Klésák (buddhizmus)
A klésák (szanszkrit: klésa; páli: kilésza; tibeti: nyon mongs) a buddhizmusban a mentális tényezők, amelyek elhomályosítják a tudatot és káros, ártó cselekedeteket eredményeznek. A klésák olyan tudatállapotok, mint az aggodalom, félelem, harag, féltékenység, vágy, depresszió stb. Magyar fordításai: szenvek,[1] tényezők, szennyeződések,[2] szenvedések forrásai. Ezek a tényezők a megismerést (pramána) hibás irányba befolyásolják. A mai mahájána és théraváda hagyományokban a nem-tudás, vágy, és gyűlölet klésait tekintik az összes többi klésa forrásának. Ezt nevezik a mahájána irányzatban a három méregnek illetve a théraváda irányzatban három káros gyökérnek.[3] A klésa kifejezés a "klis" igei gyök származékaként a szenvedésre utal - "gyötörni", "zaklatni", "fájdalmat okozni". A korai buddhizmusban a "kilésza" terminológiát használták.[4]
| Klésák (Fordításai és hagyományos megfelelői) | |
| magyar | szenvek szennyeződések |
| angol | afflictions, destructive emotions, disturbing emotions, negative emotions, mind poisons |
| páli | kilesa |
| szanszkrit | क्लेश (IAST:) kleśa |
| burmai | ကိလေသာ (MLC:) kḭlèθà |
| kínai | fánnǎo (hagyományos:) 煩惱 |
| japán | bonnō |
| khmer | កិលេស (UNGEGN:) kĕlés |
| koreai | beonnoe |
| mongol | нисванис |
| tibeti | ཉོན་མོངས། (Wylie:) nyon mongs /(THL): nyönmong |
| thai | กิเลส (RTGS:) Kilet |
| szójegyzék • jegyzet • tárgymutató | |
Páli irodalom szerkesztés
A páli kánon beszédeiben (szútrák) a kilésza gyakran jelenti a különböző élvezeteket, amelyek beszennyezik a testi és a mentális állapotokat. Az Abhidhamma-pitakában és a poszt-kanonikus páli irodalmakban tíz szennyeződést különböztetnek meg, amelyek közül az első három (kapzsiság, gyűlölet, tévelygés) a szenvedés forrása.
Szutta-pitaka: mentális akadályok szerkesztés
A páli kánonban szereplő Szutta-pitakában a kilésza és az ehhez kapcsolódó upakkilésza[5] megakadályozzák a közvetlen megismerést (abhidzsnyá) és bölcsességet (padzsná).
Például a Szamjutta-nikájában van egy tíz beszédet tartalmazó gyűjtemény (SN 27, Kilésza-szamjutta), amelyben szerepel, hogy a "vágy-érzet" (csanda-rágo) testtel vagy tudattal való azonosítása[6] a "tudat szennyeződését" (csittassze'szo upakkileszo) eredményezi.
Abhidhamma: tíz szennyeződés és a káros gyökerek szerkesztés
A Szutta-pitaka nem tartalmaz kilésza-listát, az Abhidhamma-pitakában szereplő Dhamma-szanganí (Dhs. 1229ff.) és Vibhanga (Vbh. XII) igen és a poszt-kanonikus Viszuddhimagga (Vsm. XXII 49, 65) is (dasa kilesa-vatthūni). Az ezekben található tíz kilésza a következő:
- kapzsiság (lobha)
- gyűlölet (dosza)
- tévelygés (moha)
- önteltség (mána)
- helytelen nézet (miccsáditthi)
- kétség (vicsikiccsá)
- tunyaság (thína)
- nyugtalanság (audhatja)
- szégyentelenség (ahríkja)
- nemtörődömség (anapatrapja)[7]
A szanszkrit srávaka és a mahájána irodalom szerkesztés
Három méreg szerkesztés
A mahájána hagyományban a tévelygés, kapzsiság, és gyűlölet klésák jelentik a három mérget (szanszkrit: trivisa). A théraváda hagyományban ugyanezeket nevezik a három káros gyökérnek (páli: akuszala-múla; szanszkrit: akusala-múla). Ezeket tekintik az összes többi klésa alapjának.
Öt méreg szerkesztés
A mahájána hagyományban az öt fő klésa a három mérget, valamint a büszkeség és az irigység klésákat jelenti. Összesen ez az öt méreg.
Az Abhidharma hat gyökér-klésája szerkesztés
Az Abhidharma-kosa hat gyökér-klésát (múlaklesa) különböztet meg:
- kapzsiság (raga)
- gyűlölet (pratigha)
- nem-tudás (avidjá)
- büszkeség/önteltség (mána)
- kétség (vicsikiccsá)
- helytelen nézet/önfejűség (drisṭi)[8]
Maháparinirvána-szútra szerkesztés
A Mahájána Maháparinirvána-szútra mintegy 50 klésát sorol fel, amelyekbe beletartozik a ragaszkodás, undor, ostobaság, féltékenység, büszkeség, makacsság, rossz akarat, önfejűség, rossz életvitel, erkölcstelenekkel való barátkozás, ragaszkodás az örömökhöz, alváshoz, evéshez, ásításhoz, fecsegéshez, hazugsághoz stb.
Két elhomályosító dolog szerkesztés
A mahájána irodalomban gyakran szerepel "két elhomályosító dolog" (Wylie: szgrib gnyisz) - "a zavaró érzelmek" és a "zavaró ismeretek".[9]
A klésák legyőzése szerkesztés
Az összes buddhista iskola azt tanítja, hogy a klésákat nyugodtság (Szamatha) és belátás (Vipasszaná) meditáció segítségével lehet lecsillapítani - nem teljesen kiirtani. Ezekkel meg lehet érteni a klésák és a tudat valódi természetét. Amikor valaki teljesen megérti a tudat üres természetét, a zavaró érzelmeknek többé nem keletkeznek már gyökerei, ezért nem szennyezik be a tudatot.
Kapcsolódó szócikkek szerkesztés
Források szerkesztés
- ↑ www.buddhistaegyház.hu - Episztemológiai szójegyzék
- ↑ www.tarrdaniel.com - Hinajána buddhizmus. [2015. április 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. november 21.)
- ↑ www.theravada.eoldal.hu - Buddhista jellemtipológia. [2014. november 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. november 21.)
- ↑ www.hu.wikibooks.org - A tradicionális jóga rendszere
- ↑ Beyond the etymological relationship between and semantic closeness of kilesa and upakkilesa (például lásd: Rhys Davids és Stede, 1921-25, p. 139, upakkilesa bekezdés - http://dsal.uchicago.edu/cgi-bin/philologic/getobject.pl?c.0:1:3657.pali Archiválva 2012. július 23-i dátummal az Archive.is-en), - Bodhi (például: 2000, pp. 903-4; 2005, pp. 55-6), Thanissaro (2004) and Rhys Davids & Stede (1921-5, entry for "Sankilesa" Archiválva 2012. július 8-i dátummal az Archive.is-en
- ↑ In particular, this saṃyutta contextualizes kilesa vis-à-vis the six internal and external "sense bases" (ayatana) and their mental concomitants (the six classes of consciousness, contact, feeling and craving, see the section on the "six sextets"), the six primary "elements" (dhātu, cf. mahābhūta), and the five "aggregates" (khandha).
- ↑ Rhys Davids & Stede (1921-5), p. 217; and, Nyanatiloka (1988), entry for "kilesa," Hozzáférés ideje: 2008-02-09 from "BuddhaSasana" at http://www.buddhanet.net/budsas/ebud/bud-dict/dic3_k.htm Archiválva 2012. március 28-i dátummal a Wayback Machine-ben.
- ↑ Guenther (1975), Kindle Location 321.
- ↑ Dorje, Jikdrel Yeshe (Dudjom Rinpoche, szerző), fordította és szerkesztette: Dzsurme Dorzse és Matthew Kapstein (1991). The Nyingma School of Tibetan Buddhism: Its Fundamentals and History. Boston, USA: Wisdom Publications. ISBN 0-86171-199-8, p. 107 (felsorolások).
Jegyzetek szerkesztés
- Bhikkhu Bodhi (ford.) (2000). The Connected Discourses of the Buddha: A Translation of the Samyutta Nikaya. Boston: Wisdom Publications. ISBN 0-86171-331-1.
- Bodhi, Bhikkhu (2005). In the Buddha's Words. Boston: Wisdom Publications. ISBN 0-86171-491-1.
- Dictionary of Buddhism. Oxford University Press, 2003, 2004. Source: http://www.answers.com/topic/kle-a
- Dzongsar Jamyang Khyentse Rinpoche (2011). What Makes You Not a Buddhist. Kindle Edition. Shambhala
- Mark Epstein (2009). Going on Being: Buddhism and the Way of Change, a Positive Psychology for the West. Wisdom.
- Joseph Goldstein. The Emerging Western Buddhism: An Interview with Joseph Goldstein. Insight Meditation Society weboldal.
- Daniel Goleman (2008). Destructive Emotions: A Scientific Dialogue with the Dalai Lama. Bantam. Kindle kiadás.
- Herbert V. Guenther és Leslie S. Kawamura (1975), Mind in Buddhist Psychology: A Translation of Ye-shes rgyal-mtshan's "The Necklace of Clear Understanding" Dharma Publishing. Kindle kiadás.
- Khenchen Konchog Gyaltshen (2009). A Complete Guide to the Buddhist Path. Snow Lion.
- Longchen Yeshe Dorje (Kandzsur Rinpocse) (2010). Treasury of Precious Qualities. Átnézett kiadás. Shambhala.
- Muller, Charles (2004). The Yogācāra Two Hindrances and Their Reinterpretations in East Asia. Toyo Gakuen University. forrás: http://www.acmuller.net/articles/reinterpretations_of_the_hindrances.html
- Ñāṇamoli, Bhikkhu (ford.) (1991), The Path of Purification: Visuddhimagga. Seattle: Buddhist Publication Society Pariyatti. ISBN 1-928706-00-2.
- Nyanatiloka Mahathera (1988). Buddhist Dictionary. Kandy: Buddhist Publication Society. - http://www.buddhanet.net/budsas/ebud/bud-dict/dic_idx.htm Archiválva 2013. december 6-i dátummal a Wayback Machine-ben.
- Padmakara Translation Group (ford.) (1998). The Words of My Perfect Teacher, by Patrul Rinpoche. Altamira.
- Patañjali; Gabriel Pradīpaka & Andrés Muni (ford.) (2007). Yogasūtra. Source: https://web.archive.org/web/20071222115211/http://www.sanskrit-sanscrito.com.ar/english/sanskrit_pronunciation/pronunciation7.html
- T.W. Rhys Davids és William Stede (eds.) (1921-5). The Pali Text Society’s Pali–English Dictionary. Chipstead: Pali Text Society. An on-line search engine is available from "U. Chicago" at http://dsal.uchicago.edu/dictionaries/pali/.
- Thanissaro Bhikkhu (ford.) (1994). Upakkilesa Samyutta: Defilements (SN 27.1-10). "Access to Insight" at http://www.accesstoinsight.org/tipitaka/sn/sn27/sn27.001-010.than.html.
- Thanissaro Bhikkhu (ford.) (2004). Ariyapariyesana Sutta: The Noble Search (MN 26). "Access to Insight" at http://www.accesstoinsight.org/tipitaka/mn/mn.026.than.html.
- Ifj. Mingyur Rinpoche (2007). The Joy of Living. Kindle kiadás. Harmony.