Kiss András (költő)

író, biológus, ornitológus, *1950

Kiss András, írói nevei M. Kiss András, Végvári Kiss András (Végvár, 1950. október 27. –) költő, biológus, ornitológus, természettudományi író.

Kiss András
Született 1950. október 27. (70 éves)
Végvár
Foglalkozása költő,
biológus,
ornitológus,
természettudományi író

ÉletútjaSzerkesztés

Tanulmányai, munkaállomásaiSzerkesztés

Középiskolai tanulmányait a temesvári C. D. Loga Líceumban végezte (1968), a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen 1973-ban szerzett biológiai szakos diplomát. Pályakezdőként egy évig Csanádon tanított. 1974–1984-ig a Bánsági Múzeum természettudományi részlegének ornitológusa. 1975-től a Tibiscus-Științele Naturii c. múzeumi kiadvány szerkesztője, 1985 óta a temesvári Közegészségügyi Intézet környezetvizsgálati laboratóriumának kutatóbiológusa.

Természettudományi munkásságaSzerkesztés

Fő kutatási területe a fehér gólyák életmódjának tanulmányozása. Tudománytörténeti tanulmányaiban méltatta Kuhn Lajos és Dionisie Lințea, valamint a temesvári Természettudományi Társaság munkásságát. Természet- és madárvédelmi írásait a Szabad Szó, Vörös Lobogó, Szatmári Hírlap, A Hét, Művelődés, Korunk, Brassói Lapok, Orizont, Tibiscus, Aquila, Revista Muzeelor és Neuer Weg közölte.

Költői munkásságaSzerkesztés

Versekkel 1968-ban jelentkezett. Szerepelt a Varázslataink (Kolozsvár, 1974), Hangrobbanás (Temesvár, 1975) és Ötödik Évszak (Marosvásárhely, 1980) c. antológiákban s a temesvári Franyó Zoltán Irodalmi Kör Lépcsők c. kiadványaiban, így a negyedikben (1978) Gyermekvers-füzérével. Verseit az Utunk, Echinox, Ifjúmunkás, Igaz Szó közölte.

Fanyar nosztalgiával verseli meg a visszahúzódásra kényszerített őstermészet szépségeit, csodálatos titkait. Verseinek jellemző jegye a nyílt, sallangtalan szókimondás és egyfajta sajátos nyelvi játékosság. Markó Béla szerint "megkésett, visszafogott hangú beat-költő ő, leplezetlenül nyers, hétköznapi, akiből kihalt viszont az 1960-as évek teli torkú pátosza".

Az 1990-es és 2000-es években sokat tesz a bánsági magyar irodalmi élet ébrentartásáért, rész vesz író-olvasó találkozókon, ahol verseit szavalja.

VersköteteiSzerkesztés

  • Nagy-narancs-hold. Versek; Facla, Temesvár, 1980
  • Tücsköknek szól; Facla, Temesvár, 1985

IrodalomSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés