Komját Aladár

(1891–1937) magyar költő, újságíró, szerkesztő, jogász

Komját Aladár (eredeti neve: Korach Aladár) (Kassa, 1891. február 11.[3]Párizs, 1937. január 3.) magyar költő, újságíró, szerkesztő, jogász. Testvére Korach Mór és Kenyeres Júlia volt.

Komját Aladár
Született Korach Aladár
1891. február 11.[1][2]
Kassa
Elhunyt 1937. január 3. (45 évesen)[1][2]
Párizs
Házastársa Komját Irén
Foglalkozása
Sírhelye Fiumei Úti Sírkert
A Wikimédia Commons tartalmaz Komját Aladár témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Életpályája szerkesztés

Korach Fülöp királyi adótiszt és Singer Berta fia.[4] Iskoláit Letenyén, Fiuméban és Budapesten végezte el. Húszévesen családjával Fiuméba költözött, ahol bírósági tisztviselőként dolgozott. Két évvel később a fővárosi ügyészségre került. 1914-ben a Tudor Akkumulátorgyárban volt bérelszámoló. Az első világháború alatt (1914–1918) az antimilitarista mozgalom, valamint a forradalmi szocialista csoport egyik vezető tagja volt. Először A Tett és a Ma adott helyet verseinek. 1917-ben megjelent a Kiáltás című első verseskötete. 1918-ban kommunista lett, szembefordult Kassák Lajossal; György Mátyás, Lengyel József és Révai József társaságában megjelentette az 1918. Szabadulás című antológiát. 1919-ben Hevesi Gyulával kiadta az Internacionálé című folyóiratot. Tagja volt az írói direktóriumnak. 1920-tól illegalitás, majd emigráció következett. 1921-ben kitoloncolták az országból. Egy évvel később Bécsben Uitz Bélával az Egység című kommunista folyóiratot szerkesztette. 1931-ben Moszkvában megjelent Mindent akarunk, 1937-ben Párizsban, posztumusz, Mozdul a föld című kötete.

Hamvait 1966-ban hozták haza, a Fiumei Úti Sírkertben nyugszik.

Művei szerkesztés

  • Új költők könyve. György Mátyás, Kassák Lajos, Komját Aladár, Lengyel József lírai antológiája; Ma, Budapest, 1917
  • Kiáltás (versek, 1917)
  • Új Internationale. Versek; s.n., Budapest, 1919 (Vörös könyvtár)
  • Mindent akarunk. Versek; Centrizdát, Moszkva, 1931 (Sarló és Kalapács könyvtára. Szépirodalmi sor)
  • Megindul a föld. Versek; Atelier de Paris, Paris, 1937
  • Válogatott versek; összeaáll., bev. Keszi Imre; Szikra, Budapest, 1949
  • Komját Aladár összegyűjtött művei; összegyűjt., sajtó alá rend., bibliográfia, repertórium, jegyz. Hegedüs Éva, bev. Komját Irén, idegen nyelvű szövegford. Gábor György; Szépirodalmi, Budapest, 1957
  • Versek; bev. Méliusz József; Irodalmi, Bukarest, 1962
  • Komját Aladár válogatott művei; sajtó alá rend., jegyz. Komját Irén, bev. Király István; Szépirodalmi, Budapest, 1962 (Magyar klasszikusok)
  • Két világ mesgyéjén. Válogatott versek; vál., sajtó alá rend., utószó Waldapfel József, ill. Reich Károly; Magyar Helikon, Budapest, 1962
  • Életre köszöntő. Válogatott versek; vál., jegyz. Komját Irén; Magyar Helikon, Budapest, 1966

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC07165/08270.htm, Komját Aladár, 2017. október 9.
  2. a b BnF források (francia nyelven)
  3. Születési bejegyzése a kassai izraelita hitközség születési akv. 7/1891. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. október 17.)
  4. Testvérének, Kenyeres Júliának születési bejegyzése. Bejegyezve Letenye állami akv. 37/1895. folyószám alatt.

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

  • A magyar irodalom arcképcsarnoka
  • Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.  
  • Alpári Gyula: Komját Aladár: Megindul a föld. Versek; Hoffmann Ny., Praha, 1937
  • Szabó György: K. A. költészete (Budapest, 1958. 2–3. sz.)
  • Szabó György: „Az új rend katonája mindhalálig” (Élet és Irodalom, 1959. 14. sz.)
  • Waldapfel József: K. A. helye irodalmunk történetében (Az MTA I. Oszt. Közl. 1960)
  • Király István: Az első kommunista költő (Társadalmi Szemle, 1960. 3 sz.)
  • Mártonvölgyi László 1980: Komját Aladár nyomában. Irodalmi Szemle 1980/9
  • Komját Irén: Egy költői életmű gyökerei. Komját Aladár verseinek keletkezéstörténete; utószó Sőtér István; Szépirodalmi, Bp., 1981