Kistelek

magyarországi város Csongrád-Csanád megyében

Kistelek város Csongrád-Csanád megye Kisteleki járásának székvárosa.

Kistelek
Szent István tér
Szent István tér
Kistelek címere
Kistelek címere		 Kistelek zászlaja
Kistelek zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
MegyeCsongrád-Csanád
JárásKisteleki
Jogállás város
Polgármester Nagy Sándor (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám 6760
Körzethívószám

62

[2]
Népesség
Teljes népesség6917 fő (2018. jan. 1.)[3] +/-
Népsűrűség100,71 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület69,19 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kistelek (Magyarország)
Kistelek
Kistelek
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 28′ 23″, k. h. 19° 58′ 48″Koordináták: é. sz. 46° 28′ 23″, k. h. 19° 58′ 48″
Kistelek (Csongrád-Csanád megye)
Kistelek
Kistelek
Pozíció Csongrád-Csanád megye térképén
Kistelek weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kistelek témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Miután a török feldúlta az ország középső területeit, szükség volt az újbóli betelepítésekre, és ennek következtében Szeged és Kiskunfélegyháza közé félúton kitelepítettek 100 családot a Kis-Telek-i pusztára, aminek a leszármazottjai többé-kevésbé ma is itt élnek.

A nevezetes 20. hosszúsági kör (meridián) csak pár kilométerrel található keletebbre a település központját képező körforgalomtól.

Két eltérő adottságú terület határán fekszik, egyik a homokkal teli Kiskunság, és az agyagos Tisza-völgye. E két terület arculatilag is különbözik, míg az egyikre kiterjedt tanyavilág jellemző (pl.: Zöldmező Kemping Balástyán), addig a másikra a nagybirtokos majorsági rendszer (pl.: az Ópusztaszeren található Pallavicini kastély). Talajai meglehetősen heterogén összetételűek. Ópusztaszer és Kistelek határában inkább az agyagos talaj a jellemző. Csengele határában homokot találhatunk, amikben fellelhetünk itt-ott szikes legelőket, kilúgozott édesvízi mészköves területet. A folyószabályozások előtti Fehér-tónak a maradványai közül is fellelhetünk párat (Nagy-szék, Müller-szék, Bíbic-tó), melyek elmocsarasodnak az idő folyamán, és folyamatosan pusztulnak, jelentős madárvilágot rejtenek magukban, magukra valamit adó ornitológusok ellátogatnak ide, hisz például az európai viszonylatban is ritka gólyatöcs is költ itt, vagy akár az ide látogató hattyúkat is említhetném. A belterület nagy részén már nem találkozhatunk természetes talajtakaróval, hisz a belvizeknek köszönhetően feltöltötték. Ezek a területek például a Zrínyi u., Jókai u. vége akár egy régi temetőt is rejthetnek magukban. Vagy például a víztorony és környéke, ahol hajdanán szőlőskerteket is találhattunk, amíg azt ki nem parcellázták és fel nem töltötték.

A növényzete a századforduló előtt a fás pusztáéhoz volt hasonló, itt-ott néhány fa. Mára nagy része kultúrterületté (használatba vett) vált, a kis része megmaradt legelővé, természetes erdős növényzet nem nagyon maradt, talány az időközben elszóródott olajfa (a nép így nevezi errefelé a keskenylevelű ezüstfát)[4] magja által kikelt fák emlékeztetnek az eredeti tájképre. Szerencsére a kommunizmus nem érintette úgy a tanyavilágát, mint más területeket, kiterjedt a tanyavilága is. Manapság hanyatlóban van, fejlesztésre szorul, sok a lepusztult állapotú.

MegközelítéseSzerkesztés

A város központján áthalad, annak főutcájaként, nagyjából észak-déli irányban az 5-ös főút, így az a legfontosabb közúti megközelítési útvonala. A környező települések közül Kiskunmajsával-Kömpöccel és Ópusztaszerrel van közvetlen közúti összeköttetése, mindhárommal az 5411-es út kapcsolja össze. Érinti a területét az M5-ös autópálya is, melynek legközelebbi csomópontja a központjától mintegy 4,5 kilométerre nyugatra található, közigazgatásilag Csengele területén, a sztráda és az 5411-es út keresztezésénél.

