Klempa Sándor

veszprémi apostoli adminisztrátor

Klempa Sándor Károly (Graz, 1898. május 7.Graz, 1985. december 19.) magyar katolikus pap, tanár, premontrei szerzetes, veszprémi apostoli kormányzó, majd basti címzetes püspök.[3]

Klempa Sándor
Született1898. május 7.[1]
Graz[1]
Elhunyt1985. december 19. (87 évesen)[1]
Graz[1]
Nemzetiségemagyar
Foglalkozása
  • katolikus pap
  • katolikus püspök
Tisztsége
Iskolái
SírhelyeGraz[2]
veszprémi apostoli kormányzó
Vallásarómai katolikus egyház
Szerzetesrendpremontrei rend
Szerzetesi fogadalom1921. augusztus 15.
Csorna
Pappá szentelés1922. augusztus 27.
Győr
Püspökké szentelés1972. március 16.
Budapest
Szentelők

Hivatalveszprémi apostoli kormányzó
Hivatali idő1959–1972
ElődjeBadalik Sándor Bertalan megyés püspök
UtódjaLékai László apostoli adminisztrátor
SablonWikidataSegítség

Pályafutása szerkesztés

1916-ban érettségizett a Győri Bencés Főgimnáziumban. Ez év július 11-én, Jászóváralján belépett a premontrei rendbe. Első fogadalmát itt tette le 1917. július 11-én, örökfogadalmát pedig 1921. augusztus 15-én Csornán. Teológiai tanulmányait Jászóváralján, a budapesti Norbertinumban és Csornán végezte. 1922. augusztus 27-én szentelték pappá Győrött. 1922-ben német–francia–földrajz–történelem szakos középiskolai tanári oklevelet szerzett a Pázmány Péter Tudományegyetemen, 1923-ban pedig bölcsészdoktorrá avatták.

1922-től 1948-ig Keszthelyen, a premontrei gimnáziumban működött gimnáziumi tanárként.[3][4] Fontos szerepet vállalt az iskola zenei életében, valamint a cserkészcsapat megszervezésében és vezetésében. irodalomtörténeti érdeklődésének központjában a magyar, német és spanyol irodalom állt.[4] Emellett 19411947-ig helyettes házfőnök is volt. 1948-tól segédlelkész ugyanott.[3]

A szerzetesrendek működési engedélyének megvonása után a Veszprémi egyházmegye papja lett.[4] 1950-től Igalon szolgált káplánként, majd 1951-től Türjén plébánosként. 1955-től 1972-ig Zalaszentgróton volt plébános és kerületi esperes; emellett Veszprémben 1955-től irodaigazgató, 1957-től püspöki helynök.[3]

Püspöki pályafutása szerkesztés

1957-ben Badalik Sándor Bertalan veszprémi püspököt az állambiztonsági szolgálat emberei elfogták, kitiltották Veszprémből, és a hejcei szociális otthonba száműzték; előbb azonban kényszerítették, hogy az ügynökként is működő Klempa Sándort nevezze ki püspöki helynökké.[5] Klempa 1959-től apostoli kormányzóként irányította az egyházmegyét 1972-es lemondásáig. Ez után basti címzetes püspökké nevezték ki, és szentelte püspökké Budapesten[3] Ijjas József kalocsai érsek, Cserháti József pécsi püspök és Bánk József váci püspök segédletével.

Az egyházmegye vezetéséről való lemondása után megtartotta a zalaszentgróti plébánia vezetését. Grazban hunyt el, ott is temették el.[4]

Művei szerkesztés

  • Kurzer Leitfaden der deutschen Literatur Geschichte. Keszthely, 1927
  • Goldmark, az ember. Keszthely, 1930
  • Magyar cserkészek Londonban. Jamboree emlék. Keszthely, 1930
  • Goethe és a premontreiek. Keszthely, 1933
  • Nagyapám. Hegenbarth Ferike emlékezései Goldmark Károlyról. Ford. és jegyz. Keszthely, 1934
  • Romantikus drámák spanyol vonásai. Keszthely, 1934
  • Calderon és Shakespeare. Keszthely, 1935
  • A spanyol és a német dráma szellemtörténeti kapcsolatai. Keszthely, 1936
  • Nyelvi szempontok az irodalom barokk köréből. Pécs, 1937
  • Az eucharisztikus dráma. (Auto sacramenta) Keszthely, 1938
  • A keszthelyi Festetics könyvtár. Keszthely, 1938
  • A keszthelyi Festetics-féle zeneiskola. Győr, 1938
  • Die kulturpolitischen Bestrebungen des Grafen Georg Festetics. Győr, 1939
  • A keszthelyi Festetics könyvtár 1500-ig terjedő ősnyomtatványai. Keszthely, 1939
  • II. József látogatása Keszthelyen. Keszthely, 1940
  • A spanyol barokk vallásos színműirodalma. Keszthely, 1940
  • Mozart a premontreiek körében. Keszthely, 1941
  • Az első keszthelyi nyomda. Pécs, 1943
  • Kereszténység és tragikum. Keszthely, 1943
  • Gr. Széchenyi István levelei gr. Festetics Taszilóhoz. Sopron, 1943
  • Fejér György keszthelyi diákévei. Keszthely, 1944
  • Gottsched és a Festetics család. Szombathely, 1944
  • Lourdesi kilenced. Imafüzet; Ecclesia, Bp., 1963

Több ifjúsági operett zeneszerzője, a legismertebb a Szalay Albinnal írt Rabmadár. Cserkészoperett Pohárnok Jenő szövegére[3]

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b c d Magyar Katolikus Lexikon (magyar nyelven). Szent István Társulat, 1993. (Hozzáférés: 2019. június 14.)
  2. Klempa Sándor. Keszthely, 2017. (Hozzáférés: 2019. június 14.)
  3. a b c d e f Magyar katolikus lexikon VII. (Klacs–Lond). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 2002.  
  4. a b c d Klempa Sándor (magyar nyelven). Keszthely, 2017. [2022. április 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. június 14.)
  5. G. Juhász Judit: Papok a diktatúra célkeresztjében (magyar nyelven). Magyar Hírlap, 2016. március 9. (Hozzáférés: 2017. április 8.)

További információk szerkesztés

  • Bishop Sándor Klempa, O. Praem., Catholic-Hierarchy (angol)
  • Klempa Károly és a Keszthelyi Premontrei Gimnázium; szerk. Uzsoki András; METEM–Klempa Károly Emlékbizottság–Keszthelyi Premontrei Öregdiákok Egyesülete, Bp., 1991