Kiss Lajos (író)

író

Kiss Lajos, Kis (Gyoma, 1888. december 5.[1]Szovjetunió, 1943.) nyomdász, kommunista forradalmár, író.

Kiss Lajos
Élete
Született 1888. december 5.
Gyoma, Magyarország
Elhunyt 1943 (54-55 évesen)
Szovjetunió

ÉleteSzerkesztés

Kis Lajos földműves és Bogár Eszter református szülők gyermeke. A Kommunisták Magyarországi Pártjának alapításától, 1918 novemberétől tagja. A Magyarországi Tanácsköztársaság idején a párt V. kerületi titkára, a Szövetséges Központi Intéző Bizottság (SZKIB), és a Budapesti Központi Forradalmi Munkás- és Katonatanács tagja. A Tanácsköztársaság megdöntése után 1919. augusztus 24-én letartóztatták s hamarosan 8 évi börtönbüntetésre ítélték. A szovjet–magyar fogolycsere-akció keretében 1921. október 17-én kicserélték, s Szovjet-Oroszországba került. Ott később irodalmi tevékenységet folytatott,[2] melynek legfontosabb darabja „Vörös város” címmel jelent meg Moszkvában 1931-ben és 1933-ban két kötetben, előszavát Kun Béla írta. A könyv megjelenésekor éles viták kereszttüzébe került az emigráció körében. Lengyel József így kelt a regény védelmére: „A Vörös város az első forradalmi proletár regény a magyarországi proletárforradalomról, amelyet munkás írt munkásnak.”[3] Magyarországon Kelen Jolán utószavával 1959-ben adták ki. Ez a forrásértékű dokumentumregény fontos adalékot jelenthet a Tanácsköztársaság teljesebb megismeréséhez.[4] Bár a regény dokumentumszerű, de a 20. század hetvenes éveinek irodalomtörténésze a következőket jegyzi meg róla: „Az alakok jellemzésének módjában, a szimbolikus felnagyításban az avantgardizmus hatását kell észrevennünk. S ugyanez mondható el a szinte formátlanul hömpölygő, líraian szertelen kompozícióról, valamint a regény expresszív, romantikusan túláradó stílusáról.”[5]

MűveiSzerkesztés

  • Vörös város. Moszkva, I. kötet. 1931. II. kötet 1933. Sarló és Kalapács könyvtára.
  • Vörös vasas, ne hagyd magad. Munkás Szemle. Párizs. 1934. [A lap csak részleteket közölt a műből.][6]
  • Vörös város. Kun Béla előszavával. Budapest, 1959. 535 old.
  • A szegény ember élete (Athenaeum kiadó, Budapest, 1939)[7]

JegyzetekSzerkesztés

  1. Gyomai ref. egyházközség keresztelési anyakönyve, 326/1888. folyószám.
  2. „A moszkvai magyar írók megteremtik a Forradalmi Irodalom Nemzetközi Irodája keretében a Magyar Forradalmi Írók és Művészek Szövetségét; ennek első titkára Hidas Antal, a párizsi szekciót Illyés Gyula, a berlinit Komját Aladár, a bécsit Gábor Andor és az amerikait Gyetvai János vezette.” in.: A magyar irodalom története VI. köt. A magyar irodalom története 1919-től napjainkig. Szerk.: Szabolcsi Miklós. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1966. 235. old.
  3. Lengyel József: Vörös város. Sarló és Kalapács 1931. 1. 78–79.
  4. Hajdu Tibor: A Magyarországi Tanácsköztársaság. Kossuth Könyvkiadó, 1969. 432. old.
  5. A magyar irodalom története VI. köt. A magyar irodalom története 1919-től napjainkig. Szerk.: Szabolcsi Miklós. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1966. 780. old.
  6. Meghallói a törvényeknek. Tanulmányok a szocialista irodalom történetéből III. Szerk.: Szabolcsi Miklós – Illés László. Akadémiai Kiadó. Budapest, 1973. 287. old.
  7. A szegény ember élete. Gyűjteményi katalógus, bibliográfiák. Petőfi Irodalmi Múzeum (Hozzáférés: 2015. november 15.)

ForrásokSzerkesztés

  • Munkásmozgalom-történeti lexikon. Szerkesztette Vass Henrik – Bassa Endre – Kabos Ernő. Budapest: Kossuth Könyvkiadó. 1976. ISBN 963 09 0412 8  
  • Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. ABC07165/08025htm. o.  
  • Hajdu Tibor: A Magyarországi Tanácsköztársaság. Kossuth Könyvkiadó, 1969. 462 old.
  • Kun Béla: Előszó Kiss Lajos Vörös város című könyvéhez. Sarló és Kalapács 1931. 35–41. in: Kun Béla: Irodalmi tanulmányok, 1960.
  • Lengyel József: Vörös város. Sarló és Kalapács 1931. 1. 78–79.
  • E. Fehér Pál: Kiss Lajos. Élet és Irodalom, 1961. április 7.
  • Meghallói a Törvényeknek. Tanulmányok a szocialista irodalom történetéből III. Szerk.: Szabolcsi Miklós – Illés László. Akadémiai Kiadó. Budapest, 1973.
  • „Az Újnak tenni hitet”. Tanulmányok a szocialista irodalom történetéből V. Szerk.: Illés László – József Farkas. Akadémiai Kiadó. Budapest, 1977.
  • A magyar irodalom története VI. köt. A magyar irodalom története 1919-től napjainkig. Szerk.: Szabolcsi Miklós. Akadémiai Kiadó. Budapest, 1966.

További információkSzerkesztés

  • Államrendészeti zsebkönyv. Bp., M. Kir. Belügyminisztérium, [1944].
  • Gyomaendrődi ki kicsoda? Szerk. Szilágyiné Németh Eszter, Kovácsné Nagy Katalin. Gyomaendrőd, Honismereti Egyesület-Szülőföld Baráti Kör, 2004.
  • Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona. Bp., Argumentum Kiadó-Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, 2000.
  • Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. Bp., Akadémiai Kiadó, 1963-1965.
  • Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.