Kolumbia

állam Dél-Amerikában

Kolumbia (spanyol: Colombia) vagy hivatalos nevén Kolumbiai Köztársaság (República de Colombia) Dél-Amerika északnyugati részén fekvő ország. Szárazföldön keleten Venezuela, délkeleten Brazília, délen Ecuador és Peru, északnyugaton pedig Panama határolja. Fővárosa és legnépesebb városa Bogotá.

Kolumbiai Köztársaság
República de Colombia
Kolumbia zászlaja
Kolumbia zászlaja
Kolumbia címere
Kolumbia címere
Nemzeti mottó: Spanyol: "Libertad y Orden"
Szabadság és rend
Nemzeti himnusz: ¡Oh gloria inmarcesible!

Fővárosa Bogotá
é. sz. 4° 39′, ny. h. 74° 03′Koordináták: é. sz. 4° 39′, ny. h. 74° 03′
Államforma Elnöki köztársaság
Vezetők
Elnök Gustavo Petro
Alelnök Francia Márquez
Hivatalos nyelv spanyol
Függetlenség Spanyolországtól
Kikiáltása 1810. július 20.
Elismerése 1819. augusztus 7.
Tagság
Lista
Népesség
Népszámlálás szerint49 065 615 fő (2017)[1]
Rangsorban27
Becsült52 000 000 [2] fő (2022)
Rangsorban27
Népsűrűség46 fő/km²[3]
GDP2006-os becslés
Összes135 075 millió dollár (43)
PPP: 350 797 millió dollár
Egy főre jutó7600 dollár (90)
PPP: 14 485 dollár
HDI (2004) 0,790 (70) – közepes
Földrajzi adatok
Terület1 141 748 km²
Rangsorban 26
Víz8,8%
IdőzónaCOT (UTC-5)
Egyéb adatok
Pénznem Kolumbiai peso (COP)
Nemzetközi gépkocsijel CO
Hívószám 57
Segélyhívó telefonszám 123
Internet TLD.co
Villamos hálózat 110 volt
Elektromos csatlakozó
  • NEMA 1-15
  • NEMA 5-15
Közlekedés iránya jobb
A Wikimédia Commons tartalmaz Kolumbiai Köztársaság témájú médiaállományokat.

A Föld második legnagyobb biodiverzitásával rendelkezik.[4] Területe magában foglalja Amazónia esőerdőit, magas hegyvidékeket és sivatagokat is. Ez az egyetlen ország Dél-Amerikában, amely az Atlanti- és a Csendes-óceán mentén is jelentős partvonallal és szigetekkel rendelkezik.

Olyan globális és regionális szervezetek tagja, mint az ENSZ, a WTO, az OECD, az OAS, a Csendes-óceáni Szövetség és az Andok Közösség. Emellett a NATO globális partnere is. Diverzifikált gazdasága Dél-Amerikában a harmadik legnagyobb; makrogazdasági stabilitással és kedvező hosszú távú növekedési kilátásokkal rendelkezik.[5]

A valamikori Eldorádó földje, majd a 20. század végén a világ kábítószer-központjaként megismert ország a nevét a kontinens európai felfedezőjéről, Kolumbusz Kristófról kapta; bár ő soha nem járt e vidéken.

Földrajz szerkesztés

Domborzata szerkesztés

A pacifikus-hegységrendszer részeként a régióban gyakori a földrengés és a vulkáni kitörés. Kolumbiában az Andok hegyei uralkodnak. Az Andok délnyugaton három láncra oszlik:

  • Cordillera Occidental (Nyugati-Kordillera) a csendes-óceáni partvidéken. Itt fekszik Cali város.
  • Cordillera Central (Középső-Kordillera) a Cauca (nyugaton) és a Magdalena (keleten) folyók között. Itt fekszik Medellín, Manizales és Pereira város.
  • Cordillera Oriental (Keleti-Kordillera) északkeleten a Guajira-félszigetben végződik és itt fekszik Bogotá, Bucaramanga és Cúcuta város. A csúcsok magassága itt meghaladja 4000 métert, míg a másik két hegylánc csúcsainak magassága eléri az 5500 métert. A 2600 méter magasságban fekvő Bogotá a maga méretében az egyik legmagasabban fekvő város a világon.

Az Andoktól keletre a szavannával fedett Llanos fekszik. Ez a táj az Orinoco-medence része és messze délkeleten már az Amazonas vidékének esőerdei fedik. Ez az alacsonyan fekvő vidék nagyjából Kolumbia területének felét teszi ki, de a lakosság 3%-a sem él itt.

Északon a karibi partvidéken lakik a lakosság 20%-a. Itt a fő kikötők Barranquilla és Cartagena. A vidék nagyrészt alacsonyan fekvő síkság, de itt található a Sierra Nevada de Santa Marta hegylánc is, az ország legmagasabb hegyeivel (Pico Cristóbal Colón, Pico Simón Bolívar), valamint a La Guajira-sivatag.

A Csendes-óceán partján fekvő síkság keskeny és nem is folyamatos. Mögötte a Serranía de Baudó hegyvidékét sűrű növényzet fedi, lakossága ritka. A fő kikötő a Csendes-óceánon Buenaventura.

Kolumbiához tartozik több sziget is a Karib-tengeren és a Csendes-óceánon.

Vízrajza szerkesztés

Partjait Nyugaton a Csendes-óceán, északon a Karib-tenger mossa.

A Csendes-óceán és az Atlanti-óceán vízválasztója a Nyugati-Kordillerák gerincén húzódik. A keleti síkság az ország területének majdnem felével az Orinoco vízgyűjtő területéhez tartozik. A déli esőerdők már az Amazonas vízgyűjtőjén nőnek. A hegyvidékek vizeit is jelentős folyók vezetik le; ezek vízhozama erősen függ az esős és száraz évszakok váltakozásától. A hegyekben és az alacsonyan fekvő vidékeken is rendszeresek a pusztító áradások. A nehezen előrejelezhető El Niño jelenség heves esőzései szokatlan időben és ezért különösen pusztító árvizeket váltanak ki.

Fő folyók: Amazonas, Apaporis, Arauca, Caquetá, Cauca, Guainía-Negro, Guainía, Guaviare, Inirida, Magdalena, Meta, Río Negro, Orinoco, Putumayo, Vaupés.

Legnagyobb tava a Tota-tó.

