Klampaczky Alajos

(1820–1901)

Klampaczky (Klámpátzky) Alajos (Domoszló, Heves megye, 1820. július 2.[1]Szihalom, 1901. január 14.)[2] római katolikus plébános, egyházi író.

Klampaczky Alajos
Életrajzi adatok
Születési névKlampaczky Alajos
Született1820. július 2.
Domoszló
Elhunyt1901. január 14. (80 évesen)
Szihalom
Munkássága
Valláskeresztény
Felekezetrómai katolikus
Tisztségplébános

Hivatalsiroki plébános
Hivatali idő1858-1882
ElődjeFischer Gusztáv
UtódjaHámán András

Hivatalszihalomi plébános
Hivatali idő1882-1901
ElődjeSzinay József
UtódjaZombori Béla

Élete szerkesztés

Nemesi családban született Domoszlón, de a család később Egerben élt, édesanyja Gáspár Anna. 1835-től egri papnövendékként az érseki líceumban tanult filozófiát, majd 1837-től teológiát, amelyet négy év múlva, 1841-ben fejezett be.[1] Fiatal kora miatt egy évet az egri egyházmegyei irodában működött, mint segédhivatalnok, mielőtt 1842-ben pappá szentelték. Ezt követően Bodonyba, később Gyöngyösre küldték segédlelkésznek, majd az egri székesegyház hitszónoka lett.

Az 1848. évi forradalom utáni hónapokban hazafias beszédekben buzdította híveit a haza védelmére. 1849. május 31-én, „az országot fenyegető veszély eltávoztatásáért” tartott beszéde nyomtatásban is megjelent. Ebben kifogásolta, hogy az uralkodó az orosz cárt hívta segítségül. „Tehát még nem elég a sírhalom, mely a kegyetlenül legyilkolt, vagy dicsőn elesettek fölött sok ezrenkint emelkedik a két testvér házában, még kevés a pusztulás, mely honunk gazdagabb részein is éhséggel, nyomorral fenyegetve a lakosságot, hirdeti Ausztria nagylelkűségét!” Oroszországot börtönnek, az oroszokat a katolikus vallás ellenségeinek nevezte, és azt jósolta, hogy a barbár orosz sereg dúlni és rabolni fog. Arra biztatta magyar híveit, hogy ha továbbra is a polgárosuló nemzetek közé akarnak tartozni, harcolniuk kell. A nyomtatásban is megjelent beszéd miatt a császári hatóságok elfogták, és – hiába hivatkozott arra, hogy a forradalmi kormány erőszakának engedve, parancsra cselekedett – a pesti hadbíróság Müller hadbíró előterjesztésére 1850. január 19-én kötél általi halálra ítélte. Az ítéletet néhány nappal később Haynau, az ország teljhatalmú katonai parancsnoka 15 év várfogságra enyhítette, majd miután a tiroli Kufstein várában megkezdte várfogságát, az uralkodó Ferenc József császár büntetését három évre mérsékelte. [3]

Szabadulása után 1858-tól Sirok, majd 1882-től Szihalom plébánosa és kerületi esperes volt.

Paptársa, Koncz Ákos 1882-ben így jellemezte: „derék, nyílt, őszinte jellemű, s örök vidorságánál fogva köztisztelet- és szeretetben álló férfiú. Az egyházmegye legjelesebb szónokai közé tartozik. Templomi beszédei könnyen érthetők s a hallgatókat elragadják, míg politikai szónoklataiból az átérzett, mély hazafiság csillámlik ki.”[4]

Művei szerkesztés

  • Igazság‘ képe, in Religio és Nevelés 1845, 345–346.
  • Egyházi beszéd, mellyet az országot fenyegető veszély eltávoztatásáért kormányilag rendelt nyilvános könyörgések alkalmával 1849-ik évi május hó 31-én az egri főegyházban mondott, Eger, 1849.
  • Egyházi szónokok Pesten, in Religio 1863, 257-260, 281–284.
  • Szent beszéd, melyet főtiszteletű Kőváry János úr … 1867. május 12-én Mádon, … tartott aranymiséje alkalmával mondott , Eger, 1867.
  • Irányeszmék az egyházi szónoklathoz [az Egri Egyházmegyei Irodalmi Egylet jutalmazott pályaműve], Eger, 1879.
  • Orosz viszonyok, A Kaukázus népei, Emlékbeszéd Kiss János sírkövének felállítási ünnepélyén, Emlékbeszéd a kápolnai honvédemlék felszentelési ünnepélyén, in Eger [politikai hetilap], 1863–1900 között.

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b Kmety Adrien–Szögi László, Az egri felsőoktatás intézményeinek hallgatói 1713-1852, Eger, 2021 (Felsőoktatástörténeti kiadványok, új sorozat 24; Eszterházy Károly püspök és kora, 2), Eger, 2021, n° 10265
  2. Szabadság [a miskolczi függetlenségi és negyvennyolcas párt közlönye], 1901. jan. 19., 4.
  3. Zakar Péter, Lelkészekre kiszabott halálos ítéletek a pesti cs. kir. hadbíróságon, in Hadtörténelmi Közlemények 2020:4, 926-951: 941.
  4. Koncz Ákos, Egri egyházmegyei papok az irodalmi téren, Eger, 1892, 136.

Források szerkesztés

  • Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái VI. (Kende–Kozocsa). Budapest: Hornyánszky. 1899. 455–456. o.  
  • Koncz Ákos, Egri egyházmegyei papok az irodalmi téren, Eger, 1892, 136.
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
  • Zakar Péter, Lelkészekre kiszabott halálos ítéletek a pesti cs. kir. hadbíróságon, in Hadtörténelmi Közlemények 2020:4, 926-951: 941.
  • Kmety Adrien–Szögi László, Az egri felsőoktatás intézményeinek hallgatói 1713-1852, Eger, 2021 (Felsőoktatástörténeti kiadványok, új sorozat 24; Eszterházy Károly püspök és kora, 2), Eger, 2021, n° 10265