Kisvállalati adó
A kisvállalati adó (rövid nevén: kiva) egy magyarországi adónem. Az egyszerűsített adónemek közé sorolható, mivel két, a vállalkozások által fizetendő adónemet kivált: a szociális hozzájárulási adót (szocho) és a társasági adót (tao). Korábban a szakképzési hozzájárulás kiváltására is alkalmas volt, egészen annak 2021-es megszüntetéséig.
Története szerkesztés
Az adónemet 2013. január 1-jével, a kisadózó vállalkozások tételes adójával (kata) egyidejűleg vezette be a 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról.
A kisvállalati adó szerinti adózást bevezetése óta egyre több cég választja, az adóalanyok száma a 2010-es évek második felében indult rohamos emelkedésnek.[1]
| Év | Alanyok száma |
|---|---|
| 2013 | 8200 |
| 2014 | 7800 |
| 2015 | 6625 |
| 2016 | 6500 |
| 2017 | 15 000 |
| 2018 | 28 899[2] |
| 2019 | 41 588[2] |
| 2020 | 53 126[3] |
| 2021 | 68 142[3] |
Adótényállás szerkesztés
Adóalany szerkesztés
A kiva alanya az alábbi cégformák bármelyike lehet, ha az éves bevétel nem haladja meg a 3 milliárd forintot, a foglalkoztatotti létszám pedig az 50 főt:[4]
- betéti társaság (bt.)
- korlátolt felelősségű társaság (kft.)
- zártkörűen működő részvénytársaság (zrt.)
- egyéni cég (ec.)
- közkereseti társaság (kkt.)
- szövetkezet és a lakásszövetkezet
- erdőbirtokossági társulat
- végrehajtó iroda
- ügyvédi iroda
- közjegyzői iroda
- szabadalmi ügyvivői iroda
- külföldi vállalkozó
- belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy
Adótárgy szerkesztés
Adóalap szerkesztés
A kiva adóalapja a személyi jellegű kifizetések és jóváhagyott osztalék összege, ami a kapott osztalékkal és a nettó tőkebevonással csökkenthető. A minimum adóalap legalább a személyi jellegű kifizetések összege.[5]
Adómérték szerkesztés
| Időszak | Az adóalaphoz viszonyítva |
|---|---|
| 2013. január 1. – 2016. december 31. | 16%[6] |
| 2017. január 1. – 2017. december 31. | 14%[7] |
| 2018. január 1. – 2019. december 31. | 13%[8] |
| 2020. január 1. – 2020. december 31. | 12%[9] |
| 2021. január 1. – 2021. december 31. | 11%[10] |
| 2022. január 1-től | 10%[11] |
Adómentességek szerkesztés
A kisvállalati adót választó cégek mentesülnek a társasági adó (tao) és a szociális hozzájárulási adó (szocho) megfizetése alól, ide nem értve az osztalék után megfizetendő szocho-t.[4]
Források szerkesztés
- 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról. Jogtár.hu. (Hozzáférés: 2022. július 12.)
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ NAV évkönyvek 2010–2018. Nemzeti Adó- és Vámhivatal. (Hozzáférés: 2022. július 13.)
- ↑ a b NAV évkönyv 2019. Nemzeti Adó- és Vámhivatal. (Hozzáférés: 2022. július 13.)
- ↑ a b NAV évkönyv 2021. Nemzeti Adó- és Vámhivatal. (Hozzáférés: 2022. július 13.)
- ↑ a b Klein Ron. „Kata helyett átalányadó? A szakértő szerint van más lehetőség is”, Világgazdaság, 2022. augusztus 8. (Hozzáférés ideje: 2022. augusztus 9.)
- ↑ 2012. évi CXLVII. törvény 21. § 1.. Nemzeti Jogtár. (Hozzáférés: 2022. július 19.)
- ↑ 2016. évi CLXXXII. törvény 31. § 2.. Nemzeti Jogtár. (Hozzáférés: 2022. július 19.)
- ↑ 2016. évi CLXXXII. törvény 32. § 2.. Nemzeti Jogtár. (Hozzáférés: 2022. július 19.)
- ↑ 2019. évi LXXIII. törvény 43. § 1.. Nemzeti Jogtár. (Hozzáférés: 2022. július 19.)
- ↑ 2020. évi XLVI. törvény 9. § b). Nemzeti Jogtár. (Hozzáférés: 2022. július 19.)
- ↑ 2021. évi CXXXI. törvény 6. § b). Nemzeti Jogtár. (Hozzáférés: 2022. július 19.)