Főmenü megnyitása

Komorica (Pleterniceszentmiklós)

település Horvátországban

Komorica falu Horvátországban, Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Pleterniceszentmiklóshoz tartozik.

Komorica
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyePozsega-Szlavónia
KözségPleterniceszentmiklós
Jogállás falu
Irányítószám 34315
Körzethívószám (+385) 33
Népesség
Teljes népesség188 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság120 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Komorica (Horvátország)
Komorica
Komorica
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 14′ 30″, k. h. 17° 43′ 30″Koordináták: é. sz. 45° 14′ 30″, k. h. 17° 43′ 30″

FekvéseSzerkesztés

Pozsegától légvonalban 10, közúton 21 km-re délkeletre, községközpontjától 9 km-re délnyugatra, a Pozsegai-hegység délkeleti részén, a Slatina-patak partján fekszik.

TörténeteSzerkesztés

A települést 1275-ben Erzsébet királyné oklevelében említik először „Komiricha” alakban. 1331-ben a „terra Kamaricha” nevű birtok a hasonló nevű patak és az Orljava folyó mellett feküdt. [2] 1341-ben Alsókomorica (az oklevélben „Alsowkamaricha”) a szomszédos Felsőkaproncával együtt Ambrus fia István pilisi ispáné és Miklós nevű testvéréé lett. A birtokhatárt a „Kamaricha”-patak és az Orljava folyó képezte, szomszédos birtokként pedig „Grad pataka” szerepel. 1377-ben a pozsegai Szent Péter társaskáptalan oklevele a birtokot „Poss. Kamaricha” néven az Orljava mellett említi. 1406-ban a birtok egy részét Orbovai Tamás fia István magiszter kamaricai Ambrus lányának Paulának adja zálogba. A boszniai káptalan 1470-es oklevele szerint „Komoricza” a garabarjei Beriszlók birtokában volt. 1483-ban Guthi Országh Mihály nádor utasította a pozsegai káptalant, hogy Komorica birtokába más birtokokkal együtt szulki Szulk Mártont iktassa be. [3]

A települést 1536 körül foglalta el a török és 150 évig török uralom alatt volt. Az 1545-ös török defterben nem szerepel. Ezen a részen „Dolci Varoš”, „Zagorovci” és „Adorjanovci” településeket említenek ekkor. [4]A térség 1687-ben szabadult fel a török uralom alól. 1702-ben 11, 1756-ban 16 ház állt a településen. Lakói horvátok voltak, akik mellé a 18. és 19. században szerb családok települtek.[5]

Az első katonai felmérés térképén „Dorf Komoricza” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Komoricza” néven szerepel. [6] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Komoricza” néven 22 házzal, 71 katolikus és 56 ortodox vallású lakossal találjuk. [7]

1857-ben 100, 1910-ben 226 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 90%-a horvát, 7%-a szerb anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 94%-a horvát, 3%-a szerb nemzetiségű volt. A településnek 2011-ben 188 lakosa volt.

LakosságaSzerkesztés

Lakosság változása[8][9]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
100 115 105 149 182 226 224 234 200 268 247 226 208 216 213 188

NevezetességeiSzerkesztés

  • Szent Mihály főangyal tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája a pleternicai plébánia filiája.
  • „Gornje Luke” középkori régészeti lelőhely.

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés