Komandó

(Kommandó (Kovászna megye) szócikkből átirányítva)

Komandó[3][4][5][6] (románul Comandău) falu Romániában, Erdélyben, a Székelyföldön, Kovászna megyében.

Komandó (Comandău)
Falurészlet
Falurészlet
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióSzékelyföld
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeKovászna
Rang községközpont
Irányítószám 527080
Körzethívószám 0267
SIRUTA-kód 63562
Népesség
Népesség1006 fő (2011. okt. 31.)[1] +/-
Magyar lakosság938 (2011)[2]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság1017 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Komandó (Románia)
Komandó
Komandó
Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 45′ 42″, k. h. 26° 16′ 29″Koordináták: é. sz. 45° 45′ 42″, k. h. 26° 16′ 29″
A Wikimédia Commons tartalmaz Komandó témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

 
Komandói táj

Kézdivásárhelytől 32 km-re délkeletre, Kovásznától 13 km-re délkeletre, a Háromszéki-havasokban, egy magas fennsíkon a Nagy-Bászka völgytágulatában, a Kupán-, Taplica- és Rozsdás-patakok találkozásánál fekszik. 1017 m-es tengerszint feletti magasságával Kovászna megye legmagasabban fekvő települése. Az 1880-as években megépült keskeny nyomtávú iparvasút egyik csomópontja volt, a vasút kiágazott minden völgybe, így a Baszka felső folyásánál található Ölyvesig is,ahonnan lehet a legrövidebb úton feljutni a Lakócára és a Górhavasra. A faluból út vezet le a háromszéki medencében fekvő, közvetlenül a hegyalatti Papolcra is A Rozsdás lápon keresztül, hossza 14 km.

Nevének eredeteSzerkesztés

Elnevezése a székely határőrség megszervezésének idejéből származik, amikor – mivel itt húzódott az országhatár – területén határőrállomás (németül: Commando, Grenzkommando, Grenz-kommando) működött, amelyet háromszéki katonák őriztek.[7].A határ sokkal délebbre és keletebre a Kis Baszka menti Székelyó alatt , a Csihányos( 1602m) alatt és a Górhavas (1789 m) gerincén húzódott.

TörténeteSzerkesztés

 
A kisvasút egykori végállomása

Régen Gyulafalva külterületi lakott helye volt, majd 1910 után maga Gyulafalva is beleolvadt. 1925 és 1930 között Papolc határából önállósult hegyi település. Kedvelt üdülőhely, hegyi túrák kiindulópontja, sípályája is van. Délkeleti határában számos védett növényfajt őrző tőzegláp található. Glaciális reliktum-növénymaradványai ritkaságszámban mennek. Ilyen a tőzegrozmaring ( Andromeda polifolia), a sárkánygyökér ( Calla palustris L), a tőzegáfonya ( Vaccinum oxycoccos L), a fűzlevelű gyöngyvessző ( Spirea salicifolia L.), a szibériai hamuvirág ( Ligularia sibirica L.), a ritka kétvirágú ibolya ( Viola biolia, L.), a dárdás nádtippan ( Calamagrostis canscens Rorth), kereklevelű harmatfű ( Drosera rotundifolia), utóbbi egy húsevő növényfaj. A falu központjában található a komandói "Büdöskút", a Laurhegy oldalából bevezetett magas kéntartalmú ásványvíz. A környéken őshalkövület-lelőhelyek vannak. A gyulafalvi vasút a régi Magyarország ipartörténeti kuriózuma volt, 1890 és 1892 között épült a rönkfa szállítására, pályatestébe 1260 m hosszú, 400 m magasságkülönbséget áthidaló sikló van beépítve. Az alsó részén,a Tündérvölgy-i sikló az 1990-es évekig működött faszállításra, személyszállítása az 1970-es években szűnt meg, a rönkszállítók és a buszok elterjedésével. A sikló és az egész vasúthálózat megbocsájthatatlan lopás és elkótyavetyélés áldozata lett, a diósgyőri síneket egy romániai Braila-i cég szedte fel és adta el ócskavasként. Az utasszállító vagonok egy része még megvan rozsdásan, a sikló alsó állomását, a dőlt felvonókocsikat s a Kovászna patakán átívelő vashidat is ellopták az elmúlt években,hogy nyoma se maradjon. A kovásznai Tanács állítólag pályázik a felújítására,ha megvalósul remélhetőleg nem fogják újból ellopni. A környéken oly nagy méretű az illegális fakitermelés hogy félő néhány éven belül erdők nélkül marad ez a hatalmas gyönyörű vidék-naponta 30-60 rönkszállító viszi le a gyönyörű zöld aranyat a rétyi Schweighoffer féle állítólag osztrák cég fűrészüzemébe s onnan szerte a világba. A falu lakosai kis nyugdíjakból, gombászásból, alkalmi, veszélyes munkákból tengődnek, van néhány panziója. Az ortodox egyház is szemet vetett a gyönyörű területre s sebtében felhúzott egy nagy fatemplomot egyéb épületekkel körülvéve, melyen román zászló hirdeti az ősi román bizánci/pravoszláv hitet.

A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Orbai járásához tartozott.

2011 augusztusában a kommandói általános iskola a falunapok alkalmából, ünnepélyes keretek között felvette Horn Dávid nevét.[8] 2017. január 9-én egy rosszul szigetelő kéményből kipattant szikra miatt leégett az iskola épületének mintegy 25 százaléka, jelentős károkat okozva.[9][10][11] Tamás Sándor megyei tanácselnök azt nyilatkozta, az iskolaépületet teljes egészében újjáépítik.[12][11]

NépességeSzerkesztés

1910-ben 1917 lakosa volt.

1992-ben 1120 lakosából 1028 magyar, 75 román, 17 cigány volt. 2002-ben 1042 lakosa közül 975 fő magyar, 66 román, 1 pedig ukrán nemzetiségű volt.[13]

TestvértelepülésekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Kovászna megye. adatbank.ro
  3. Kép a polgármesteri hivatal és a tanács feliratáról
  4. Helységnévtábla
  5. Helységnévtábla
  6. Helységnévtábla
  7. Kézdiszéki és orbaiszéki utazások. In Vofkori László: Utazások Székelyföldön. Olvasószerkesztő P. Buzogány Árpád. Csíkszereda: Pro-Print Könyvkiadó. 2007. 430–431. o. ISBN 978-973-8468-62-7  
  8. Bartos Lóránt: Kilépett a névtelenségből a kommandói iskola. Székelyhon, 2011. augusztus 7. (Hozzáférés: 2017. július 10.)
  9. Kovács Zsolt: Hétfőn délután kigyulladt a kommandói iskola. Maszol, 2017. január 9. (Hozzáférés: 2017. július 10.)
  10. Leégett a székelyföldi Kommandó iskolája. Origo, 2017. január 9. (Hozzáférés: 2017. július 10.)
  11. a b Bíró Blanka: Újjáépítik a leégett kommandói iskolát – Ötmillió forintos gyorssegély Budapestről. Krónika Online, 2017. január 11. (Hozzáférés: 2017. július 10.)
  12. Kovács Zsolt: Új iskolát építenek Kommandón a leégett helyére. Maszol, 2017. január 11. (Hozzáférés: 2017. július 10.)
  13. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között

ForrásokSzerkesztés

  • Cseke László: Kommandó, egy elfeledett erdélyi falu. In: A Földgömb, 2008/7. szám, 76-81. oldal

Külső hivatkozásokSzerkesztés