sovány; erdeje elég, kenyérben szűkölködik, piatza Homonnán, és Ungváron.[2]

1820-tól az eperjesi görögkatolikus püspökség birtoka volt.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Priszlop, orosz falu, Zemplén vmegyében, Szinna fil. 163 gör. kath., 8 zsidó lak., 215 hold sovány szántófölddel, erdővel. Ut. p. Szobráncz.[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Kisperesztő, előbb Priszlop, ruthén kisközség 22 házzal és 168 lakossal, a kik gör. kath. vallásúak. Postája Czirókaófalu, távírója és vasúti állomása Nagyberezna. A homonnai uradalom tartozéka volt s a XVII. században a terebesi pálosok kapták. Azután vallásalapítványi birtok lett, majd az eperjesi gör. kath. káptalané és most is ezé. Gör. kath. templomának építési ideje meg nem állapítható.[4]

1920 előtt Zemplén vármegye Szinnai járásához tartozott, majd az újonnan létrehozott csehszlovák államhoz csatolták. 1939 és 1945 között ismét Magyarország része.

Régi fatemploma 1944-ben elpusztult. Helyére épült fel a mai templom.

NépességeSzerkesztés

1910-ben 159, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.

2001-ben 72 lakosából 53 szlovák, 13 ruszin és 4 ukrán volt.

2011-ben 58 lakosából 33 szlovák és 22 ruszin.

NevezetességeiSzerkesztés

  • Görögkatolikus temploma 1993-ban épült, ma a kistopolyai plébánia filiájaként működik.
  • Petrasovics-kereszt (1888).

További információkSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés