Főmenü megnyitása

Kocsi Csergő Bálint (Kocs, 1647. augusztus – 1698[2]), református tanár, a magyarországi barokk gályarab-irodalom egyik jeles írója.

Kocsi Csergő Bálint
Somogyi József szobra a pápai Köztársaság Ligetben
Somogyi József szobra a pápai Köztársaság Ligetben
Született 1647. augusztus
Kocs
Elhunyt 1698 (50-51 évesen)[1]
Foglalkozása
A Wikimédia Commons tartalmaz Kocsi Csergő Bálint témájú médiaállományokat.

ÉleteSzerkesztés

Csergő István és Végh Katalin házasságából született 1647 augusztusában Kocson, Komárom vármegyében. Innen származik előneve, azonban gyakran csak Kocsi Bálintnak írják. 1664 májusában a debreceni iskolába küldték szülei. Itt elvégezve tanulmányait, 1670-ben Munkácsra ment tanítónak, de a jezsuiták és Báthori Zsófia üldözései elől már három hónap múlva visszatért Debrecenbe. Itt tanult, közben utazott is Erdélyben. 1671 májusában Pápára hívták meg iskolaigazgatónak. 1674. március 5-ére a pozsonyi vértörvényszék elé idézték. Mivel a katolikus hitre való áttérés aláírását megtagadta, számos hittársával együtt bilincsbe verve Lipótvárra, majd Triesztbe vitték, onnan pedig Nápolyba hurcolták gályarabságra. 1676. február 11-én Ruyter holland admirális a többiekkel együtt kiváltotta, így Svájcba tudott menekülni. Végül a protestans államok közvetítése révén 1678-ban visszatérhetett Magyarországra, és ismét folytatta tanári hivatalát Pápán. Ugyanebben az évben székfoglaló beszédet is tartott. (..) Egy 1698-as katolikus egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint Győr vármegyében Pázmándon volt lelkész. / Hivatkozás. PL: Arrabona - Múzeumi közlemények 19-20. (Győr, 1977-1978)Gecsényi L.: Győr megye gazdasági-társadalmi helyzetének néhány kérdése a 17–18. század furdulóján (385. oldal) / Valószínűleg Pápán halt meg. Thaly Kálmán szerint azonban 1705 őszén, amikor Bottyán János kuruc tábornok Pápát ostrommal bevette, a szolgálatába vette mint titkárt, Börölley Mihály társával együtt. Csergő lehetett a gyakran emlegetett Bálint deák, a tábornok hadi parancsainak, proklamációinak, hivatalos rendeleteinek és menleveleinek egyik fogalmazója. Híven szolgálta a tábornokot haláláig, sőt annak özvegye, gróf Forgách Julianna szolgálatában is megmaradt, és a szatmári békekötést is túlélte.

MűveiSzerkesztés

  • Narratio brevis de oppressione libertatis eccl. Hung.: Az egész üldöztetési pernek, fogságuknak, gályarabságuknak történetét részletesen, megható közvetlenséggel írja le latinul. (Kézirata a Nemzeti Múzeumban).
  • Fő műve: Lampe, Historiae Ecclesiae Reformatae in Hungaria et Transilvania, 1728. (Az előbbi műből kilenc könyv szerepel itt is: 746-919. lapok)
    • Magyar fordítása: Kősziklán épült ház ostroma, Kocsi Csergő Bálint latin munkája után fordította felső-csernátoni Bod Péter. Lipcse, 1866. (A fordítás Bod Péter munkája 1738-ból, aki az eredeti latin szöveget részben át is dolgozta. A fordítás azonban az akkori sajtóviszonyok miatt nem jelenhetett meg. Kiadta Szilágyi Sándor bevezetéssel s jegyzetekkel, a három utolsó könyvvel, X-XII. fejezet, melyeket Bod nem ismert, a Nemzeti Múzeumban levő kéziratból megtoldva. Bod eredeti kézirata elveszett, négy másolatával s az eredeti latin szöveggel van a munka egybevetve.)

Levele 1675. október 5. (Másolat után a Sárospataki Füzetekben 1863. 756. l.)

Emlékezete Kocs községbenSzerkesztés

Kocs községben emlékére 2001-ben emlékparkot létesítettek a református templommal szemben fekvő téren.

Kocsi Csergő Bálint emlékparkSzerkesztés

Kocsi Csergő Bálint a gályarabságra ítélt református prédikátor, Kocs község szülötte 1713-ban, 77 éves korában irt visszaemlékezéséből: „ … 1647-ben születtem a Komárom vármegyei Kócson, melyről előnevemet is vettem. A boldog emlékezetű fejedelmünk, az öreg Rákóczi György ebben az esztendőben szerzett vissza kilencven templomot a reformata vallás számára.

Ez a falu, mintha csak egész Magyarország történetét kívánta volna utánozni, hol eltöröltetett a föld színéről, hol feltámadt. Századunk elején Kara Musztafa katonái égették fel, minden puszta lett, csak a Kápolna-tó mellett maradt meg egynéhány romba dőlt téglafal, lakóit rabszijra fűzték, és elvonszolták.

Kócs cudarságra, lappangásra jutott, mint a bagoly, földesura Enyingi Török Bálint nyílt levelet bocsátott ki, melyben hatévi adó- és szolgálatmentességet ajánlott fel azoknak, akik letelepszenek a faluban, de nem talált jelentkezőket. A Kiskunságból hozott ide telepes családokat, köztük az én őseimet is; még nagyapám is őrizte szülővidékének édes "ö"-ző beszédét. ...

Alakja az irodalombanSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Kocsi Csergő Bálint témájú médiaállományokat.

Életét, hányattatásait Moldova György regényben örökítette meg "Negyven prédikátor" (1973) c. művében, felhasználva a pozsonyi perről készített feljegyzéseit.

lásd még: A barokk kor magyar irodalma

JegyzetekSzerkesztés

  1. http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC07165/08144.htm, Kocsi Csergő Bálint, 2017. október 9.
  2. Győri L. János: „Egész Magyarországnak és Erdélységnek... világosító lámpása” – A Debreceni Református Kollégium története, 161 old
  • Payr Sándor: A magyar protestáns gályarabok [1]

ForrásSzerkesztés