Kiss János (filozófus)

(1857–1930) katolikus filozófus
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. július 26.

Kiss János (Szeged, 1857. november 21.Spa, Belgium, 1930. augusztus 13.) római katolikus pap, prelátus, teológus, vallásfilozófus, eszperantista, egyetemi tanár.

Kiss János
Magyarország
20. század
Élete
Született1857. november 21.
Szeged
Elhunyt1930. augusztus 13. (72 évesen)
Spa
Pályafutása
Iskola/Irányzatkatolikus teológia
Fontosabb műveiA katholikus Magyarország

Életútja

szerkesztés

Iparos szülők gyermeke. A gimnázium I-V. osztályait szülőhelyén, a VI-VIII.-at és a teológiai I., II. évet Temesvárott, a III. és IV.-et Budapesten végezte. 1880. július 7-én pappá szentelték föl; ettől fogva 1882. február 24-ig segédlelkész volt Magyarpécskán, majd a csanádi papnevelő intézetbe tanulmányi felügyelővé és az alapvető- és az ágazatos hittan, valamint a bölcselettudomány tanárává nevezték ki és e tanári állásban 1889. június végéig működött.

1883. február 2-án teológiai doktorrá avatták. 1883. november 4-től 1884. augusztus 1-ig a Szent Imréről nevezett finevelő-intézet felügyelője, 1885-től a h. zsinati, valamint a középiskolai hittanárokat vizsgáló bizottságnak rendes tagja volt. 1886 elejétől a csanádegyházmegyei nyomdát igazgatta. 1887-ben a Szent István Társulatnak kebelében alakult tudományos és irodalmi osztály tagjává választották. A katolikus tudóknak Párizsban 1888. április 8-13. között tartott nemzetközi kongresszusán a bölcselettudományi szakosztály alelnökévé választatott és a kongresszuson felolvasást tartott a tomisztikus bölcselet ápolásáról Magyarországon. Az ugyancsak Párizsban tartott II. kongresszuson 1891-ben ismét alelnöke lett a bölcseleti szekciónak és felolvasást tartott a végtelen mennyiségről. A Brüsszelben tartott III. kongresszuson 1894-ben alelnöke volt a kongresszusnak és a bölcseleti szekciónak és felolvasott a kategóriákról. A svájci Freiburgban tartott IV. kongresszuson 1897-ben alelnöke a kongresszusnak és a bölcseleti szekciónak és felolvasott az értelmi ismeretek keletkezéséről.

1889. március 21-én a Szent István Társulat igazgatója lett. A budapesti egyetem hittudományi kara 1890. május 7-én bekebelezett doktorai sorába iktatta. 1891-ben ugyanezen egyetem hittudományi kara a hittudomány bölcseleti propedeutikájának magántanárává képesítette. 1898. február 10-én a budapesti egyetemen újonnan szervezett hittudományi-bölcseleti tanszékre rendkívüli tanárnak nevezték ki, 1904-ben nyilvános rendes tanár, 1904-05-ben és 1907-08-ben a hittudományi kar dékánja, 1912-13-ban rektora. 1912-ben pápai prelátus, 1913-ban címzetes apát. 1922 és 1930 között a Collegium Medicum igazgatója, a Magyar Országos Eszperantó Egyesület választmányi, majd 1930-ban az Országos Magyar Katolikus Eszperantó Egyesület tiszteletbeli tagja. 1915-ben a Szent István Akadémia egyik alapító tagja volt.

1893-ban a bölcselettudomány művelésére megalapította az Aquinói Szent Tamás Társaságot, melynek alelnöke volt. A szegedi Dugonics Társaságnak megalakulása óta tagja. Tanulmányozás végett ismételve nagyobb utazásokat tett Olaszországba, Németországba, Svájcba, Franciaországba, Belgiumba és Hollandiába 1894-ben a római pápa tiszteletbeli kamarássá nevezte ki.

Cikkeket írt a Religióba, a Havi Közlönybe, a Munkálatokba (1880. A boldogságos szűz szeplő nélkül való fogantatása és a kihirdetés korszerűsége), a Magyar Államba, a Katholikus Szemlébe (1888. A katholikus tudósok I. nemzetközi kongresszusáról, 1891. A katolikus tudósok II. nemzetközi kongresszusáról, ugyanez bővebben a Bölcseleti Folyóiratban 1892 és ugyanabban 1886 óta száznál több cikke jelent meg), a Hittudományi Folyóiratba. A Pallas Nagy Lexikonában a katolikus teológiai és egyháztörténeti cikkeket írta.

 
Kiss János sírja a Fiumei úti Sírkertben
  • S. Alphonsi... systema morale. Dissertatio inauguralis. Temesvár, 1882.
  • Predigten auf die Sonn- und Festtage. Ugyanott, 1884. (Pázmány Péter beszédeinek fordítása.)
  • Levelek egy fiatal lelkészhez. Melcher A. után, németből ford. Ugyanott, 1886. Két kötet. (2. kiadás. Uo. 1888. 3. k. Szeged, 1889., 4. k. Uo. 1891.)
  • Philosophia christiana in Hungaria. Parisiis, 1888.
  • A keresztény vallás áldásai. Egyházi beszéd. Temesvár, 1887. (2. kiadás, Szeged, 1890.)
  • Giordano Bruno. Bpest, 1889.
  • Ázsia világossága és a világ világossága. Uo. 1890.
  • De quantitate infinita. Parisiis, 1891. (Spanyolul: Madrid, 1891.)
  • P. Didon, Jêzus Krisztus. Francziából magyarítva. Bpest, 1892. Két kötet. (2. kiadás, nagy 4rétű díszmű, 45 szövegillusztrációval és 20 műmelléklettel. Uo. 1896. Ism. Magyar Állam 45. sz.)
  • A pap két áldozata. Egyházi beszéd, melyet Páger Imre csanádegyházmegyei áldozópap első szent miséje alkalmából 1892. júl. 17. a makói r. kath. plébániatemplomban tartott. Uo. 1892.
  • Isten és az ész. Uo. 1893.
  • A katholikus pap kötelességei. Egyházi beszéd, melyet Szolinger Antal első szent miséje alkalmából 1893. július 9-én a magyar-pécskai római katholikus plébániatemplomban tartott. Ugyanott, 1893.
  • Melcher Alajos. Hitelemző beszédek. Németből magyarítva. Szeged, 1893. Két kötet.
  • Az értelmi ismeretek keletkezése. Uo. 1894. (Különny. a Bölcseleti Folyóiratból.)
  • A katholikus tudósok III. nemzetközi kongresszusáról. Uo. 1895. (Különny. a Kath. Szemléből.)
  • De categoriis. Bruxelles, 1895.
  • Katholikus ágazatos hittan. Irta dr. Katschthaler János. Latin eredetiből többek közreműködésével ford. Budapest, 1896. Hat kötet.
  • A pap a szeretet apostola. Egyházi beszéd. Uo. 1897.
  • A hitről. Konferenczbeszédek ádventre. Uo. 1897.
  • Melcher Alajos, Vasárnapi szentbeszédek. Németből magyarítva. Szeged, 1898.
  • Énekeljetek az Úrnak. Imádságos és énekeskönyv a serdülő katolikus ifjúság számára. Szerk. Kersch Ferenccel. Bp., 1898.
  • A hittud. oktatás nyelvéről. Uo., 1899.
  • Ünnepi sztbeszédek. Írta Melcher Alajos. Ford. Demény Dezsővel. Szeged, 1899.
  • Bizonyos okok mellyek erejétől... sok fő ember... az új vallások köréből ki-feslett és a róm. ecclesiának kebelébe szállott. Írta Pázmány Péter. S.a.r. Bp., 1900.
  • A kat. tudomány. Uo., 1900.
  • A magyarországi katolikus autonomiáról. Uo., 1900.
  • A' setét hajnal-csillag után bujdosó luteristák vezetője. S.a.r. Uo., 1901.
  • Csanádegyházmegyei zarándoklat Velencébe, 1900. Emlékkv. Szerk. és bev. Uo., 1901.
  • Magyar katolikusok Szt Péter sírjánál. Szentbeszéd. Uo., 1902.
  • A katholikus Magyarország, a magyarok megtérésének és a magyar királyság megalapitásának kilencszázados évfordulója alkalmából. (Szerk. Sziklay Jánossal) 1-2. köt. Uo., 1902. Online
  • Mit hirdet a kat. pap? Egyházi beszéd. Uo., 1902.
  • Dicsérjétek az Urat. Imádságos és énekeskv. Szerk. Demény Dezsővel. Uo., 1903.
  • Jézus élete. Írta Gerely Józseffel. Uo., 1903.
  • A szépről és a szépművészetekről 144 képpel. Uo., 1903.
  • A társad. kérdés mibenléte és megoldása. Írta Josef Biederlach. Ford. Szeged, 1903.
  • Imádkozzál és dolgozzál. Beszéd. Bp., 1904.
  • Kant emléknapján. Uo., 1904.
  • Az Orsz. Pázmány Egyes. a Szeplőtelen előtt. Sztbeszéd. Temesvár, 1905.
  • Magyarok Mária Terézia koronázásán. Bp., 1905.
  • Bírálati vélemény dr. Jehlicska Ferenc irod. munkálkodásáról. A hittud. karhoz beterjeszti... Uo., 1909.
  • Isten megismerése a látható világból. Uo., 1909.
  • A bölcselettud. jelentősége. Beszéd. Uo., 1912.
  • A bölcselettud. művelési módjáról. Ünnepi beszéd... a bpi tudegy. újjáalakításának 133. évfordulója alk. ... Uo., 1913.
  • Imádkozzunk. Imádságos és énekeskv. kat. hívők számára. Uo., 1917. (2. kiad. 1924)
  • A Szentszék és Olaszország kiegyezése 1929. febr. 11-én. Szerződés (Trattato) és megegyezés (Concordato). A hivatalos okiratok. Ford. Uo., 1929.

Alapította és szerkesztette a Bölcseleti Folyóiratot 1886-tól és a Hittudományi folyóiratot 1890-től fogva Budapesten.

További információk

szerkesztés