A hazai vasútvonalak közül a települést a Cegléd–Szeged-vasútvonal érinti, melynek három megállási pontja van itt: Csengele vasútállomás, Kisteleki szőlők megállóhely és Kistelek vasútállomás. A két előbbi külterületek között létesült, míg a városi állomás a belterület nyugati szélén helyezkedik el, nem messze az 5411-es út és a vasút keresztezésétől; közúti elérését az előbbi útból északnak kiágazó 54 321-es számú mellékút teszi lehetővé.

TörténeteSzerkesztés

Először 1420-ban említik oklevélben,[forrás?] helyén már a középkorban templomos, kun település létezett.[5] A település a törökdúlás után hosszabb időre Szeged pusztája lett.

Kistelek-pusztán 1747-ben, a félegyházi út mellett postaállomás és csárda közelében hét szállás állt.

Kistelek újkori benépesítése egészen speciális indokból történt. A szeged-pesti országút a kistelki pusztán menve keresztül, gyakran megtörtént, hogy itt a postát kirabolták. A kormány úgy próbált segíteni a bajon, hogy Szeged városára 1774-ben ráparancsolt, szakítson ki határából 11 ezer hold földet és azt népesítse be. Némi vonakodás után Szeged, a vár­megye közreműködése mellett Kistelekre 100 családot hozatott, leginkább a Mátra vidékéről, s azoknak elegendő földet bocsátott a rendelkezésükre.[6] A homokot szőlőtermesztéssel hasznosították, azonban egy filoxéra járvány tönkretette szőleit az 1870-80-as években.

Kistelek 1970. január 1-jétől nagyközség, 1984-ben városi jogú nagyközség, 1989. március 1-jétől város. Öt környező település – Baks, Balástya, Csengele, Ópusztaszer, Pusztaszer – kereskedelmi, közlekedési, oktatási és egészségügyi központja.

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

Név Párt Terminus Megjegyzés / Források
Ott József független 1990–1998 Az 1990-es polgármester-választásról, a Nemzeti Választási Iroda publikus nyilvántartása alapján csak annak végeredménye állapítható meg.[7]
MSZP Az 1994. december 11-én megtartott választáson a 2172 érvényesen leadott szavazatból, három jelölt közül 1670 szavazatot szerzett meg, amivel 76,89 %-os eredményt ért el.[8]
Nagy Sándor Fidesz 1998 óta Az 1998. október 18-án megtartott választáson a 3053 érvényesen leadott szavazatból, öt jelölt közül 1692 szavazatot szerzett meg, amivel 55,42 %-os eredményt ért el.[9]
A 2002. október 20-án megtartott választáson a 2933 érvényesen leadott szavazatból, két jelölt közül 2497 szavazatot szerzett meg, amivel 85,13 %-os eredményt ért el.[10]
Fidesz-KDNP A 2006. október 1-jén megtartott választáson egyedüli jelöltként indult, így a 2059 érvényesen leadott szavazat 100 %-át szerezte meg.[11]
A 2010. október 3-án megtartott választáson a 2717 érvényesen leadott szavazatból, három jelölt közül 1745 szavazatot szerzett meg, amivel 64,23 %-os eredményt ért el.[12]
A 2014. október 12-en megtartott választáson a 2319 érvényesen leadott szavazatból, három jelölt közül 1723 szavazatot szerzett meg, amivel 74,3 %-os eredményt ért el.[13]
A 2019. október 13-án megtartott választáson a 2447 érvényesen leadott szavazatból, két jelölt közül 1224 szavazatot szerzett meg, amivel 50,02 %-os eredményt ért el, mindössze egyetlenegy szavazattal legyőzve független kihívóját, Mészáros Gábort.[1]

GazdaságSzerkesztés

A munkanélküliség nagyon magas, 2011 első negyedévében 19,1 százalékot mértek.[14]

Itt működik a megyei tejüzem egykori területén az 1994-ben alakult Kisteleki M + M Sajtgyártó Kft.. [15]

