Kisszelmenc

település Ukrajnában, Kárpátalján, az Ungvári járásban
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2025. április 24.

Kisszelmenc (ukránul: Малі Селменці) falu Ukrajnában, Kárpátalján, az Ungvári járásban.

Kisszelmenc (Малі Селменці)
Kisszelmenci üzletek
Kisszelmenci üzletek
Közigazgatás
Ország Ukrajna
TerületKárpátalja
Járás
KözségSzürte község
Rangfalu
Alapítás éve12. század
Irányítószám89431
Népesség
Teljes népesség200 fő (2001) +/-
Magyar lakosság185
Népsűrűség1415,9 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság102 m
Terület1,685 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 30′ 44″, k. h. 22° 09′ 35″48.512334°N 22.159591°EKoordináták: é. sz. 48° 30′ 44″, k. h. 22° 09′ 35″48.512334°N 22.159591°E
Kisszelmenc (Kárpátalja)
Kisszelmenc
Kisszelmenc
Pozíció Kárpátalja térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Kisszelmenc témájú médiaállományokat.

Kisszelmenc Ungvártól 18 km-re délnyugatra található, az ukrán-szlovák határ mellett. Szomszédos települések: innen 2 km-re északkeletre fekszik Palágykomoróc. Közvetlenül a határ túloldalán 8 méterre, immáron a szlovákiai oldalon, Nagyszelmenc; az ikerfaluban gyalogos határátkelőhely nyílt 2005. december 23-án.[1]

Lakossága

szerkesztés
  • 1870 – 236 fő
  • 1900 – 246 fő
  • 1910 – 320 fő
  • 1940 – 322 fő
  • 1944 – 319 fő
  • 1989 – 230 fő, ebből magyar 218 fő
  • 1991 – 231 fő, ebből magyar 217 fő
  • 2001 – 200 fő, ebből magyar 185 fő (92,5%), ukrán 6%

Története

szerkesztés

Nevének első említése 1332-ből való, ám ekkor még nem tekinthető igazi településnek: majd csak a középkorban alakul faluvá. Többnyire egytelkes nemesek lakják, akik hadi szolgálataik ellenében mentesülnek az adófizetés terhe alól. 1566-ban a Tokaj alól visszavonuló tatár seregek a helységet felégetik, lakóinak egy részét elhurcolják. 1719-ben az egyik okmányban Kis-Szelmencznek írják. Ekkortájt bírnak itt részekkel a Gyulayak, Csathók, Balassák.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SZELMECZ. Kis, és Nagy Szelmecz. Magyar faluk Ungvár Várm. földes Urok Berényi Uraság, lakosaik katolikusok, és reformátusok, fekszenek Boboruskához közel, és annak egyik filiája; határjaik jól termők, ’s vagyonnyaik is külömbfélék.[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Kis-Szelmencz, magy.-orosz falu, Ungh vmegyében, Unghvárhoz nyugot-délre 2 1/4 mfdnyire: 89 róm. 96 g. kath. 64 ref., 24 zsidó lak. F. u. Szerencsy István ör. s. m.[3]

A Balassáknak a 19. században nagy majorságuk volt itt. A trianoni békéig Ung vármegye Nagykaposi járásához tartozott. Ekkor Csehszlovákiához csatolták. 1938–44 között visszakerült Magyarországhoz.

A második világháború harcterein 9 kisszelmenci férfi hunyt el. 1944 őszén 21 férfit hurcoltak el a sztálinisták, közülük 19-en odahaltak.

A háború végén, 1945-ben a Szovjetunióhoz csatolták a települést. Az akkor meghúzott szovjet–csehszlovák határ elvágta egymástól Kis- és Nagyszelmenc falukat. 1991 óta Ukrajna része. 2005. december 23-án gyalogos határátkelőt nyitottak a két falu között.

Egy Szelmencből lett a kettő, egyesítse a Teremtő
Áldjon Isten békességgel, tartson egybe reménységgel
Mi reményünk megmarad, összeforr mi szétszakadt
Két Szelmencnek kapuszárnya, falvainkat egybezárja
– Felirat a kisszelmenci fél székely kapun, amelytől 20 méterre, a nagyszelmenci oldalon áll a másik fél kapu

Kisszelmenc és Nagyszelmenc határába azonos feliratú rovástáblát helyeztek ki, 2012. december 22-én.

2020-ig közigazgatásilag a palágykomoróci falusi tanácshoz tartozott.[4]

Nevezetességek

szerkesztés
  • A 2005. december 23-án megnyitott határátkelő több évtizednyi szétszakítottságának vetett véget.
  • A település helyzetének történelmi abszurditásáról készítette dokumentumfilmjét Jaroslav Vojtek szlovák rendező. A határ (szlovákul Hranica) című 72 perces alkotást 2001 és 2007 között forgatták. A 13. Jihlava-i Nemzetközi Dokumentumfilm-fesztiválon az alkotást A legjobb közép-kelet-európai film díjjal jutalmazták.
  • A kettészakított Szelmenc összetartozásának jelképeként az államhatár mindkét oldalán fél székelykaput emeltek 2003-ban.
  • A község eredeti két bejáratánál székely-magyar rovással írt településtáblákat helyeztek el 2012. december 22-én.[5]

Gazdasága

szerkesztés

Az itteni gazdák főként kalászos növények és burgonya termesztésével foglalkoznak, jószágot tartanak. A munkaképes lakosság egy része Ungvár iparvállalatainál helyezkedett el, néhányan Magyarországon vállaltak kőműves munkát. Az aprócska faluban élelmiszerüzlet, kávézó található.

  1. Első napi bélyegző: Szelmenc, Élet és Irodalom, 2006. január 6.
  2. Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2025. március 4.)
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2025. március 4.)
  4. Kisszelmenc adatai az Ukrán Legfelsőbb Tanács portálján[halott link]
  5. Rovástábla forrasztja össze Szelmencét. [2016. március 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. december 27.)

További információk

szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés