Knebel Jenő

(1927–2016) magyar hídtervező mérnök

Knebel Jenő (Budapest, 1927. szeptember 1.2016) Széchenyi-díjas hídtervező mérnök.

Knebel Jenő
Életrajzi adatok
Született1927. szeptember 1.
Budapest
Elhunyt2016
Iskolái
Felsőoktatási
intézmény
Budapesti Műszaki Egyetem (1949)
Pályafutása
Szakterületépítéstudomány
Kutatási területhídtervezés
Tudományos fokozategyetemi doktor (1974), címzetes egyetemi docens (1977)
Munkahelyek
Szakmai kitüntetések
Eötvös Loránd-díj (1984)
Széchenyi-díj (1997)

Életpályája szerkesztés

1945-ben tette le az érettségit a budapesti piarista gimnáziumban, majd a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) általános mérnöki karán végzett és szerezte meg diplomáját 1949-ben. Még abban az évben az Állami Mélyépítéstudományi és Tervező Intézet (ÁMTI) hídosztályának tervező mérnöke lett Sávoly Pál vezetése mellett. Az intézet 1950-ben három vállalatra bomlott: a Mélyépítési Tervező Vállalatra (Mélyépterv), az Út- és Vasúttervező Vállalatra (Uvaterv) és a Közlekedésüzemi és Épülettervező Vállalatra;[1] közülük a Mélyépterv és az Uvaterv, illetve utódvállalatai voltak munkaadói. Habár munkája során volt irányító tervező, szakosztályvezető, osztályvezető, irodavezető-helyettes és szakfőmérnök is, 1996-os nyugdíjba vonulásáig csak hidakat tervezett Magyarországra és külföldre egyaránt. 1997–2010 között a Pont-TERV Zrt. főtanácsadóként alkalmazta.

Évtizedeken keresztül volt gyakorlatvezető a BME-n. 1974-ben egyetemi doktor lett, 1977-ben pedig címzetes egyetemi docenssé nevezték ki. A Mérnöki Továbbképző Intézet és az Acélszerkezeti ankétok előadói között is többször feltűnt. Szakmai folyóiratokban számos cikket publikált, társszerzője volt a Mérnöki kézikönyv 2. kötetének. Országos hídterv-pályázatokon is sikeresen vett részt.

Jelentősebb tervezési munkái szerkesztés

  • a dunaföldvári Duna-híd (1950, teljes rekonstrukció: 2000-2001)
  • a bajai Duna-híd (a rekonstrukciója is)
  • a szekszárdi Duna-híd
  • a hárosi Duna-híd
  • a lágymányosi Duna-híd
  • a budapesti Erzsébet híd
  • a budapesti Árpád híd
  • az esztergomi Mária Valéria híd
  • a kisari Tisza-híd
  • a záhonyi Tisza-híd
  • a tokaji Tisza-híd
  • a szolnoki Tisza-híd
  • az új szegedi Tisza-híd
  • a barcsi Dráva-híd
  • a heluáni Nílus-híd
  • az athéni közúti felüljáró
  • közúti-vasúti híd a vietnámi Duong folyón
  • a bácskapalánkai Duna-híd
  • a bezdáni Duna-híd
  • a szendrői Duna-híd és felüljáró
  • a szabácsi Száva-híd
  • a loznicai Drina-híd
  • az újvidéki ferdekábeles Duna-híd

Az ő vezetésével készültek ajánlati tervek a Német Demokratikus Köztársaságba, Egyiptomba az asszuáni Nílus-hídra, Törökországba az isztambuli Aranyszarv-öböl feletti hídra és Ecuadorba közúti hidakra. Részt vett a Kőröshegyi völgyhíd tanulmányainak és építésiterv-változatainak kidolgozásában.

Díjai, kitüntetései szerkesztés

  • Munka Érdemérem (1962)
  • Munka Érdemrend bronz fokozata (1964)
  • Eötvös Loránd-díj (1984)
  • Széchenyi-díj (1997)
  • Millearium Aureum - Aranymérföldkő Plakett (2001)[2]
  • Építőipari Nívódíj (2004)[3]
  • a Közúti Szakemberekért Alapítvány Életmű díja (2004)[4]
  • Az év hidásza (2005)
  • gyémántdiploma (2009)

Jegyzetek szerkesztés

  1. Függelék. In Gáli Imre, Hajós Bence, Jójárt János, Rigó Mihály, Tóth Ernő: Hidak Csongrád megyében. Szerkesztette: Tóth Ernő. Lektorálta: Träger Herbert. Szeged: Csongrád Megyei Állami Közútkezelő Közhasznú Társaság. 2003. ISBN 963-21-0501-X Hozzáférés: 2017. május 26. (HTM) Megjelent Szegeden, a 44. Hídmérnöki Konferencia (2003. július 2–4.) alkalmából  
  2. Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
  3. Építőipari Nívódíj. budapestiepiteszkamara.hu. (magyarul) Budapest: Budapesti Építész Kamara (2004) (Hozzáférés: 2017. május 26.) (PHP)[halott link]
  4. Életműdíjasok: Az alapítvány által Életmű-díjjal elismert idős szakemberek. kozutialapitvany.hu. (magyarul) Budapest: Közúti Szakemberekért Alapítvány (Hozzáférés: 2017. május 26.) (HTML) arch

Források szerkesztés