Főmenü megnyitása

Kohn Hillel (álnevei: Kohányi,[1] Adalbert Wagner; Kolozsvár, 1891. június 26.Bukarest, 1972. február 15.) erdélyi magyar közgazdasági író, szociológus, közíró.

Kohn Hillel
Született 1891. június 26.
Kolozsvár
Elhunyt 1972. február 15. (80 évesen)
Bukarest
Foglalkozása közgazdász

Tartalomjegyzék

ÉletútjaSzerkesztés

Középiskolai tanulmányait szülővárosában, az Unitárius Kollégiumban végezte, a Ferenc József Tudományegyetemen szerzett jogi diplomát (1912). Marosvásárhelyt tett ügyvédi vizsgát (1915). Egyetemi hallgató korában az Erdélyi Múzeum közölte Zsakó Gyula közreműködésével készült első dolgozatát a Házsongárdi temető régi sírköveiről (1911). A két világháború között ügyvédi gyakorlatot folytatott, s 1930-tól bekapcsolódott az illegális kommunista mozgalomba. Része volt a Frontul Plugarilor és a MADOSZ programjának kitűzésében, szoros barátság fűzte Petru Grozához. A baloldal legális vagy illegális sajtóját irányította; Demeter Jánossal, Jancsó Elemérrel, Szirmai Istvánnal és Tamási Áronnal a Falvak Népe megindítását kezdeményezte (1932). Szerkesztette a Világosság című kolozsvári hetilapot (1932).

Politikai pályáján az illegális Kommunisták Romániai Pártja (KRP) erdélyi és bánáti tartományi titkárságának tagja (1936-40), a bécsi döntés után a KMP észak-erdélyi tartományi titkárságának titkára. Az ún. szamosfalvi kommunista perben életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték (1942). A börtönökben, majd a dachaui és a buchenwaldi koncentrációs táborokban az ellenállási mozgalom szervezője. Kiszabadulva a Romániai Demokratikus Zsidó Népközösség elnöke és az Egység c. zsidó hetilap munkatársa. 1946-tól a politikai gazdaságtan tanára volt a Bolyai Tudományegyetem jog- és közgazdasági karán.

Az egyetem tízéves fennállása alkalmából kiadott tanulmánygyűjteményben (1956) A szükséges munka egyes problémái az RNK mezőgazdaságában c. értekezésével szerepel. A vezetése alatt álló munkaközösségek a helyszínen tanulmányozták a munka termelékenységének kérdését a kolozsvári Vasúti Főműhelyekben (1948). Elkészítették Kolozs megye gazdasági monográfiáját és Csík megye monográfiáját (1949), feldolgozták a kendilónai mezőgazdasági termelőszövetkezet első évi tapasztalatait (1950), a hasonló román munkaközösségekkel együtt részt vettek a Mócvidék gazdasági és társadalmi viszonyainak tanulmányozásában, majd Kolozs tartomány gazdasági életének felmérésében (1958-59).

Együttműködése a berlini Jürgen Kuczynski gazdaságtörténésszel, részvétele egy nemzetközi vitán (Jahrbuch für Wirtschaftsgeschichte, Berlin, 1962), majd tanulmányai a Probleme economice és a Studia hasábjain, magyarul a Korunkban (A gazdaságtörténet mint tudomány, 1964; A dokumentációs észlelési módszer Marxnál, 1965; Emlékezés régebbi monográfiákra, 1967) megvetették a romániai magyar gazdaságszociológia alapjait.

A Korunk hasábjain írt Elekes Miklós pavlovista orvosról (1958), Gaál Gáborról, a szerkesztő-politikusról (1961), Iuliu Deheleanuról, a marxista nevelőről (1962), a párizsi "Manukian-Boczor csoport" hőseiről (1964), ismertette a buchenwaldi ellenállást (1970) és Emlékezés a harmincas évek kommunistáira c. alatt a baloldaliak ellen indított perek ügyvédeit, a Munkás Segély és Vörös Segély szervezőit, illegális lapok szerkesztőit mutatta be (1971).

Szerkesztésében megjelent munkákSzerkesztés

  • A munka termelékenysége a kolozsvári Vasúti Főműhelyekben (1948, magyarul és románul);
  • Monografia economică a județului Cluj (1948);
  • Kizsákmányolás a tőkés Dermatában (magyarul 1953, románul 1954).

IrodalomSzerkesztés

  • Csatári Dániel: Forgószélben. Magyar-román viszony 1940-45. Bp. 1968. 58, 67, 161-69, 150, 175-81.
  • Tóth Sándor: G. G. Tanulmány Gaál Gáborról, a Korunk szerkesztőjéről. 1971. 148-49.
  • Demeter János: Századunk sodrában. 1975. 173-75, 269.
  • Balogh Edgár: Szolgálatban. Emlékirat 1935-1944, 151, 223;
  • Balogh Edgár: Sámson második temetése. Emléksorok Kohn Hillelről. Korunk 1972/3.

Jegyzetek és forrásokSzerkesztés

  1. Mint egy Ignazio Silone-regény kiadója, 1935-36.

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés