Knut dán királyi herceg

Knut dán királyi herceg (dánul: Knud Christian Frederik Michael; Koppenhága, 1900. július 27. – Koppenhága, 1976. június 14.), X. Keresztély dán király és Alexandrina dán királyné második gyermeke.

Knut dán királyi herceg
Knud Christian Frederik Michael
Knud, Hereditary Prince of Denmark.jpg

Életrajzi adatok
Uralkodóház Glücksburg-ház
Született 1900. július 27.
 Dánia, Koppenhága
Elhunyt 1976. június 14. (75 évesen)
 Dánia, Koppenhága
NyughelyeRoskildei székesegyház
Édesapja X. Keresztély dán király
Édesanyja Alexandrina dán királyné
Testvérei IX. Frigyes dán király
Házastársa Karolina-Matild dán hercegnő
Gyermekei
  • Erzsébet dán hercegnő
  • Gróf Rosenborg Ingolf
  • Gróf Rosenborg Keresztély
A Wikimédia Commons tartalmaz Knut dán királyi herceg témájú médiaállományokat.

ÉleteSzerkesztés

 
Bátyjával, a későbbi IX. Frigyessel
 
1929-ben, Barcelonában.

1900. július 27-én született a koppenhágai Sorgenfri palotában, dédapja, IX. Keresztély regnálása alatt. Nagyapja, apja és bátyja után a negyedik helyet foglalta el a trónöröklési sorban. Édesapja a későbbi VIII. Frigyes trónörökös fia, Keresztély herceg, édesanyja Alexandrina hercegnő. Egyetlen testvére az egy évvel korábban született Frigyes herceg.[1]

1906. január 29-én, dédapja halála után a harmadik, majd 1912. május 14-én, nagyapja halála után a második helyre került előre a trón várományosai közt.[2]

Ahogy szokás volt a királyi családban; katonai tanulmányokat folytatott és a Haditengerészeti Főiskola diákja lett.[3]

1933. szeptember 8-án feleségül vette első unokatestvérét, Karolina-Matild hercegnőt, VIII. Frigyes fiának, Haraldnak a lányát. Egy lányuk és két fiuk született:[4]

1947. április 20-án bátyja, Frigyes foglalta el a trónt, ezzel Knut lett a koronaherceg. Mivel a törvények értelmében nő nem ülhetett a trónra, ezért Frigyes lányai ki voltak zárva az örökösödésből.[5]

1953. március 27-én azonban népszavazást követően elfogadták az új örökösödési törvényt, melynek értelmében IX. Frigyes lánya, Margit vált apja utódjává, majd őt követően a saját, vagy pedig a húgainak a leszármazottai. Knutnak így már nem volt reális esélye arra, hogy király legyen belőle.[6]

A férfipárti primogenitúra azt jelentette, hogy az uralkodó gyermekei nemtől függetlenül előrébb állnak a sorban, mint a fiútestvér, azonban egy fiatalabb fiú előbb örököl, mint az idősebb nővér. Az utóbbi kitételt 2009-ben törölték el és vezették be az abszolút primogenitúra intézményét.[7]

1976. június 14-én hunyt el a fővárosban, a roskildei katedrálisban temették el.[8]

ForrásokSzerkesztés

  1. [1] Rövid életrajza. (dán)
  2. [2] IX. Keresztély és VIII. Frigyes életrajza. (dán)
  3. [3] Tanulmányai. (dán)
  4. [4] Házassága. (dán)
  5. [5] IX. Frigyes életrajza. (dán)
  6. [6] Férfipárti primogenitúra. (angol)
  7. [7] Abszolút primogenitúra. (angol)
  8. [8] Halála és temetése (dán)