Komor Arnold

(1861–1938) építészmérnök, miniszteri tanácsos

Komor Arnold, 1881-ig Kohn Nehémiás (Pest, 1861. augusztus 8.[1]Budapest, 1938. június 23.)[2] építészmérnök, miniszteri tanácsos. Komor András író apja, Komor Gyula író, színikritikus és Komor Marcell építész bátyja.

Komor Arnold
Született 1861. augusztus 8.
Pest
Elhunyt 1938. június 23. (76 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Gyermekei Komor András
SzüleiKohn Salamon
Foglalkozása építész
Sírhely Kozma utcai izraelita temető

ÉletútjaSzerkesztés

Kohn Salamon (1828–1886)[3] rabbi és Eibenschütz Lujza fiaként született Pesten. 1879-től a királyi József-műegyetem hallgatója volt és 1885-ben mérnöki oklevelet nyert. Tanulmányait Németországban, Belgiumban, Angliában, Svájcban és Párizsban igyekezett bővíteni. A budapesti műegyetemen mérnöki oklevelet nyert. Kohn családi nevét testvéreivel együtt 1881-ben változtatta Komorra.[4] Már fiatalon a MÁV szolgálatában állott, 1886-ban kinevezték királyi mérnökké az államépítészeti hivatalokhoz. 1886-tól 1893-ig építette a rózsahegyi és kisolaszi Vág-hidakat. 1894-ben Lukács Béla kereskedelemügyi miniszter a Liptó vármegyei magyar királyi államépítészeti hivatal főnökségével bízta meg, később a Zólyom vármegyei, aztán a Szolnok megyei állami építészeti hivatal főnöke volt. Mind a három megyében az úthálózatok nagyszabású kiépítésével szerzett kiváló érdemeket. 1921-ben mint miniszteri tanácsos nyugdíjba vonult. 1922-ben a szolnoki izraelita hitközség, majd a XVI. községkerület is elnökké választotta. Ezután tevékeny részt vett felekezeti mozgalmakban és előkelő szerepet vitt a zsidó közéletben. Állandó munkatársa volt több hazai és külföldi szaklapnak. A Magyar zsidó lexikon elnöki tanácsának tagja.

Híd- és útépítkezési és egyéb közgazdasági kérdésekre vonatkozó cikkeket írt a Magyar Mérnök- és Építészegylet Közlönyében (1890. A rózsahegyi közút Vág-híd, egy tábla rajzzal stb.) és egyes hírlapokba.

MagánéleteSzerkesztés

Házastársa Barach Julianna (1876–1927)[5] volt, Barach Mór ügyvéd és Wimmer Katalin lánya, akit 1894. november 4-én Pozsonyban vett nőül.[6]

Gyermekei

  • Komor Zoltán (1895–?) banktisztviselő. Felesége Vértes Irén (1896–?) volt.[7]
  • Komor András (1898–1944) író. Felesége Lengyel Gizella (1900–1947) volt.
  • Komor Zsófia
  • Komor Mátyás műkereskedő

JegyzetekSzerkesztés

  1. Születése bejegyezve a pesti neológ izraelita születési akv. 607/1861. folyószáma. alatt
  2. Komor Arnold halála (1938. június 25.) Ujság, 14. évfolyam, 141. szám, 8. oldal
  3. Kohn Salamon gyászjelentése (1886). (Hozzáférés: 2020. május 14.)
  4. Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 42068/1881. Forrás: Névváltoztatási kimutatások 1881. év 12. oldal 46. sor.
  5. Komor Arnoldné gyászjelentése (1927. november 29) Magyarország, 34. évfolyam, 271. szám, 2. oldal
  6. Házasságkötési bejegyzése a pozsonyi neológ izraelita hitközség házassági akv. 357/1894. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
  7. Komor Zoltán házasságkötési bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári házassági akv. 948/1921. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. május 14.)

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Budapest, Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
  • Szolnoki fejek. (Magyar társadalmi lexikon III.) Szerk. Hirn László, Zsadányi Oszkár. Szolnok, 1928. Wachs Nyomdai Műintézet.
  • A kir. József-műegyetem hallgatói és tanárai. Budapest, 1883. 50. l.
  • Századunk névváltoztatásai. Budapest, 1895. 131. l.