Éghajlata szerkesztés

Az ország déli részén húzódik az Egyenlítő. Az évi középhőmérséklet 24 °C. A hőmérséklet elsősorban a tengerszint feletti magasságtól függ. Általában 300 m szintkülönbség 2 °C-os különbséget okoz az évi középhőmérsékletben. Az ország hegyvidéki részein így a forró folyóvölgyek felett havas csúcsok emelkednek. Az évi csapadék mennyisége 2000 mm körül mozog. Az ország északi részén 400 mm alatt van a csapadék. Legcsapadékosabb a csendes-óceáni tengerpartra néző hegyoldalak vidéke, legszárazabb pedig a Guajira félsziget. Mivel a széljárás meglehetősen állandó, a hegyeknek van esőnek kitett és esőárnyékban lévő oldala, jelentősen eltérő növény- és állatvilággal.

Élővilág szerkesztés

Képek Kolumbia növényvilágáról
 
Cayenas virág
 
Sámánfa
 
Bambuszformák
 
Óriás viaszpálma, az ország nemzeti fája
 
A naranjilla gyümölcse
 
A curuba (Passiflora) gyümölcse
 
A maracuja
 
Acca sellowiana
 
A barackpálma gyümölcse
Képek Kolumbia állatvilágáról

A növény- és állatvilág a helyi éghajlat szerint alakul. A félszáraz északkeleti sztyeppék és trópusi sivatagok növényzete elszórt fákból és bozótokból áll. Ettől délre szavanna fedi a keleti síkságot, a Llanos kolumbiai részét. A délkeleti esős térségben trópusi esőerdő nő.

A hegyvidékeken a növényzet is a tengerszint feletti magasságtól függ. Az alábbiakban a növényzeti övekhez megadott tengerszint feletti magasság tájékoztató értékű. A tényleges helyzet függ az Egyenlítőtől való távolságtól, a csapadékmennyiségtől, a széliránytól, a lejtőszögtől, a talajtól, az emberi tevékenységtől.

  • tierra caliente (forró föld) 1000 m alatt. Trópusi növényzet fedi.
  • tierra templada (mérsékelt föld) 1000–2000 m között. A legtermékenyebb vidék, a lakosság zömének lakhelye. Itt terem a legjobban a kávé.
  • tierra fria (hideg föld) 2000–3200 m között. Itt gabonát és burgonyát termesztenek.
  • zona forestada (erdők öve) 3200–3900 m között.
  • páramos (fátlan legelők öve) 3900–4600 m.
  • tierra helada (fagyos föld) 4600 m fölött. Az állandó hó és jég földje.

Természetvédelem szerkesztés

A természetes és az épített környezetet fenyegetik természeti veszélyforrások és az emberi tevékenység is.

Veszélyt okoz, hogy Kolumbia a csendes-óceáni vulkanikus övben fekszik. 15 nagyobb vulkán van az országban, amelyek kitörései időnként emberéleteket követelnek. A tektonikus mozgások pusztító földrengéseket okoznak. A hegyvidékeken és a síkságokon egyaránt előfordulnak nagy árvizek, amelyek rendszeresen súlyos károkat okoznak az esős évszakban. Az El Niño jelenség okozta erős esőzések ciklusa nehezen előjelezhető, időnként nagyon súlyos árvizeket okoznak.

Az erdők kivágása jelentős változásokat okozott az Andok tájain, Amazónia esőerdeiben és a Csendes-óceán partvidékén. További durva pusztítással az alacsonyan fekvő vidékek trópusi erdeit olajpálma-ültetvényekké alakítják. Ezzel együtt az erdő Kolumbiában lassabban pusztul, mint a környező országokban. A városi térségek ipara fosszilis tüzelőanyagokat használ. A környezetet több emberi tevékenység szennyezi, a gyorsan növekvő nagyvárosok vízellátása csökkenti a rétegvíz szintjét. A környezet romlásához hozzájárulnak a fegyveres konfliktusok is. Fegyveres csoportok nagy területeken irtják ki az erdőt, hogy kábítószert termeljenek. 2007-es becslés szerint 99 000 hektáron termesztettek kokacserjét. Válaszként a kormány ezeket a növényeket veszélyes vegyszerekkel permetezteti le. A felkelők a nagyobb csővezetékek tönkretételével is jelentős környezeti károkat okoznak.

Nemzeti parkjai szerkesztés

 
Kolumbia nemzeti parkjai

A nemzeti parkok rendszeréhez 49 természetvédelmi terület tartozik.[6] Az ország biztonsági helyzete miatt többségük nem látogatható.

Az ország első természetvédelmi területét, a Kristály-folyó (Caño Cristales) környékét 1948-ban jelölték ki. 1971-ben alakították át nemzeti parkká Sierra de la Macarena Nemzeti Park néven.[7][8]

Természeti világörökségei szerkesztés

Történelme szerkesztés

 
A Kolombusz előtti kultúrák

A mai Bogotá közelében i. e. 10 000 körül vadászó-gyűjtögető csoportok éltek, amelyek kereskedtek egymással és a Magdalena folyó völgyében élőkkel. I. e. 1000 körül az indiánok körében tagolt társadalmi szervezet épült ki, csúcsán a főnökökkel. A mai Kolumbiában két kultúra épített ki jól rétegzett társadalmi rendszert: a tayronák a karibi partvidéken és a muiszkák a Bogotá körüli felföldön. Mindkét csoport a csibcsa nyelvcsaládba tartozó nyelvet beszélt. Az inkák előtt a muiszkák építették ki a legfejlettebb politikai rendszert Dél-Amerikában.

Az első európai, aki lábát e földre tette 1499-ben, Alonso de Ojeda volt, akinek vezetésével a spanyol hódítók rövid idő alatt bejárták a tengerpartot, majd - kutatva a mesés El Dorado után - a közeli hegyvidéket. 1508-ban kezdődött a terület meghódítása Urabá vidékén, Vasco Núñez de Balboa vezetésével. 1513-ban ő volt az első európai, aki felfedezte a Csendes-óceánt, és híreket hozott a spanyolok számára a mai Peruról és Chiléről. A terület lakossága csibcsa és karib törzsek százaiból állt. Amikor a spanyolok meghódították őket, a harcok és a betegségek a bennszülöttek létszámának jelentős csökkenését okozták. A 16. században az európaiak megkezdték az afrikai rabszolgák importját.

A hódítás és gyarmatosítás kezdetétől számos lázadás volt a spanyol uralom ellen, de mindegyiket leverték, vagy olyan gyenge maradt, hogy nem tudott változtatni az általános állapoton. Az utolsó, ami végül a Spanyolországtól való függetlenségre vezetett, 1810 körül zajlott. Előzménye St. Dominque (a mai Haiti) 1804-es függetlenné válása volt. Innen kapott jelentős támogatást a kolumbiai függetlenségi harc két vezetője: Simón Bolívar és Francisco de Paula Santander. A függetlenségi harc 1819-ben ért véget, amikor Új-Granada Alkirályságból Nagy-Kolumbia szövetségi állam lett. Ennek része volt a mai Ecuador, Venezuela és Panama.

Belső politikai és területi viták után 1830-ban kivált Venezuela és Quito (a mai Ecuador). A föderáció és a központosított állam hívei közötti, gyakran fegyveres harcok az állam nevének gyakori változásában tükröződtek.

A 19. század második felétől mély szakadék volt a liberálisok és a konzervatívok között, amely többször vezetett igen véres polgárháborúhoz. A legnevezetesebb az ezernapos háború (1899–1902), amelynek során az Amerikai Egyesült Államok befolyására elszakadt Panama megye (ahol a Panama-csatorna épült) és 1903-ban önálló országgá alakult. Ezután Kolumbia egyéves háborúba sodródott Peruval, mert vitatták Amazonas megye és székhelye, Leticia hovatartozását. Majd a viszonylagos politikai stabilitás kora jött, de az 1940-es évek végén és az 1950-es évek elején az erőszak újabb hulláma tetőzött. Ezt a két vezető politikai párt közötti feszültség okozta és Jorge Eliécer Gaitán liberális párti elnökjelölt 1948. április 8-án történt meggyilkolása robbantotta ki. A gyilkosság után Bogotában zavargások törtek ki, amelyek átterjedtek az ország más vidékeire is. 180 000 ember halt meg.

1953 és 1957 között katonai diktatúra volt. Ezután a két fő párt, a Kolumbiai Konzervatív Párt és a Kolumbiai Liberális Párt létrehozta a Nemzeti Frontot, abból a célból, hogy a konzervatívok és a liberálisok együtt kormányozzanak. A megállapodás szerint az elnöki tisztséget konzervatív és a liberális politikus négyévenként váltakozva tölti be, 16 évig fenntartva e rendszert, a 16 év letelte után meghosszabbították a rendszert 4 évvel és 1982 óta szabad választások vannak. Minden más választott hivatalt paritásos alapon töltenek be. Ez a megállapodás vetett véget az erőszak korszakának, a Nemzeti Front kormányai fontos gazdasági és szociális reformokat hajtottak végre. Végeredményben az egymást követő liberális és konzervatív kormányok politikája közötti ellentét ellentmondásos eredményre vezetett. Bár sok területen haladás volt, számos szociális és politikai jogtalanság folytatódott és a hidegháború légkörében gerillaszervezetek alakultak a kormány és a politikai apparátus elleni harcra. Ilyen volt a Kolumbia Forradalmi Fegyveres Erői (FARC), az ELN és az M-19.

Az 1970-es évek végétől hatalmas és erőszakos kábítószer-kereskedő kartellek alakultak, az 1980-as és 1990-es években tevékenykedtek. Főleg a Pablo Escobar vezette medellíni kartell és a cali kartell tett szert kiterjedt politikai, gazdasági és társadalmi befolyásra Kolumbiában ebben az időszakban. Ezek a kartellek a politikai paletta minden részéből származó illegális fegyveres csoportokat pénzeltek és befolyásoltak. Ezeknek a gerilláknak szélsőséges ellenségei maguk is paramilitáris csoportokat alakítottak és vontak befolyásuk alá.

1991-ben a kolumbiai alkotmányozó gyűlés új alkotmányt fogadott el. Az alkotmány mindenkinek biztosítja a politikai, nemzetiségi, emberi és nemi jogokat. Megtiltja a kolumbiai állampolgárok kiadását külső hatalmaknak. Ez a tilalom a kábítószer kartellek lobbizására került bele az alkotmányba. A kartellek előtte véres hadjáratot folytattak a kiadatások ellen, terrorista támadásokkal és maffiaszerű kivégzésekkel. Ma is képesek a kormány és a politikai rendszer befolyásolására korrupció útján.

Manapság is pusztítja az országot a kábítószer-kereskedelem hatása, a FARC-hoz hasonló gerillaszervezetek harca, az AUC-hoz (amely ugyan leszerelt, de mégis tevékeny paramilitáris erő) hasonló szervezetek elleni harc. A paramilitarista csoportok, hogy finanszírozhassák magukat, szintén kábítószerelőállítással és annak kereskedelmével foglalkoznak. Rajtuk kívül is van számos kisebb frakció, amelyek együtt véres fegyveres konfliktusban tartják az országot. Andrés Pastrana elnök és a FARC 1998 és 2002 között tárgyalásokat folytatott a konfliktus megoldásáról, de ezek végül zsákutcába jutottak. Andrés Pastrana elnök megkezdte a Kolumbia Terv végrehajtását, amelynek egyidejűleg célja a fegyveres konfliktus befejezése és egy szigorú kábítószer-ellenes stratégia végrehajtása.

Álvaro Uribe elnöksége alatt, aki megválasztásakor a FARC és a hozzá hasonló bűnöző csoportok elnyomását ígérte, a biztonsági helyzet javult. Az emberrablások száma csökkent (a 2000-es 3700-ról 2005-ben 800-ra), a gyilkosságok száma több mint 48%-kal csökkent 2002 júliusa és 2005 májusa között, a terrorista gerillák száma pedig 16 900-ról 8900-ra csökkent. Ez együtt járt a gazdaság és az idegenforgalom szerencsés növekedésével. De a 2006–2007-ben lezajlott botrányok megmutatták, hogy a múltban is, ma is kapcsolatban állnak kormánytisztviselők és politikusok - főleg a kormánypártból - az AUC-cal és más paramilitáris csoportokkal.

Államszervezet és közigazgatás szerkesztés

 
A Kongresszus épülete, Bogotá

Alkotmány, államforma szerkesztés

Kolumbia egy elnöki rendszerű köztársaság.[9]

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás szerkesztés

 
Az elnöki palota Bogotában

A polgári jogrendszert a spanyol és a francia polgári törvénykönyv befolyásolta.[10]

Politikai pártok szerkesztés

  • Partido Liberal (liberális)
  • Partido Conservador Colombiano (konzervatív)
  • La U (uribista)
  • Cambio Radical (uribista)
  • Polo Democrático Alternativo (balra)
  • Oxígeno verde (zöld)
  • Partido Comunista de Colombia (kommunista)
  • Movimiento Obrero Independiente y Revolucionario

Elnökök szerkesztés

Közigazgatási beosztás szerkesztés

 
  1. Amazonas megye
  2. Antioquia megye
  3. Arauca megye
  4. Atlántico megye
  5. Bolívar megye
  6. Boyacá megye
  7. Caldas megye
  8. Caquetá megye
  9. Casanare megye
  10. Cauca megye
  11. Cesar megye
  12. Chocó megye
  13. Córdoba megye
  14. Cundinamarca megye
  15. Észak-Santander megye
  16. Guainía megye
  17. Guaviare megye
  18. Huila megye
  19. La Guajira megye
  20. Magdalena megye
  21. Meta megye
  22. Nariño megye
  23. Putumayo megye
  24. Quindío megye
  25. Risaralda megye
  26. San Andrés y Providencia megye
  27. Santander megye
  28. Sucre megye
  29. Tolima megye
  30. Valle del Cauca megye
  31. Vaupés megye
  32. Vichada megye
  33. Bogotá város

Védelmi rendszer szerkesztés

Népesség szerkesztés

 
Népsűrűségi térkép
Képek Kolumbiáról
 
Emberek egy piacon, Amazonas-medence
 
Zenészek
 
Primada de Bogotá katedrális a fővárosban
 
Modern templom, El Tigre
 
Krisztus-szobor a hegyen, Villa de Leyva
 
Bogotá, a főváros
 
Medellín, az ország második legnagyobb városa
 
Cali
 
Barranquilla
 
Az afroamerikai lakosság lakterülete - narancssárgával

Népességének változása szerkesztés

Népessége 2017-ben kb. 49 millió fő.[11]

A népesség alakulása 1960 és 2017 között
Lakosok száma
16 006 395
19 108 959
22 404 289
25 134 640
28 803 276
32 657 292
36 573 895
40 558 648
44 498 390
49 065 615
1960196619721977198319891995200120072017
Adatok: Wikidata

Általános adatok szerkesztés

Nagyon magas a különböző kevert népek aránya, a mesztic, valamint a mulatt és a zambo. Az őshonos indiánok aránya igen kicsi. A fekete népességet, mint rabszolgákat a gyarmati időszakban hurcolták be az országba. Számottevő közösségeik a karibi tengerparton, valamint a Csendes-óceán parti sávjában - főleg Chocó tartományban - lelhetők fel. A fehérek főleg a hűvösebb éghajlatú felföldeken élnek.

Az ország lakosságának mintegy háromnegyede a Középső- és a Keleti-Kordillera kellemes éghajlatú völgyeiben és medencéiben él. Míg az ország keleti, esőerdő borította felében és a nyugati, csendes-óceáni partvidék városhiányos térségeiben a népsűrűség 1-10 fő/km² között mozog, addig a hegyvidéki-folyamvölgyi és a karibi-síksági tartományokban 40-80 fő/km², sőt a nagyvárosi tartományok és a kávétermő vidékek népsűrűsége a 150-200 fő/km²-t is eléri.[12]

Legnépesebb települések szerkesztés

A városi lakosság aránya 76,5% (2015-ben).[13]

A legnagyobb agglomerációk 2014-ben:[14]

Rangsor
Agglomeráció
Népesség
(2014)
1. Bogotá 9 155 100
2. Medellín 3 731 400
3. Cali 2 670 647
4. Barranquilla 1 958 500
5. Bucaramanga 1 113 500
6. Cartagena 1 061 400
7. Cúcuta 805 700

Etnikai összetétel szerkesztés

Etnikai összetétel: mesztic 58%, fehér 26%, fekete és mulatt 15%, indián 1%. Az afro-kolumbiai lakosság zöme a Karib-tenger és a Csendes-óceán partjának közelében él.

Nyelvi megoszlás szerkesztés

Hivatalos nyelv a spanyol, melynek több nyelvjárását beszélik.

A honos amerikai indián nyelvek száma 96. Köztük legjelentősebb a kuaiker, az embera, a paez, számban a legnagyobb a guahiro, az aravak nyelvcsalád tagja.[15]

Vallási megoszlás szerkesztés

A katolikusok aránya gyorsan csökken, a felekezethez nem tartozók száma növekszik.

2014-es felmérés szerint : római katolikus 79%, protestáns 13%, egyéb illetve vallástalan 8% [16]

2020 végén végzett felmérés alapján: közel 69 %-a nyilatkozott úgy, hogy katolikus vallású, míg a második legtöbbet választott felekezet (16,4 %) az evangelikál volt. A válaszadók kicsit több mint 10 %-a azt válaszolta, hogy nincs vallási hovatartozása. Összesen 0,3 százalék agnosztikusként vagy ateistaként határozta meg magát.[17]

Szociális rendszer szerkesztés

Gazdasága szerkesztés

Gazdasági mutatók
GDP (nominális) 323,6 mrd $ (2019) [18]
GDP növekedési ráta - 3,6% (2020 Q4) [19]
Egy főre jutó GDP (PPP) 16 013 $ (2019) [20]
Államadósság 151,1 mrd € (2019) [21]
Államadóssági ráta 52,3% (2019) [21]
Infláció 1,6% (2021. február) [22]
Foglalkoztatottsági ráta 49,8% (2020. január) [23]
Munkanélküliségi ráta 17,3% (2020. január) [24]
Minimálbér 220,8 € (2019) [25]
Bérnövekedés üteme - [26]
Jegybanki alapkamat 1,75% (2021. március) [27]
SZJA 39% (2020) [27]
ÁFA (általános) 19% (2020) [28]
TAO 33% (2020) [27]
Képek Kolumbia gazdaságáról
 
Bogotá üzleti negyede
 
Bogotá üzleti negyede
 
Cartagena kikötője
 
Kávéültetvény Quindío tartományban
 
Megművelt földek Ipiales környékén, az ország délnyugati részén
 
 
Külszíni bánya, El Cerrejón
 
Szélerőművek, La Guajira
 
Gazdasági ábrák 2002-2011 között (1.GDP-növekedés, 2. Infláció, 3. Munkanélküliség, 4. Szegénységi ráta)

Általános adatok szerkesztés

Mezőgazdasági-ipari ország, Latin-Amerika közepesen fejlett országai közé tartozik. Nagymértékben függ az energia- és a bányászati exporttól, így sebezhetővé válik az áruk árának ingadozásaival szemben. A 2010-es években Latin-Amerika negyedik legnagyobb olajtermelője és a világ negyedik legnagyobb széntermelője, a harmadik legnagyobb kávéexportőr és a második legnagyobb vágott virág exportőr.[10] Gazdasági fejlődését hátráltatja a nem megfelelő infrastruktúra, a szegénység, a kábítószer-kereskedelem, a bizonytalan biztonsági helyzet, az elsődleges árucikkektől való függés.[10]

Gazdasági ágazatok szerkesztés

Mezőgazdaság szerkesztés

A 21. század elején az ország területének csak mintegy 5%-át adják a szántóföldek, gyümölcsösök és kertek, 35% rét és legelő, 44% erdőség, 16% beépített ill. terméketlen.

