Kistelek

	Kistelek
	Szent István tér
; Kistelek címere	; Kistelek zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Alföld
Megye	Csongrád
Járás	Kisteleki
Jogállás	város
Polgármester	Nagy Sándor (FIDESZ-KDNP)
Irányítószám	6760
Körzethívószám	62
	Népesség
Teljes népesség	6917 fő (2018. jan. 1.)
Népsűrűség	100,71 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	69,19 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Kistelek Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 46° 28′ 23″, k. h. 19° 58′ 48″Koordináták: é. sz. 46° 28′ 23″, k. h. 19° 58′ 48″
	Kistelek Pozíció Csongrád megye térképén
	Kistelek weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Kistelek témájú médiaállományokat.

Kistelek város Csongrád megye Kisteleki járásának székvárosa.

Tartalomjegyzék

FekvéseSzerkesztés

Miután a török feldúlta az ország középső területeit, szükség volt az újbóli betelepítésekre, és ennek következtében Szeged és Kiskunfélegyháza közé félúton kitelepítettek 100 családot a Kis-Telek-i pusztára, aminek a leszármazottjai többé-kevésbé ma is itt élnek.

A nevezetes 20. hosszúsági kör (meridián) csak pár kilométerrel található keletebbre a település központját képező körforgalomtól.

Két eltérő adottságú terület határán fekszik, egyik a homokkal teli Kiskunság, és az agyagos Tisza-völgye. E két terület arculatilag is különbözik, míg az egyikre kiterjedt tanyavilág jellemző (pl.: Zöldmező Kemping Balástyán), addig a másikra a nagybirtokos majorsági rendszer (pl.: az Ópusztaszeren található Pallavicini kastély). Talajai meglehetősen heterogén összetételűek. Ópusztaszer és Kistelek határában inkább az agyagos talaj a jellemző. Csengele határában homokot találhatunk, amikben fellelhetünk itt-ott szikes legelőket, kilúgozott édesvízi mészköves területet. A folyószabályozások előtti Fehér-tónak a maradványai közül is fellelhetünk párat (Nagy-szék, Müller-szék, Bíbic-tó), melyek elmocsarasodnak az idő folyamán, és folyamatosan pusztulnak, jelentős madárvilágot rejtenek magukban, magukra valamit adó ornitológusok ellátogatnak ide, hisz például az európai viszonylatban is ritka gólyatöcs is költ itt, vagy akár az ide látogató hattyúkat is említhetném. A belterület nagy részén már nem találkozhatunk természetes talajtakaróval, hisz a belvizeknek köszönhetően feltöltötték. Ezek a területek például a Zrínyi u., Jókai u. vége akár egy régi temetőt is rejthetnek magukban. Vagy például a víztorony és környéke, ahol hajdanán szőlőskerteket is találhattunk, amíg azt ki nem parcellázták és fel nem töltötték.

A növényzete a századforduló előtt a fás pusztáéhoz volt hasonló, itt-ott néhány fa. Mára nagy része kultúrterületté (használatba vett) vált, a kis része megmaradt legelővé, természetes erdős növényzet nem nagyon maradt, talány az időközben elszóródott olajfa (a nép így nevezi errefelé a keskenylevelű ezüstfát)^[4] magja által kikelt fák emlékeztetnek az eredeti tájképre. Szerencsére a kommunizmus nem érintette úgy a tanyavilágát, mint más területeket, kiterjedt a tanyavilága is. Manapság hanyatlóban van, fejlesztésre szorul, sok a lepusztult állapotú.

TörténeteSzerkesztés

Először 1420-ban említik oklevélben, helyén már a középkorban egyházas település létezett. A település törökdúlás előtti elődjét Szert tekintik, ami a mai Kistelek és Ópusztaszer között lehetett. Kistelek pusztán 1747-ben, a Félegyházi út mellett postaállomás és csárda közelében hét szállás állott. A homokot szőlőtermesztéssel hasznosították, azonban egy filoxéra járvány tönkretette szőleit az 1870-80-as években.

Kistelek 1970. január 1-jétől nagyközség, 1984-ben városi jogú nagyközség, 1989. március 1-jétől város. Öt környező település – Baks, Balástya, Csengele, Ópusztaszer, Pusztaszer – kereskedelmi, közlekedési, oktatási és egészségügyi központja.

GazdaságSzerkesztés

A munkanélküliség nagyon magas, 2011 első negyedévében 19,1 százalékot mértek.^[5]

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

2001-ben a város lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[6]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,3%-a magyarnak, 1,6% cigánynak, 0,2% németnek, 0,5% románnak mondta magát (10,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 61,2%, református 2,6%, evangélikus 0,4%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 11,1% (23,6% nem nyilatkozott).^[7]

EgyházakSzerkesztés

Szent István Király Római Katolikus Plébánia (6760) Kistelek, Bercsényi Miklós utca 5
Kisteleki Református Gyülekezet (6760) Kistelek, Rákóczi Ferenc utca 5
Kisteleki Evangélikus Egyházközség (6760) Kistelek, Rákóczi Ferenc utca 5
Evangéliumi Pünkösdi Gyülekezet (6760) Kistelek, Tóalj utca 11
Krisztus Szeretete Egyház (6760) Kistelek, Petőfi Sándor utca 7
Hetednapi Adventista Egyház (6760) Kistelek, Damjanich János utca 20
Izraelita Hitközség (6760) Kistelek, Kisteleki Ede utca 6

Nevezetességek, látnivalókSzerkesztés

Geotermikus erőmű
Római katolikus Szent István-templom: 1825–1831 között épült, klasszicista stílusú
A római katolikus templom mellett található (1929)-ben készült Első világháborús emlékmű – katonaszobor. Keviczky Hugó és Hadnagy Imre alkotása aminek talpazatára 261 elesett hős nevét vésték.
Második világháborús emlékmű (1991) Borvendég Béla és Szathmáry Gyöngyi alkotása
Kocsó-kápolna és Kálvária (stációk)
Kisteleki Múzeum, helytörténeti gyűjtemény
Napsugaras házak (már csak 11 darab épület áll: Bocskai u. 18., Hunyadi u. 4., Jókai u. 15. és 52., Kisteleki Ede u. 32., Molnár János u. 9., Petőfi u. 15., Rákóczi u. 14., Víg u. 25., Zrínyi u. 17. és 33/b.
Szent István díszkút
Termálfürdő: A 34-38 °C-os víz alkalmas ízületi-, mozgásszervi megbetegedések, illetve nőgyógyászati panaszok kezelésére
Érdekességként azt is meg lehet említeni, hogy a helyiek úgy tartják, hogy Európában itt volt először vonatrablás Rózsa Sándor és társasága révén.
Érdemes megtekinteni a minden télen megrendezett kispályás teremlabdarúgását, mely lassan egyenértékűvé válik a híres szegedi Kék Mókussal.

Közoktatási intézményekSzerkesztés

Gróf Klebelsberg Kuno Művelődési Központ
Árpád Fejedelem Katolikus Gimnázium és Szakközépiskola
Kisteleki Általános Iskola
Kollázs Művészeti Iskola
Rózsaliget Kollégium
Hétszínvirág Óvoda
Szivárvány Óvoda

Jelentősebb civil egyesületek, szervezetek a városbanSzerkesztés

Nyugdíjas Klub
Kisteleki Városvédő Egyesület
IKER - Ifjú Keresztények Egyesülete
Ifjú Kistelekiek Szövetsége

TestvérvárosaiSzerkesztés

Híres emberekSzerkesztés

Itt született 1931-ben Solymosi Frigyes akadémikus, kémikus.
Itt született 1861-ben Kisteleki Ede költő, újságíró.
Itt született 1869-ben Balla Jenő író, színkritikus.
Itt született 1882-ben Kováts J. István teológiai professzor, egyházkerületi főjegyző, országgyűlési képviselő, a Független Kisgazdapárt alelnöke
Itt született 1897-ben Vicsay Lajos pedagógus, helytörténész.
Itt született 1902-ben Tápai Antal szobrászművész.
Itt született 1910-ben Polgár Gyula világbajnoki ezüstérmes labdarúgó.
Itt született 1927-ben Mikó Sándor belsőépítész.
Itt született 1967-ben Zoltai Attila festőművész.
Itt született 1957-ben Sejben Lajos festőművész.
Itt született 1968-ban Hollósi Zsolt újságíró, tanár.
Itt született 1971-ben Punk Mária költő és drámapedagógus.

DíszpolgárokSzerkesztés

A város díszpolgárai az alábbi személyek:

gróf Apponyi Albert (1920)
gróf Bethlen István (1926)
Horváth János, gumijavító mester (2001)
Molnár István, pedagógus (2001)
Rostás Sándor, plébános (2003)
Dr. Hajdú István, gyógyszerész (2005)
Gyifko Gyula Kálmán, szíjgyártó mester nép iparművész (2010)
Törökgyörgy József, tánctanár (2013)
Törökgyörgy Józsefné, tánctanár (2013)
Dr. Pálinkás Pál, orvos (2014)
Sándor Habsburg-Lothringen (2018)

Kistelek az irodalombanSzerkesztés

Kistelek a helyszíne és ihletője Móra Ferenc A bába című írásának.
A történet számos motívumából ítélve (illetve az író személyes közlése alapján) Kistelek az egyik fő helyszíne Temesi Ferenc Híd című regényének; a könyvben a település Tengőd néven szerepel (nem azonos az azonos nevű, létező Somogy megyei Tengőd településsel).