Kiszlovodszk
Kiszlovodszk (cirill betűkkel Кисловодск) város az Oroszországi Föderáció Sztavropoli határterületén. A város az észak-kaukázusi régióban, a Fekete-tenger és Kaszpi-tenger között fekszik. Lakossága a 2002-es népszámlálás idején 129 788 fő volt. (Az 1989-es népszámlálás idején 114 414 fő élt a városban.) 1803-ban alapították mint katonai bázis. Ismert orosz üdülőváros. A 19. század végén, a 20. század elején kedvelt üdülőhelye volt az oroszországi művészvilágnak és az arisztokráciának.
Kiszlovodszk | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Föderációs alany | Sztavropoli határterület | ||
Irányítószám | 357700 | ||
Körzethívószám | 87937 | ||
Testvérvárosok | Lista
| ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 125 931 fő (2025. jan. 1.)[1] | ||
Földrajzi adatok | |||
Időzóna | UTC+03:00 | ||
Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
Kiszlovodszk weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Kiszlovodszk témájú médiaállományokat. |
Neve
szerkesztésNevét a környéken található gyógyvíz-forrásokról kapta (kiszlovodszk am. savanyú víz).
Népesség
szerkesztésA település népességének változása:
A népesség alakulása 1897 és 2025 között
Lakosok száma | 1800 | 51 332 | 91 000 | 108 000 | 119 000 | 120 800 | 128 900 | 129 280 | 129 593 | 125 931 |
1897 | 1939 | 1972 | 1986 | 1993 | 1999 | 2005 | 2012 | 2018 | 2025 |
Adatok: Wikidata
Híres emberek
szerkesztés- Itt született Alekszandr Iszajevics Szolzsenyicin orosz író.
Testvérvárosok
szerkesztésKépek
szerkesztés-
Narzan Galéria
-
Saljapin-kúria
-
Kolonnád a parknál
-
Régi fürdő
-
Örmény templom
-
Vasútállomás
-
Isten hozta Kiszlovodszkban!
-
Kiszlovodszki panoráma
-
Kiszlovodszki panoráma
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ 2025. április 11., Orosz Szövetségi Állami Statisztikai Hivatal, https://26.rosstat.gov.ru/storage/mediabank/%D0%A7%D0%B8%D1%81%D0%BB%D0%B5%D0%BD%D0%BD%D0%BE%D1%81%D1%82%D1%8C%20%D0%BD%D0%B0%D1%81%D0%B5%D0%BB%D0%B5%D0%BD%D0%B8%D1%8F%20%D0%BD%D0%B0%2001.01.2024%20%D0%B3.%20%D0%B8%20%D0%B2%20%D1%81%D1%80%D0%B5%D0%B4%D0%BD%D0%B5%D0%BC%20%D0%B7%D0%B0%202023%20%D0%B3%D0%BE%D0%B4(1).zip, 2025. április 11.
- ↑ Batumi - Twin Towns & Sister Cities. Batumi City Hall. [2012. május 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. augusztus 10.)