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

2001-ben a város lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[16]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,3%-a magyarnak, 1,6% cigánynak, 0,2% németnek, 0,5% románnak mondta magát (10,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 61,2%, református 2,6%, evangélikus 0,4%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 11,1% (23,6% nem nyilatkozott).[17]

EgyházakSzerkesztés

Nevezetességek, látnivalókSzerkesztés

Közoktatási intézményekSzerkesztés

  • Gróf Klebelsberg Kuno Művelődési Központ
  • Árpád Fejedelem Katolikus Gimnázium és Szakközépiskola
  • Kisteleki Általános Iskola
  • Kollázs Művészeti Iskola
  • Rózsaliget Kollégium
  • Hétszínvirág Óvoda
  • Szivárvány Óvoda

Jelentősebb civil egyesületek, szervezetek a városbanSzerkesztés

  • Nyugdíjas Klub
  • Kisteleki Városvédő Egyesület
  • IKER - Ifjú Keresztények Egyesülete
  • Ifjú Kistelekiek Szövetsége

TestvérvárosaiSzerkesztés

Híres emberekSzerkesztés

DíszpolgárokSzerkesztés

A város díszpolgárai az alábbi személyek:

  • gróf Apponyi Albert (1920)
  • gróf Bethlen István (1926)
  • Horváth János, gumijavító mester (2001)
  • Molnár István, pedagógus (2001)
  • Rostás Sándor, plébános (2003)
  • Dr. Hajdú István, gyógyszerész (2005)
  • Gyifko Gyula Kálmán, szíjgyártó mester nép iparművész (2010)
  • Törökgyörgy József, tánctanár (2013)
  • Törökgyörgy Józsefné, tánctanár (2013)
  • Dr. Pálinkás Pál, orvos (2014)
  • Sándor Habsburg-Lothringen (2018)

Kistelek az irodalombanSzerkesztés

  • Kistelek a helyszíne és ihletője Móra Ferenc A bába című írásának.
  • A történet számos motívumából ítélve (illetve az író személyes közlése alapján) Kistelek az egyik fő helyszíne Temesi Ferenc Híd című regényének; a könyvben a település Tengőd néven szerepel (nem azonos az azonos nevű, létező Somogy megyei Tengőd településsel).

KépgalériaSzerkesztés

  • Templomkert

  • Szent István tér

  • Szent László tér

  • Szent István tér

  • Kocsó-kápolna és kálvária-stációk

  • Kisteleki Városháza

  • Kisteleki római katolikus templom

  • Gróf Klebelsberg Kunó Művelődési Központ

  • Kisteleki Agrár-Oktatási Központ

JegyzetekSzerkesztés

  1. ↑ a b Kistelek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 6.)
  2. ↑ A Magyar Köztársaság Helységnévkönyve, 2007 – Központi Statisztikai Hivatal
  3. ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. szeptember 27. (Hozzáférés: 2018. szeptember 27.)
  4. ↑ http://epa.oszk.hu/01600/01609/00041/pdf/MFME_EPA01609_1998_neprajzi2_047-074.pdf
  5. ↑ Ethnographia • 90. évfolyam (1979) | Arcanum Digitális Tudománytár. adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2021. augusztus 3.)
  6. ↑ Csongrádvármegye története II. (Budapest, 1898) | Arcanum Digitális Tudománytár. adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2021. augusztus 3.)
  7. ↑ Kistelek települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  8. ↑ Kistelek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 3.)
  9. ↑ Kistelek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
  10. ↑ Kistelek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
  11. ↑ Kistelek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
  12. ↑ Kistelek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. szeptember 19.)
  13. ↑ Kistelek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 6.)
  14. ↑ 13,6 százalékos a munkanélküliség Csongrád megyében – Délmagyar.hu
  15. ↑ https://www.ceginformacio.hu/cr9310282083
  16. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  17. ↑ Kistelek Helységnévtár

További információkSzerkesztés

 
A Wikimédia Commons tartalmaz Kistelek témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kistelek&oldid=24090307”