Kojsó

község Szlovákiában

Kojsó (szlovákul: Kojšov, németül: Koischdorf) község Szlovákiában, a Kassai kerület Gölnicbányai járásában.

Kojsó (Kojšov)
Kojsó utcarészlet.
Kojsó utcarészlet.
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásGölnicbányai
Rang község
Első írásos említés 1368
Polgármester Anton Bašniar
Irányítószám 055 52
Körzethívószám 053
Forgalmi rendszám GL
Népesség
Teljes népesség697 fő (2021. jan. 1.)[1] +/-
Népsűrűség23 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság463 m
Terület31,80 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kojsó (Szlovákia)
Kojsó
Kojsó
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 49′ 20″, k. h. 20° 59′ 15″Koordináták: é. sz. 48° 49′ 20″, k. h. 20° 59′ 15″
Kojsó weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kojsó témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

FekvéseSzerkesztés

Gölnicbányától 12 km-re délkeletre, a Gölnic és a Hernád között fekszik.

TörténeteSzerkesztés

A falu a 13. század végén, a Jekelfalussy család birtokán keletkezett. Első írásos említése 1368-ból származik „Koys” alakban. Szepes várának tartozéka volt és így előbb a Szapolyai, majd a Thurzó család birtoka. 1375-ben „Koysfalua” néven említik. Neve a szláv Kojslav személynévből alakult ki. Első lakói ruszinok voltak, akik földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkoztak. Később megindult a bányászat és a vasérc feldolgozására vashámorok épültek. A kohók kiszolgálására lakói szénégetéssel foglalkoztak. A falu egyre inkább bányásztelepülés arculatát öltötte. 1565-ben már a bányászfalvak között említik. 1787-ben 106 házában 751 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KOJSÓ. Orosz falu Szepes Várm. földes Ura G. Csáky Uraság, lakosai többnyire ó hitűek, fekszik Gölnitzhez egy mérföldnyire, határja néholy sovány, de más javai vannak, és jó módgya van a’ keresetre.[2]

1828-ban 129 háza volt 933 lakossal. Határában szenet égettek és vasércet bányásztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Koissó, Szepes vmegyében, orosz falu, Göllniczhez keletre 1 1/2 órányira: 169 római, 758 gör. kath. lak. Gör. kath. parochia. Fürész- és lisztmalmok. Nagy erdők. Vasbányák. F. u. gr. Csáky.[3]

A trianoni diktátumig Szepes vármegye Gölnicbányai járásához tartozott.

NépességeSzerkesztés

1910-ben 1066, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 744 lakosából 733 szlovák volt.

2011-ben 736 lakosából 711 szlovák.

NevezetességeiSzerkesztés

  • Görögkatolikus temploma 1806-ban épült Szent Péter és Szent Pál apostolok tiszteletére.
  • Ortodox templom.
  • A plébánia épülete a 18. század elején épült.

Híres emberekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. The 2021 Population and Housing Census
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Kézikönyvtár. www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2021. május 13.)

További információkSzerkesztés