Mezőgazdasági terményei közül a legjelentősebb a kávé (több, mint egy évszázada, ma a világtermelés 10%-át adja, Brazília és Vietnam után a 3. legnagyobb termelő). A kolumbiai kávé azért is keresett, mert kevésbé drasztikus az íze, aromatartalma mint a brazilé, ezért is nevezik enyhe kávénak. Legfőbb termőhelye a "kávézóna": a Cauca folyó völgyének középső szakasza, Manizales tágabb körzete, ahol a hegylánc 800-1200 m magasan fekvő lejtőin a trópusi esőerdők helyére telepítették a kávécserjét.[12]

A banánt nagy ültetvényeken a Csendes-óceán partvidékén (Chocó) és a Magdalena-folyó torkolatvidékétől keletre termesztik. A karibi-parton és a folyóvölgyekben cukornádültetvényeket is találunk. Termesztenek még kakaót, dohányt, rizst, kukoricát, cirokot, burgonyát. Pálmaolaj-termelése 5. a világon. Jelentős a drognövények illegálisan folytatott termesztése is. A 21. század elején a világ koka-termésének kb. 70-80%-a innen származik.[29]

Állattenyésztésére a szarvasmarha, juh, sertés, ló és baromfi tartása jellemző. Ezekből a szarvasmarhatartás a kiemelkedőbb, melynek fő térsége az ÉK-i szavanna.

Ipar szerkesztés

Ásványkincsekben és energiahordozókban gazdag. Jelentős bányászat (kőszén, kőolaj, földgáz, nikkel, arany, vasérc, kaolin, platina, ezüst, azbeszt, drágakövek, só).

Smaragd bányászatában világelső (2005-ben) a világ smaragdtermelésének mintegy 60%-át adja.[30]

A kontinensen a legnagyobb telepeket Kolumbiában alkotja a feketekőszén, melynek bányászata ÉK-en, a La Guajíra félszigeten összpontosul (El Cerrejón szénmedence), a kőszén kitermelés 90%-a innen származik.

A 20. század első évtizedeiben fedezték fel, hogy El Dorado földje kőolajat is rejt - habár kőolaj kitermelése nem vetekszik a szomszédos Venezuelával - a nyersolaj és annak származékai így is az export jelentős részét teszi ki; fő felvevőpiaca az USA.

Arany kitermelésében Kolumbia sokáig a világ élvonalában volt, napjainkra a kitermelés erősen ingadozó.[12]

Legfontosabb ipari ágazatai a petrolkémia, kohászat (acél- és nikkelgyártás), élelmiszer-, textil-, papíripar és gépgyártás. Egyre több városban települnek meg az elektromos készülék-gyártó hazai cégek és a külföldi tulajdonú gépjármű-összeszerelő üzemek (Renault, GM, Toyota, Mazda). Nagy tradíciói vannak az országban a szivar- és cigarettagyártásnak és a bőriparnak. Az élelmiszeripar fő ága a kávéfeldolgozás.[12]

Külkereskedelem szerkesztés

Fő külkereskedelmi partnerei (2019-ben):[31]

Főbb külkereskedelmi termékek :[31]

  • Kivitel: ásványolaj, szén, smaragd, kávé, nikkel, vágott virágok, banán, ruházat
  • Behozatal: ipari berendezések, szállítóeszközök, fogyasztási cikkek, vegyi anyagok, papírtermékek, üzemanyag, villamos energia

Az országra jellemző egyéb ágazatok szerkesztés

A belpolitikai bizonytalanságot kihasználva a félreeső és a gerillák uralta területeken virágzik a feketegazdaság, a drognövények termesztése, a kokain-, marijuana- és heroinkereskedelem, továbbá a smaragdcsempészet és a pénzhamisítás.

2016-ban a világ vezető kokatermesztője és a világ legnagyobb kokaszármazék-előállítója.[10] A 2010-es években a második legnagyobb heroinszállító az amerikai piacon.

Közlekedés szerkesztés

 
45A jelzésű főút a Chicamocha Nemzeti Parkon keresztül

Vasút szerkesztés

Kolumbia vasúti hálózata 3304 km hosszú, szinte teljes mértékben csak teherforgalommal.

Közút szerkesztés

A szilárd útburkolat hossza 112 998 km (a 2000-es évek elején). A városokat megfelelő úthálózat köti össze. A legelterjedtebb közlekedési forma a busz, mivel - a repülőn kívül - csak elvétve van más tömegközlekedési forma. Fejlesztés alatt áll olyan kötött pályás busz (hasonló a villamoshoz), ami állami tulajdonban van. A buszok magántulajdonban vannak.

Vízi szerkesztés

Fő tengeri kikötők: Cartagena, Santa Marta, Turbo.[31]

Fő konténerszállító kikötő: Cartagena [31]

Fő folyami kikötő: Barranquilla (Rio Magdalena) [31]

A legfontosabb belső vízi utat, a Magdalena folyót (amelyből 1488 km hajózható), rendszeresen kotorják, hogy biztosítsák a teherhajók és a konténerszállítók biztonságos áthaladását.[31]

Légi szerkesztés

Kolumbiában a 2010-es években a becslések szerint összesen 984 reptér található, amelyből mintegy száz burkolt kifutópályájú.

A nemzetközi forgalmú repterek: Bogotá, Armenia, Bucaramanga, Barranquilla, Cali, Cartagena, Cúcuta, Leticia, Medellín, Pereira, San Andrés, Santa Marta.

Kultúra szerkesztés

Képek Kolumbia kulturális életéről
 
Karneváli kép, Carnaval de Barranquilla
 
Karnevál, El Carnaval de Negros y Blancos
 
Egy fieszta résztvevői, Palenque
 
Táncosok Cartagenaban
 
Néptáncosok
 
Cumbia-táncosok, San Pelayo, Cordoba
 
Zenészek, Festival Nacional del Porro
 
Gyerekek népszerű hangszerekkel
 
Salsa-táncosok
 
Arhuaca kézműves válltáskák
 
 
Tiple - kolumbiai gitár
 
Vueltiao kalap, nemzeti szimbólum
 
Indián dobos
 
Hagyományos stílusban épült házak, Lejva
 
 
 
 
Las Lajas-szentély (bazilika)
 
Hagyományos (chiva) busz

Az országban a különböző kultúrák sokasága keveredik egymással. A régmúlt hagyományai tovább élnek, köztük az indián kultúrák, a spanyol gyarmatosítók és az európaiak által vásárolt afrikai rabszolgák sokszínű kulturális öröksége.

Az egymástól eltérő kultúrák rányomták bélyegüket az élet különböző területeire, az ételektől kezdve a zenén és építészeten át az irodalomig. Ezek együttesen jelentik a prosperitás kolumbiai receptjét.

Kolumbia a fesztiválok földje. Az orchidea-termesztés központjában, Medellínben minden évben megrendezik a virágfesztivált. A Karib-tengeri Barranquilla karneváli szezonban zajos felvonulások színhelye. Az ország déli részén az év elején kezdődik az egy hétig tartó fieszta. A fekete napon, január 5-én a tréfacsinálók fekete kenőcsbe mártják a kezüket és ezzel mázolják össze a szembejövők arcát. A következő nap a fehér nap, amikor jókora adag lisztet vagy hintőport szórnak egymásra. A további kedvelt szórakozás a bikaviadal. A legnagyobb tömegeket vonzó bikaviadalra január második hetében a Manizales nevű hegyi faluban kerül sor.[32]

 
Kulturális régiók

Az ország fővárosában, Bogotában levő Museo del Oróban a prekolumbián aranytárgyak egyik leggazdagabb gyűjteményét őrzik. A spanyol hódítók előtt itt indián népcsoportok éltek, amelyek jelentős értékeket hagytak az utókorra. A csibcsák és kimbaják tehetséges aranyművesek lévén, elsősorban kézművességből éltek. Az általuk készített ékszerek és tárgyak messzi földön híresek. A bogotái Museo del Oro (Arany Múzeum) karperecekből, fülbevalókból, gyűrűkből, maszkokból, szobrokból álló gyűjteménye több mint 36 000, tucatnyi Kolumbusz előtti kultúrából származó és olyan mesterségbeli tudásról tanúskodó darabot számlál, amelyek a mai ékszerészeket is bámulatra késztetik.[33]

Világörökség szerkesztés

Oktatási rendszer szerkesztés

Kulturális intézmények szerkesztés

Művészetek szerkesztés

  • Építészet
  • Képzőművészetek
  • Filmművészet

Irodalom szerkesztés

Leghíresebb kolumbiai író a Nobel-díjas Gabriel García Márquez (1927–2014). További jelentős író, költő: Álvaro Mutis (1923–2013).

Zene szerkesztés

A mai kolumbiai zenére hatással volt a bennszülött, az afrikai, az európai és a modern amerikai és karibi zenei formák is, mint például a kubai, jamaicai, trinidadi. Régiónként a zenei stílus változó, amely az Andok hagyományos, húros hangszerekre épülő formáitól a karib-tengeri partvidék tangóharmonika-alapú vallenatójáig terjed. A cumbia országszerte népszerű. A további legnépszerűbb zenei stílusok a salsa, a merengue és a bambuco.

Ismert kolumbiai zenei előadók:
Juanes (1972–) énekes, dalszerző,
Shakira (1977–) énekes, dalszerző.
Maluma(1993-) énekes, dalszerző
J Balvin (1985-) énekes, dalszerző

Hagyományok szerkesztés

Nagy valószínűséggel a csibcsák (más néven muiszkák) nevéhez fűződik az El Dorado legendája. Eszerint vallási szertartás keretében rendszerint arany tárgyakat szórtak a szent tavukba és gyantával kenték be az uralkodóik meztelen testét, akik azután aranyporban meghemperegtek, majd beugrottak a Guatavita-tóba, ahol megtisztultak. A szertartás híre eljutott az aranyra éhes spanyolokhoz is, ami után kalandorok özöne indult meg a legendás kincsek megtalálására.[32]

A Bogotá környéki magashegységben a férfiak hagyományos viselete a ruana, amit az Andok más országaiban poncsónak neveznek. Valószínűleg ez a csibcsáktól örökölt mai ruhadarab csak abban különbözik a poncsótól, hogy a vörös szín helyett ez egyszerű szürke.[34]

Nemzeti szimbólumok szerkesztés

Szokások – illemtan[35] szerkesztés

  • Ha dohányozni akarunk, mindig kínáljuk meg cigarettával a jelenlevőket.
  • Amikor vendégségbe készülünk, küldjünk előre a hölgyeknek rózsát, vagy vigyünk magunkkal külföldi márkájú bort, likőrt vagy csokoládét.
  • Az ajándékokat nem illik kibontani az ajándékozó jelenlétében.
  • Amennyiben családnál lakunk és nem utcai öltözetben hagyjuk el a szobánkat, mindig viseljünk köntöst és papucsot.
  • Beszélgetések során kerüljük a politikai kérdéseket. Ehelyett a sport – főleg a foci – jó társalgási téma.
  • Készüljünk fel rá, hogy minden több időt vesz igénybe a vártnál. Ne türelmetlenkedjünk, hanem legyünk elnézőek!
  • Tájékozódjunk a kolumbiai történelemről, művészetről és irodalomról. Érdeklődő természetünk jó hatással lesz vendéglátónkra, akárcsak az, hogy spanyol kifejezéseket használunk.
  • Lehetőleg ne mondjunk határozott nemet semmilyen udvarias kérésre.

Gasztronómia szerkesztés

A kolumbiai konyhában hat kulináris elem (csendes-óceáni, amazóniai, andoki, orinocói, karibi és kisebb szigeteki) ötvöződik, amelyre további hatást gyakoroltak az indián őslakosok hagyományai, a spanyol konyhaművészet,[36] az afrikai gasztronómia[37] és kissé az arab konyha is.[38] Az ország biológiai sokfélesége okán a különféle régiókban rendkívül széles választéka akad a változatos összetevőknek, amely a kolumbiai gasztronómiát a világ egyik legszínesebb konyhájává teszi.

