Klana
Klana (olaszul: Clana) falu és község Horvátországban, a Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Breza, Lisac, Studena és Škalnica települések tartoznak hozzá.
| Klana | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Horvátország | ||
| Megye | Tengermellék-Hegyvidék | ||
| Község | Klana | ||
| Jogállás | falu | ||
| Polgármester | Matija Laginja | ||
| Irányítószám | 51217 | ||
| Körzethívószám | (+385) 051 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1845 fő (2021. aug. 31.)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 567 m | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 45° 27′, k. h. 14° 22′Koordináták: é. sz. 45° 27′, k. h. 14° 22′ | |||
| Klana weboldala | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Fekvése szerkesztés
Fiumétól 14 km-re északnyugatra a Tengermellék, a Hegyvidék és Szlovénia területe között fekszik.
Története szerkesztés
Az emberi élet első nyomai ezen a területen az i. e. 6. századból származnak. A 627 méter magas Malo Židovje és a 661 méteres Velo Židovje magaslatain erődített települések maradványait találták. A római kortól a 3. és 7. század között itt húzódott a limes (Claustra Alpium Iuliarum) határvédelmi rendszer, mely a Júliai Alpok és az Adria partja között védte az itáliai területeket a Pannon síkságon települt barbár népektől. Ennek egyes részei Klana területén is fennmaradtak. A kora középkorban Klana már lakott hely volt, a település a római eredetű középkori őrtorony körül alakult ki. Első írásos említése 1273-ban történt, amikor a pulai püspökséghez tartozott.[2] Őrtornyában a 14. és 15. században csak őrség állomásozott. Urai ebben az időben a Duini grófok voltak, akik a Tersatto melletti Duino váráról vették nevüket. A család 1399-ben halt ki és az új birtokosok a Walsee grófok lettek. 1439-ben már a torony közelében állt Szentháromság tiszteletére szentelt templomát és vásárát is megemlítik. Ez a kápolna valószínűleg azonos a plébániatemplom homlokzata előtt feltárt falakkal. Az őrtorony a bővítése után fokozatosan uradalmi központtá alakult ki. Az utolsó Walsee gróf Wolfgang 1466-ban halt meg és birtokait a Habsburgokra hagyta. 1468-ban III. Frigyes német-római császár Klana uradalmát és vámját a Barbo családnak adta birtokul.[3]
A későbbi oklevelekben a 16. és 18. század között "Clanaz, Clanas, Klon, Clana, Klana, Cloan, Klanna" alakban tűnik fel. Hogy ebben az időszakban Klana uradalmi központ volt, mint azt 1523-ból és 1754-ből fennmaradt két urbáriuma is bizonyítja. A török korban stratégiai jelentősége megnőtt, a 16. században török támadások sorát kellett elszenvednie. 1559. február 2-án Malkocs klisszai szandzsákbég támadása során lakossága nagyrészt elmenekült, ezután jelentőségét elveszítette.[2] 1607-ben a régi erősséget kijavították. 1612-ben 500 fős, nagyrészt uszkókokból álló őrség állomásozott itt Stemberg kastavi kapitány alárendeltségében. A régi romos várkastély helyett a Barbók új kétszintes kastélyt építettek, mely valószínűleg a 18. század elején egy tűzvészben leégett. A 17. század első harmadában Elizabetta Barbo házassága révén a Pazzoli család birtoka lett. Ebben az időben építették a régi hengeres torony felhasználásával az új trapéz alaprajzú kastélyt. Maria Panizzoli házasságával a birtok a Orazio Scampicchié lett, majd halála után Wolfgang Oberburg szerezte meg. A 18. század első felében Lazzarini báró lett a birtokosa, majd Josip Negovetić báró vásárolta meg. Kegyúrként az ő neve olvasható a plébániatemplom bejárata feletti kőtáblán. A 18. század második felére a régi templom olyan rossz állapotba került, hogy le kellett bontani, oltárát 1776-ban az új plébániatemplomba vitték át.[3]
1870-ben a települést súlyos földrengés sújtotta, melynek epicentruma éppen ezen a területen volt. A földrengésben az összes ház, a templom és a kastély is megrongálódott. A kastély további romlását több mint száz évig senki sem akadályozta, csak az 1990-es években kezdték el konzerválni a romokat, melyek ma alig embermagasságban állnak. A templomnak a boltozata és a főoltára sérült meg. A földrengés után felmerült, hogy a települést biztonságosabb helyen kellene újra felépíteni, de az csak terv maradt. 1836-ban és 1855-ben Klanát egy másik súlyos csapás a kolera is sújtotta. A település első iskoláját a 19. század közepén 1845-ben nyitották meg és 1888-ig működött. A feljegyzések szerint a tanítás német, majd horvát nyelven folyt. 1911-ben a településen gőzfűrész üzem kezdet meg működését és a gazdasági minisztérium faipari iskola alapítása mellett döntött. 1968-tól az iskola új épületben működik, ahol 1980-tól gimnáziumi osztályokat hoztak létre.[2] A településnek 1857-ben 888, 1910-ben 1057 lakosa volt. 2011-ben a falunak 1199, a községnek összesen 1978 lakosa volt.
Lakosság szerkesztés
| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 888 | 764 | 868 | 970 | 922 | 1057 | 1235 | 1489 | 1420 | 1486 | 1496 | 1395 | 1242 | 1180 | 1176 | 1199 |
Nevezetességei szerkesztés
- Szent Jeromos tiszteletére szentelt plébániatemploma[6] mai formájában 1838 és 1849 között épült a régebbi templom helyén. Felszentelése 1836-ban éppen a kolerajárvány idején volt. Története során többször javították, így a 20. század elején, majd később 1994-ben is, amikor a toronysisakot cserélték, így teljesen más külsőt kapott. Belsejét az 1960-as, majd az 1970-es években, utoljára 2001-ben újították. 1944-ben egy bombatámadásban a plébánia dokumentumai megsemmisültek, ezért történetéről kevés írott anyag maradt fenn. A mai templom legrégibb emléke egy 1439-ből származó glagolita írású kőtábla, mely a sekrestye bejárata felett áll. Értékes a Hétfájdalmú Szűzanya félkörös apszisban álló márvány oltára a 18. század végéről két oldalán Szent Flórián és Szent Rókus márvány szobraival. 18. századi az oltártól balra a falba épített domborművekkel díszített keresztelőmedence is. Orgonáját 1907-ben építették. Klana központjában egykor egy a Sarlós Boldogasszony és Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt templom is állt, melynek építtetője Elisabetta Panizzoli volt a 17. században. Ebből a templomból mára csak egy fából faragott barokk Szent Antal szobor maradt.[7]
- A Szent Rókus kápolna[8] eredetileg a 14. században épült. Első említése a 17. században történt. Ezt a régi kápolnát még 1630 előtt átépítették. A mai kápolnát 1861-ben építették a régi helyén. Középpontjában Szent Rókus márvánnyal szegélyezett oltárképe áll.[9]
- A temetőben álló Szent Mihály kápolna[10] eredetileg a 9. század végén, vagy a 10. század elején épült és a plébániatemplomtól eltérően mindig a mai helyén állt. A 19. század elején és 1953-ban teljesen megújították. 2004-ben a rekonstrukcióval egyidejűleg régészeti feltárást is végeztek, mely során megtalálták a Barbo és Panizzoli család sírboltját, akik a 16. és 17. században voltak a birtokosai. A Szent Mihály kápolna egykor a plébániatemplom szerepét is betöltötte. Ma csak Mindenszentek és halottak napján miséznek benne.[11]
- A település központja felett nyugatra állnak Klana egykori kastélyának romjai.
További információk szerkesztés
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ a b c Povijest Klane i okolice (horvát nyelven). www.klana.hr. [2012. december 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 3.)
- ↑ a b Klana-Iskopi kaštela Gradina (horvát nyelven). www.klana.hr. [2012. december 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 3.)
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-1770.
- ↑ Klana – Sakralni objekti (horvát nyelven). www.klana.hr. [2012. december 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 3.)
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-1854.
- ↑ Klana – Sakralni objekti (horvát nyelven). www.klana.hr. [2012. december 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 3.)
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-1769.
- ↑ Klana – Sakralni objekti (horvát nyelven). www.klana.hr. [2012. december 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 3.)
