Kiss Károly (költő)

(1930–1998) magyar költő, műfordító, publicista

Kiss Károly (Makó, 1930. augusztus 22.Budapest, 1998. december 8.) magyar költő, műfordító, publicista.

Kiss Károly
A Budapest folyóirat 1986. évi márciusi számában Csigó László felvétele
A Budapest folyóirat 1986. évi márciusi számában
Csigó László felvétele
Született1930. augusztus 22.[1]
Makó
Elhunyt1998. december 8. (68 évesen)[1]
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar[3]
HázastársaRobotos Júlia
(1982–1998)
GyermekeiKiss László (1952)
Kiss Gábor (1959)
SzüleiSzánthó Erzsébet
Kiss Károly
Foglalkozása
Iskolái
Írói pályafutása
Első műveKaragőz, a bűvös varázsló (Rosda Endrével, 1953)
Irodalmi díjai„Pro Óbuda” díj (2014)
A Wikimédia Commons tartalmaz Kiss Károly témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Életpályáj a szerkesztés

Szülei Kiss Károly és Szánthó Erzsébet voltak. 1940 és 1943[4] között az Árpád Gimnázium diákja volt. 1947-ben másfél, 1959-ben pedig három és fél év börtönre ítélték államellenes szervezkedés vádjával. 1951–1953 között a Népművészeti Intézet szerkesztője volt. 1952–1955 között a Szabad Ifjúság és a Népszava munkatársa volt. 1956–1957 között a Kábel- és Műanyaggyár üzemi lapszerkesztője volt, de elbocsátották. 1961–1963 között a Villért áruforgalmi, oktatási előadója volt. 1962–1964 között az egri Gárdonyi Géza Színház dramaturgja volt. 1963–1965 között, valamint 1973–1987 között a Magyar Nemzet munkatársa, majd főmunkatársa volt. 1964-től állástalan volt. 1969-ben végzett a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem szociológia szakán. 1969–1972 között a Postánál volt szociológus. 1987-ben nyugdíjba ment. 1987–1988 között a Budapest főszerkesztője volt. 1989–1992 között a Híd főszerkesztője volt.

 
Kiss Károly emléktáblája Budapesten, a III. kerületben

Munkássága szerkesztés

1952-ben részt vett az Új termés antológiában, ahol Csoóri Sándorral, Eörsi Istvánnal együtt síkra szállt "a formalizmus sematizmusa" ellen. Műfordításai a kelet-európai népek folklórját dolgozzák fel; publicisztikájában a pusztuló történelmi, népművészeti emlékeink védelméért küzdött.

2014-ben Óbuda-Békásmegyer önkormányzata posztumusz „Pro Óbuda” díjban részesítette, amiért lokálpatriótaként „írásaival, előadásaival nagyban hozzájárult a városrész kétezer éves múltjának megőrzéséhez”.[5]

Művei szerkesztés

  • Karagőz, a bűvös varázsló (Rosda Endrével, 1953)
  • Zrínyi énekek (Ortutay Gyulával, 1956)
  • Hunyadi énekek (Vujicsics D. Sztojánnal, 1956)
  • A koszovói lányka (Vujicsics D. Sztojánnal], 1957)
  • A katonahitves siralmai (1958)
  • Minden hatalmat! (1970)
  • Lenin évszázada. Három oratorikus műsor (1973)
  • Mohács emlékezete (Katona Tamással, 1976)
  • Ebek harmincadján (cikkek, 1982)

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b BnF források (francia nyelven)
  2. Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2020. június 19.)
  3. Francia Nemzeti Könyvtár: BnF catalogue général (francia nyelven). Francia Nemzeti Könyvtár. (Hozzáférés: 2017. március 25.)
  4. Google Drive: Bejelentkezés. accounts.google.com. (Hozzáférés: 2023. március 14.)
  5. Pro Óbuda díj 2014.

Források szerkesztés

További információk szerkesztés