Komjádi Béla

(1892–1933) magyar vízilabdázó, vízilabdaedző, úszó

Komjádi Béla (Budapest, 1892. március 15. – Budapest, 1933. március 5.[1]) sportvezető, vízilabdázó, edző, a magyar vízilabdasport úttörője.

Komjádi Béla
Pesti Hírlap (1878-1944) Az év halottai. 1934.
Pesti Hírlap (1878-1944) Az év halottai. 1934.
Személyes adatok
Születési dátum 1892. március 15.
Születési helyBudapest, Magyarország
Halálozási dátum 1933. március 5. (40 évesen)
Halálozási helyBudapest, Magyarország
Sírhely Kozma utcai izraelita temető
Állampolgárság magyar
Becenév Komi bácsi
Profi klubok1
IdőszakKlubMérk. (gól)*
1914Magyarország MTK
1918–1919Magyarország III. kerületi TVE
Edzőség
ÉvLigaCsapat
1916–1918MTK
1918–1925III. kerületi TVE
1924Magyarország
1926–1929Magyarország
1932Magyarország
A Wikimédia Commons tartalmaz Komjádi Béla témájú médiaállományokat.
Komjádi Béla sportújságíró sírja Budapesten. Kozma utcai zsidó temető: 3C-11-23.
Komjádi Béla emléktáblája, Budapest, II., Árpád fejedelem útja 8. (uszoda)
Komjádi Béla mellszobra Budapest II. kerületében, a Császár-Komjádi uszodában
Komjádi Béla Sportuszoda, a Császár-Komjádi Uszoda része, Budapest. Tervező: ALUTERV.

Családja szerkesztés

Dr. Komjádi József és Frita Berta fiaként született, zsidó vallású.

Játékos-pályafutása szerkesztés

Az MTK együttesében kezdett el úszni, 1910-ben. 1911-ben már versenyeket nyert. 1914-től vízilabdázott. Hátvédként szerepelt, játékosként csendes csapatjátékosnak és jó taktikusnak számított. A Magyar Általános Kőszénbányánál (MÁK) tisztviselőként dolgozott. 1913 októberében vonult be katonának. Az első világháborúban hadnagyként szolgált. Több lövést kapott, a térdét operálni kellett, szilánkok maradtak a testében. 1918-ban hadirokkantként tért haza. Néhány évig még szerepelt a III. kerület csapatában, majd az aktív sportolást befejezte.

Edzői pályafutása szerkesztés

Mivel a háborús sérülés miatt gyermeke nem születhetett, életét kezdetben az úszásnak, később a vízilabdának szentelte. 1916-ban – rehabilitációja alatt – az Erzsébet-híd pesti hídfőjéhez úszni járó gyerekekből létrehozta az MTK gyermek csapatát. Komjádi a gyerekek részére ingyen jegyeket kért az MTK labdarúgó-mérkőzéseire. Ezt nem kapta meg, így a csapatát átigazolta a III. kerületi TVE-be. Itt felépített egy új, erős csapatot, mely fel tudta venni a versenyt az addig verhetetlennek tartott Ferencvárosi TC-vel. 1923-ban és 1924-ben csapata magyar bajnok lett. 1924-ben rövid ideig szövetségi kapitány lett. Irányításával a válogatott ötödik lett az olimpián. 1925-ben nyugdíjba vonult a MÁK-tól, itteni edzői tevékenysége is véget ért. A Sporthírlap munkatársa lett. 1925-ben a Ferencváros visszahódította a bajnoki címet. Ezt követően a III. kerület játékosainak egy része visszaigazolt az MTK-ba. Komjádi szövetségi edzőként tevékenykedett tovább. A válogatottal megnyerte az első, Budapesten rendezett Vízilabda-Európa-bajnokságot 1926-ban. Az ezt követő négy Vízilabda-Európa-bajnokságot is mind a magyar válogatott nyerte, egészen 1938-ig. 1927-ben továbbra is Komjádi vezetésével. Az 1928-as olimpián második lett a magyar válogatott, az 1932-es Los Angeles-i olimpián pedig győztes. A felkészülés során több bemutató mérkőzést tartottak, hogy fedezni tudják a kiutazás magas költségeit.

Edzőként nagy hangsúlyt fektetett az utánpótlás-nevelésre, az ő felfedezettje volt többek között Keserű Alajos, Keserű Ferenc és Homonnai Márton későbbi olimpiai bajnokok. A modern vízilabdasport megalkotója, több edzéstechnikai újítás bevezetője (pl. légstopp, légpassz, ill. medencén kívüli, tornatermi edzés). Stílusa miatt megkapta játékosaitól a Komi bácsi becenevet.

Sportvezetői pályafutása szerkesztés

1919-ben a Magyar Úszó Szövetség titkára lett. Feladata a vízilabda ügyek intézése volt. Ebben az évben bekerült a szövetség által első alkalommal elismert játékvezetői karba is. 1920-ban a vízilabda-bizottság tagja lett. 1921-ben a MUSZ főtitkára lett. 1922-ben lemondott erről a posztjáról és csak tanácstagként volt jelen a szövetségi életben. 1926-ban a szövetség válogató, játékvezetői és a középiskolai bizottságának volt a tagja. 1930-ban a szövetség ügyvezető alelnökévé választották. A Nemzeti Szabadelvű Párt tagjaként a III. kerület törvényhatósági bizottságának volt a tagja. Sokat tett az első Budapesti fedett uszoda (Nemzeti Sportuszoda) megépüléséért. Pályafutása során több lapnak is írt cikkeket, amelyekben népszerűsítette a sportot.

1933-ban, 41. születésnapja előtt pár nappal agyvérzés következtében hunyt el. A Kozma utcai izraelita temetőben helyezték nyugalomra.

Díjai, elismerései szerkesztés

  • Nagy ezüst vitézségi érem (1915)
  • Signum Laudis (1916)
  • A Nemzeti Sport karácsonyi nagydíja (1929)
  • Kormánytanácsos (1930)
  • Koronás érdemérem
  • III. osztályú polgári érdemkereszt (1932)
  • Az Úszó Hírességek Csarnokának tagja (1995)

Emlékezete szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Komjádi Béla témájú médiaállományokat.