Kiss Lajos (népzenekutató)

(1900–1982) karmester

Kiss Lajos (Zombor, 1900. március 14.Budapest, 1982. május 8.) magyar népzenekutató, zeneszerző, karmester.

Kiss Lajos
Életrajzi adatok
Született 1900. március 14.
Zombor
Állampolgársága magyar
Elhunyt 1982. május 8. (82 évesen)
Budapest
Pályafutás
Tevékenység karmester, zenepedagógus, népzenekutató

ÉleteSzerkesztés

1900-ban született Zomborban. A Budapesti Tudományegyetem (ma: Eötvös Loránd Tudományegyetem) Bölcsészkarán doktorált esztétikából 1923-ban. Egyetemi tanulmányaival párhuzamosan a Zeneművészeti Főiskola (ma: Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem) hallgatója volt, 1925-ben zeneszerzői szakon végzett.

  • 1926-39: szülőhelyén, Zomborban zeneiskolai igazgató és karnagy.
  • 1939-41: Belgrádban a Jugoszláviai Akadémiai Énekkar karnagya és a belgrádi Stanković zeneiskola helyettes igazgatója.
  • 1941-44: az újvidéki zenekonzervatórium igazgatója és karmestere.
  • 1945-50: a Győri Állami Konzervatórium és a Győri Filharmonikus Zenekar vezetője, a Vagongyári férfikar karnagya.

1950 után a Magyar Népzene Tára szerkesztője majd tudományos kutatója. A népzene zenetörténeti vonatkozásaival, összehasonlító népzenekutatással foglalkozott.

MűveiSzerkesztés

Roppant méretű gyűjtése a legjelentősebb. 1936-1972 között mintegy 20 000 dallamot jegyzett le, és 1969-től magnószalagra is vett a magyar nyelvterület nagy részén. Ennek tekintélyes része bácskai, bánáti, baranyai és szlavóniai eredetű. Bejárta a szlovéniai Muravidék falvait, a horvátországi magyar szórványokat, Szlavóniát és Drávaszöget, a bácskai Duna mente falvait, Bácska jó részét, és felkereste Bánátban az Al-Duna mellékére telepített székelyeket.

Népdalfeldolgozásai jelentek meg férfi- és vegyeskarra. Kéziratban vonósnégyeseket, dalokat, hegedű-zongoraművelet és oboadarabokat írt.

Kiss Lajos gyűjtötte népdalok
a magyar Wikipédiában
Szócikk Település Év
Hej, igazítsad jól a lábod Gombos 1939
Nemzetőrdal Gombos
A szegedi halastó Horgos 1942
A horgosi csárda Horgos 1942

Kiadványai:

  • 108 magyar népdal (1943)
  • Szlavóniai magyar népdalok (1943)
  • Rozmaring (1952) 91 magyar népdal
  • A Lengyel László-játék (1953)
  • Pusztafalutól Karcsáig (1953)
  • Kétszólamú kórusgyűjtemény (1954)
  • Magyar Népzene Tára III/a és III/b kötet (Lakodalmas), V. kötet (Siratók) (1955-56)
  • A szlavóniai magyar népsziget népzenéje (1959)
  • Lakodalmas dalok (1964)
  • A szlavóniai magyar virrasztó énekek zenetörténeti jelentősége (1965)
  • Zenetört. emlékek, a szlavóniai magyar virrasztó énekek zenetörténeti jelentősége (1965)
  • Bartók és a bolgár ritmus (Előadás, 1967)
  • Horgosi népdalok. Zentai Füzetek 8. (Zenta, 1974.)
  • Gombos és Doroszló népzenéje (1982); a Jugoszláviai Magyar Népzene Tára 1. köteteként jelent meg.
  • Az al-dunai székelyek népdalai (1984); A Jugoszláviai Magyar Népzene Tára 2. köteteként jelent.

Ezen felül rádióelőadásokat tartott, cikkeket és tanulmányokat írt a népzene köréből.

EmlékezeteSzerkesztés

Az 1990-ben alakult szabadkai székhelyű néprajzi társaság az ő nevét vette fel.[1]

JegyzetekSzerkesztés

  1. Kiss Lajos Néprajzi Társaság honlap.

ForrásokSzerkesztés

  • Zenei Lexikon. Főszerkesztő: dr. Bartha Dénes. Budapest: Zeneműkiadó Vállalat. 1965. II kötet., 329. o.  
  • Kató Gyöngyi – Decsov Emese: Kiss Lajos és az al-dunai székelyek hagyományai. tg.edu.rs. Szabadka (Hozzáférés: 2016. máj. 11.) (Word doc)
  • Kiss Lajos. Magyar Katolikus Lexikon (Hozzáférés: 2016. máj. 11.)