A spanyol hódítók átvették az őslakosok legalapvetőbb gabonáját, a kukoricát, így a születendő kolumbiai konyha megörökölte a darált kukoricából, főzés útján készülő indián arepas nevű fogást (maga az étel neve is kukoricát jelent, amely a csibcsák nyelvéből származik).[39]

A gasztronómiai változatosságot az állat- és növényvilág, illetőleg az etnikai csoportok kulturális hagyományai határozzák meg. A kukoricán túl fontos összetevők még a rizs, gumós növények (például a burgonya és tápióka), továbbá a különböző hüvelyesek. A húsok közül a legfontosabbak a marha, baromfi, kecske, hal, sertés és tengergyümölcsök. A halak és egyéb tengeri állatok értelemszerűen a csendes-óceáni és karibi régióban a leggyakoribbak.[40] A kolumbiai konyha rengeteg trópusi gyümölcsöt használ, pl. földicseresznye, mirtuszfüge, araca, pitaja, mangosztán, granadilla, papaja, guáva, fekete szeder, naranjilla, tüskés annóna és maracuja (passiógyümölcs).[41]

Sport szerkesztés

Nemzeti sport szerkesztés

Kolumbia nemzeti sportjának a csibcsa indián eredetű tejót tartják.[42]

Labdarúgás szerkesztés

Olimpia szerkesztés

Nevezetes sportolók szerkesztés

 
Juan Pablo Montoya

Ismert kolumbiai sportolók:

  • Juan Pablo Montoya autóversenyző, korábbi Formula–1-es pilóta
  • továbbá: Antonio Cervantes Reyes, Luis Alberto Herrera Herrera, René Higuita, Miguel Lora Escudero, Álvaro Enrique Mejía Flores, Fabio Parra, Ximena Restrepo, Freddy Rincón, Albeiro Usuriaga, Carlos Valderrama, Faustino Asprilla, Santiago Botero, James Rodríguez

Híres teniszezőjük: Catalina Castaño.

Kerékpár: Nairo Quintana

Ünnepek szerkesztés

 
Carnaval de Barranquilla
Dátum spanyol neve magyar neve
január 1. Año Nuevo újév
január 6. Epifanía/ 3 Reyes Magos Vízkereszt
március 19. San José Szent József-nap
március/április Jueves Santo Nagycsütörtök
március/április Viernes Santo Nagypéntek
május 1. Día del Trabajo a munka ünnepe
május 4. Ascensión del Señor Jézus mennybemenetele
május 25. Corpus Christi Úrnapja
június 2. Sagrado Corazón Jézus-szíve ünnep
július 20. Día de la Independencia a függetlenség napja
augusztus 7. Batalla de Boyacá A felszabadulás napja
augusztus 15. Asunción de la Virgen Mária mennybemenetele
október 12. Día de la Raza Kolumbusz napja
november 1. Día de Todos los Santos Mindenszentek napja
november 11. Independencia de Cartagena Függetlenség Cartagena-tól
december 8. Inmaculada Concepción Szeplőtelen fogantatás
december 25-26. Navidad Karácsony

Az ünnepek miatti munkaszüneti napot mindig hétfőre teszik, és ünnepségeket is akkor tartanak.

Fesztiválok szerkesztés

Kolumbiai fesztiválok

Január

  • Feria de Cali - Cali - Valle del Cauca
  • Feria de Manizales - Manizales - Caldas
  • HAY Festival - Cartagena - Bolívar
  • Campeonato de Voleibol Playa - Cartagena - Bolívar
  • Carnavales de Ocaña - Norte de Santander
  • Carnaval de Blancos y Negros - Pasto - Nariño
  • Feria Taurina de la Candelaria - Medellín - Antioquia
  • Feria Taurina - Cartagena - Bolívar
  • Festival de la Miel - Oiba – Santander
  • Fiesta de las Corralejas - Sincelejo
  • Riosucio, Caldas, Carnaval de Riosucio - Caldas
  • Reinado Departamental de la Panela - Villeta
  • Reinado del Arroz - Aguazul – Casanare
  • Sirenato del Mar - Tolu

Február

  • Carnaval de Barranquilla - Barranquilla - Atlántico
  • Feria Taurina Bogotá
  • Temporada Taurina - Medellín - Antioquia
  • Festival del Corrido Llanero - Puerto Carreño - Vichada
  • Festival de la Subienda - Honda – Tolima
  • Fiesta de la Candelaria - Cartagena - Bolívar
  • Carnaval del Fuego - Tumaco – Nariño

Március

  • Festival internacional de cine - Cartagena
  • Festival Iberoamericano de Teatro - Bogotá
  • Exposición Internacional de Orquídeas - Medellín
  • Semana Santa - Popayan
  • Festival de Música Religiosa - Popayan - Mompox - Pamplona
  • Ferias y Fiestas - Acacías – Meta
  • Festival de la Canción Llanera - Villavicencio – Meta
  • Festival del Burro - San Antero – Cordoba

Április

  • Festival Internacional de la Leyenda Vallenata - Valledupar
  • Feria del Cebú - San Martín – Meta
  • Festival del Cangrejo - San Andrés Islas
  • Festival de Cine Eurocine – Bogotá

Május

  • Festival de Interpretes de la Canción Mono Nuñez - Ginebra - Valle
  • Fiestas del San Pedro y Festival del Bunde Tolimense - Espinal - Tolima
  • Feria Ganadera - Socorro – Santader
  • Feria Internacional del Libro - Bogotá
  • Festival de la Cultura Wayuú - Guajira
  • Festival de la Cachama - Puerto Gaitan – Meta
  • Festival de la Arepa de Huevo - Luruaco - Atlántico
  • Ferias y Fiestas de Natagaima - Tolima

Június

  • Festival del Mono Nuñez - Ginebra – Valle
  • Festival Folclorico y Reinado Nacional del Bambuco - Neiva - Huila
  • Reinado Nacional del Bambuco - Neiva – Huila
  • Reinado Nacional del Cafe - Calarca - Quindio
  • Festival Folclórico del Caqueta - Florencia Caqueta
  • Festival Internacional de Tango- Medellín
  • Festival Nacional del Porro - San Pelayo – Monteria
  • Festival Folclórico - Ibague Tolima
  • Festival del Mango - San Antonio Atlántico
  • Feria Nacional Gallistica - Monteria
  • Reinado Nacional de la Ganadería - Monteria - Córdoba
  • Festival y Reinado del Divivi - Rioacha – Guajira
  • Corpus Christi - Anolaima

Július

  • Fiestas del mar - Santa Marta
  • Festival del sol y del acero - Sogamoso, Boyacá
  • Feria Agropecuaria - Charalá – Santander
  • Ferias y Fiestas de la Panela - Convención – Santander
  • Feria de la Piña - Lebrija – Santander
  • Festival de la Cumbia - El Banco – Magdalena
  • Torneo Internacional del Joropo - Villavicencio
  • Opera al Parque - Bogotá
  • Nemzetközi Költészeti Fesztivál- Medellín

Augusztus

  • Feria de las Flores - Medellín
  • Desfile de Silleteros - Medellín
  • Colombiamoda - Medellín
  • Fiestas de La Cosecha - Pereira, Risaralda
  • Fiestas Folclóricas - Capitanejo – Santander
  • Fiesta del Petróleo - Barrancabermeja
  • Festival de Verano - Bogotá
  • Festival de Tiple y la Guabina - Veléz – Santander
  • Festival de Cometas - Villa De Leyva
  • Festibuga - Buga – Valle Del Cauca
  • Festival de la Bahía - Bahía Solano
  • Festival Folclórico del Litoral Pacifico - Buenaventura
  • Festival Internacional de la Cultura - Tunja, Boyacá

Szeptember

  • Festival Internacional de la Cultura - Tunja, Boyacá
  • Concurso Nacional de bandas - Paipa, Boyacá
  • Feria Bonita - Bucaramanga
  • Festival Latinoamericano de Teatro - Manizales - Caldas
  • Festival de la Talla en Piedra - Barichara
  • Festival de Música Folclórica - Socorro – Santander
  • Festival Cuna de Acordeones - Villa Nueva – Guajira
  • Festival de la Trova - Medellín
  • Jazz al Parque - Bogotá
  • Festival Internacional del Jazz del Teatro Libre - Bogotá
  • Fiestas de San Pacho - Quibdó - Chocó
  • Festival de la Luna Verde - San Andrés

Október

  • Reinado Nacional del Turismo - Girardot, Cundinamarca
  • Feria Internacional de Bogotá
  • Festival de Cine - Bogotá
  • Festival Nacional de Gaitas - Ovejas – Sucre
  • Festival Latinoamericano de Danzas Folclóricas - Guacarí – Valle del Cuaca
  • Concurso Nacional de Duos - Armenia – Quindio
  • Festival y Reinado Nacional del Carbón - Barrancas – Guajira)
  • Reinado Nacional de la Cosecha - Granada – Meta
  • Encuentro Mundial de Coleo - Villavicencio – Meta
  • Reinado Nacional de Turismo - Girardot – Cundinamarca

November

  • Concurso Nacional de Belleza - Cartagena
  • Reinado Internacional de Coco - San Andres
  • Festival Internacional Folclórico y Turístico del Llano - San Martin - Meta
  • Fiesta Nacional de la Agricultura - Palmira – Valle

December

  • Expoartesanias - Bogotá - CORFERIAS
  • Desfile de Danzas, Mitos y Leyendas - Medellin
  • Aguinaldo Boyacense - Tunja
  • Festival de Arte "Memoria e Imaginacion" - Cartagena
  • Festival de Luces - Villa De Leyva
  • Fiesta de Velas y Faroles - Quimbaya Quindio
  • Feria de Cali - Cali
  • Torneo Internacional de Contrapuenteo y La Voz Recia - Yopal Arauca.

Jegyzetek szerkesztés

  1. Világbank-adatbázis. Világbank. (Hozzáférés: 2019. április 8.)
  2. Worldometers
  3. Worldometers 2020
  4. Luis Fernando Potes: Colombia is the second most biodiverse country in the world (spanyol nyelven). prodiversitas.bioetica.org. [2013. október 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. március 9.)
  5. IMF Executive Board Concludes 2018 Article IV Consultation with Colombia. imf.org. (Hozzáférés: 2018. május 2.)
  6. http://www.presidencia.gov.co/parques/english/index.htm
  7. Ráti József: Szivárványszínű a világ legszebb folyója
  8. Cano Cristales – színpompás kolumbiai folyó
  9. Kolumbiai alkotmány 1991.
  10. a b c d CIA World Factbook
  11. Világbank
  12. a b c d Probáld Ferenc: Amerika regionális földrajza, 2004.
  13. Archivált másolat. [2009. május 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. szeptember 30.)
  14. http://www.citypopulation.de/Colombia-Cities.html
  15. Fodor István: A világ nyelvei és nyelvcsaládjai. 2003
  16. "Religion in Latin America, Widespread Change in a Historically Catholic Region". http://www.pewforum.org. Pew Research Center, November 13, 2014. .
  17. Religious affiliations in Colombia 2020 (angol nyelven). Statista. (Hozzáférés: 2024. február 12.)
  18. https://data.worldbank.org/indicator/NY.GDP.MKTP.CD?locations=CO
  19. https://hu.tradingeconomics.com/colombia/gdp-growth-annual
  20. https://data.worldbank.org/indicator/NY.GDP.PCAP.PP.CD?locations=CO&view=chart%2C
  21. a b https://countryeconomy.com/national-debt/colombia
  22. https://hu.tradingeconomics.com/colombia/inflation-cpi
  23. https://hu.tradingeconomics.com/colombia/employment-rate
  24. https://hu.tradingeconomics.com/colombia/unemployment-rate
  25. https://countryeconomy.com/national-minimum-wage/colombia
  26. https://hu.tradingeconomics.com/colombia/wage-growth
  27. a b c https://hu.tradingeconomics.com/colombia/indicators
  28. https://hu.tradingeconomics.com/colombia/sales-tax-rate
  29. Országok lexikona, Magyar Nagylexikon Kiadó, 2007.
  30. Nyitott szemmel: Dél-Amerika, 2007.
  31. a b c d e f CIA World Factbook
  32. a b Reader's Digest: Világjárók lexikona, 1995.
  33. Nyitott szemmel: Dél-Amerika, 2008.
  34. D. Nagy Éva, Vécsey Zoltán: Dél-Amerika, Móra Könyvkiadó
  35. Az üzleti kultúra enciklopédiája, Gemini Budapest Kiadó, 1998.
  36. Culture of Colombia (Every Culture)
  37. The lasting influence of Colombia's African heritage
  38. A Cheat Sheet to Colombian Food (eater.com)
  39. Foss, Richard (2011). "Colombia". In Albala, Ken (ed.). Food cultures of the world encyclopedia. Santa Barbara, California: Greenwood. ISBN 978-1785-39-41-26 75. o.
  40. Typical Colombian Food (southamerica.cl)
  41. Colombian Food: Variety, Tradition and Nature Fruits (going2colombia.com)
  42. El tejo (spanyol nyelven). Careador. [2016. október 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. október 5.)

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés