Klokočevik
Klokočevik falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Garcsinhoz tartozik.
| Klokočevik | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Bród-Szávamente |
| Község | Garcsin |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 35211 |
| Körzethívószám | (+385) 35 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 477 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 137 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 13′ 08″, k. h. 18° 08′ 56″Koordináták: é. sz. 45° 13′ 08″, k. h. 18° 08′ 56″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Klokočevik témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése szerkesztés
Bród központjától légvonalban 12, közúton 15 km-re északkeletre, községközpontjától légvonalban 7, közúton 8 km-re északnyugatra, Szlavónia középső részén, a Dilj-hegység déli nyúlványai és a Szávamenti-síkság határán fekszik.
Története szerkesztés
Klokočevik területe már az őskorban is lakott volt. A falu keleti részén egy ék alakú magaslat található, mely enyhén lejt északról déli irányban és a Dilj-hegység egyik utolsó nyúlványát képezi a Száva völgyének irányában. 1962-ben ezen a helyen régészeti feltárást végeztek, melynek során újkőkorszaki település egy része került elő számos régészeti lelettel, melyek a Sopot kultúra IA, IB és II. fázisához tartoztak. A lelőhelyen az egykori lakóházak maradványai mellett sok cseréptöredéket, áldozati oltár részeit, kőszerszámokat, köztük szekercéket, fúrókat, ékeket, vésőket, nyilakat és késeket találtak.[2]
A település neve a „klokoč” növénynévből, a hólyagfa délszláv nevéből származik, mely úgy látszik, hogy bőségesen termett a területén. A falu már a középkorban is létezett, 1461-ben „Klokochewyth”, 1471-ben „Glokochewygh” alakban nemesi névben említik.[3] A diakovári püspökséghez tartozott. 1536-ban a török megszállta a területet és a keresztény lakosság elmenekült. Helyükre Boszniából pravoszláv vlach martalócokat telepítettek, akik a török hadsereg segédcsapatai voltak. Ezek a török sereg távozásakor velük mentek és a falu puszta maradt. 1696-ban Boszniából érkeztek katolikus menekültek a helyükre. [4]
1698-ban „Klokosevacz” néven hajdútelepülésként szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések kamarai összeírásában.[5] A felszabadítás után egy ideig itt lakott a garcsini plébános. Itt megmaradt a plébánia szőlőhegye, melyet még Martin Teovan atya telepített. 1730-ban 12 katolikus és 20 pravoszláv ház állt a településen. A pravoszlávok kápolnát építettek ide és ortodox pap is lakott itt, ahonnan a környező falvak híveit szolgálta. 1746-ban 10 katolikus ház állt itt 90 lakossal és egy Szent Keresztnek szentelt kápolnával. 1758-ban említik a kőből épített, elhagyott Szent Péter templomot, mely a falu közelében állt. Hosszúsága 20 méter, szélessége 8 méter volt és a garcsini plébános járt át ide misézni. Körülötte temető volt, ahova nemcsak a helyiek, de garcsiniak, selneiek, sapcaiak és részben verhovinaiak is temetkeztek. 1760-ban Koločeviken 18 katolikus ház állt 29 családdal, 155 katolikus lakossal. Ezen kívül 15 pravoszláv ház is állt itt.[4]
Az első katonai felmérés térképén „Klokochevik” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Klokocsevik” néven szerepel.[6] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Klokocsevik” néven 105 házzal, 222 katolikus és 308 ortodox vallású lakossal találjuk.[7] A katonai közigazgatás megszüntetése után 1871-ben Pozsega vármegyéhez csatolták.
A településnek 1857-ben 485, 1910-ben 935 lakosa volt. Pozsega vármegye Bródi járásának része volt. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 59%-a szerb, 36%-a horvát anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 49%-a horvát, 40%-a szerb, 9%-a jugoszláv nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 607 lakosa volt.
Lakossága szerkesztés
| Lakosság változása[8][9] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 485 | 507 | 500 | 667 | 779 | 935 | 965 | 1.017 | 847 | 868 | 921 | 847 | 713 | 687 | 650 | 607 |
Nevezetességei szerkesztés
A Szentháromság tiszteletére szentelt ortodox templomot 1756 és 1760 között építették. A második világháború alatt az usztasák földig rombolták, egyúttal megsemmisítették az ikonosztázt, a liturgikus tárgyakat, misekönyveket és a levéltárat. A háború után Dušan Glumac, a szerb ortodox főiskola teológiai karának professzora, aki Klokočevikben született alapítványt hozott létre egy új kápolna építésére, mely mellett 1988-ban az új templomot is felépítették. 1991 novemberében mindkét épületet lerombolta a horvát hadsereg. A törmeléket még ma sem távolították el (2018 vége).
Oktatás szerkesztés
A településen a garcsini „Vjekoslav Klaić” elemi iskola négyosztályos területi iskolája működik.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-4907.
- ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Valkóvármegye Bp. 1894.
- ↑ a b Andrija Zirdum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001.
- ↑ Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása 146. oldal.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 326. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 144. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html
Források szerkesztés
További információk szerkesztés
- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. november 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Bród turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- A község információs portálja Archiválva 2019. december 4-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Az elemi iskola honlapja (horvátul)
