Koncepciós perek Magyarországon 1945 és 1949 között

A háborút követően a szovjet megszálló erők irányításával a Rákosi Mátyás vezette kommunisták megkezdték politikai ellenfeleik kiszorítását a hatalomból. Az 1945-48 közötti többpártrendszerű koalíciós időszakban a belügyet és vele a rendőrséget a szovjetek nyomására a kommunisták kapták meg 1945-ben, e pozíciójukat is kihasználva koncepciós pert kezdeményeztek. Ezek célja a nagy népszerűségnek örvendő Független Kisgazdapárt felőrlése, később a Szociáldemokrata Párt egyes vezetőinek eltávolítása. A korszak végén indult meg az egyházi vezetők és keresztény politikusok elleni leszámolás is.

Elkülönítés a háborús bűnösök elleni perektőlSzerkesztés

1945 után folytak háborús bűnösök elleni perek. Ezek a népbírósági perek azonban nem koncepciós perek voltak, az elítéltek döntő többsége valóban bűnöket követett el. Bár a népbíróságokban a szovjetek nyomására kezdettől meghatározó befolyást szerző kommunisták hatása, a sokszor személyes bosszú és politikai célok befolyásolták e perek irányítóit is, valamint bizonyítási hiányosságok, eljárási hibák, túlzottan szigorú ítéletek jellemezték őket. A magyar népbíróságok, bár kezdetben eredeti céljukat követték, idővel más, szovjetek megszállta országok hasonló bíróságaihoz hasonlóan, a kommunista párt eszközeivé váltak a politikai ellenfeleikkel szembeni leszámolásban.

Történelmi háttérSzerkesztés

A háborút követően Magyarországon a szovjet megszálló erők fokozatosan hozzásegítették a Rákosi Mátyás vezette Magyar Kommunista Pártot a hatalom megszerzéséhez. Az 1945-ös, első demokratikus választást a Független Kisgazdapárt nyerte fölényesen (57%) a három baloldali párt előtt (17% szociáldemokraták, 16,9% kommunisták, 7% parasztpárt). Ennek ellenére szovjet nyomásra koalíciós kormány alakult, és elérték, hogy a kommunista párt kapja a belügyi tárcát, megszerezve a rendfenntartó fegyveres testületek feletti rendelkezést. A kommunisták megkezdték politikai ellenfeleik kiszorítását a hatalomból. Módszereik közé tartozott a politikai harc mellett a megfélemlítés, a lejáratás, esetenként az emberrablás és a gyilkosság, valamint a koncepciós perek.

A koncepciós perek 1945-48 közöttSzerkesztés

Az 1945-48 közötti koalíciós idők koncepciós pereit a belügyet irányító kommunisták kezdeményezték. E perek fő célja a többpártrendszer megszüntetése volt: a jobboldali konzervatív politikusok kiiktatása, a nagy népszerűségnek örvendő Független Kisgazdapárt felőrlése, a "szalámitaktika" kiteljesítése volt. Elsősorban a Kisgazdapárt, később a Szociáldemokrata Párt egyes vezetői ellen irányultak. A korszak végén indult meg az egyházi vezetők és keresztény politikusok elleni leszámolás is. Bár ez főleg az 1949-től vált jellemzővé, előfordult a kommunista párton belüli rivalizálás miatti leszámolás is (Demény-ügy).

A pereket az 1946. VII. tc. a demokratikus államrend és a köztársaság büntetőjogi védelméről szóló, a köznyelvben „Hóhértörvény”-ként ismert törvény tette lehetővé. 1946–1950 között csaknem 6 ezer főt marasztaltak el.

Ide tartozik:

Koncepciós perek listája (1945-48)Szerkesztés
Per neve

Fontosabb

vádlottak neve

Letartóztatás

ideje

Ítéletek ideje

Eljáró bíró­(ság)

I. f. ítélet

II. f. ítélet

Szabadu­lás ideje

Megjegyzés

Demény 1.

Demény Pál

1945.02.13.

1946.07.17.

BNB

4,5 é

1956.10.15.

1950: intern., 1953: 10é

Justus

Justus Pál

1945.

1945. 02.

ld. még a Rajk-perben is

gyöngyösi „szervezkedés”

páter Kiss Szaléz

1946.04.28.

1946.09.14.

VHKB Rumszkij

h.

kivégzik 1946.12.10.

Kizmann Ottó

1946.04.

1946.09.14.

h.

kivégzik 1946.12.10.

Magyar Testvéri Közösség 1. pere

(Donáth-per)

Donáth György

1946.12.14.

1947.04.16.

1947.09.12.

I. BNBK

Jankó Péter

II. NOT

Szabó Mihály

h.

h.

kivégzik 1947.10.23

András Sándor

1946.12.19.

h.

10é

1956.11.01.

1956-ban emigrált

dálnoki Veress Lajos

1947.01.

h.

15é

1956.

1956-ban emigrált

Szent-Miklósy István

1946.12.

éf.

15é

1956.

1956-ban emigrált

Arany Bálint

1946.12.

éf.

12é

1956.09.

Szent-Iványi Domokos

1946.12.24.

14é

10é

1956.09.

1972-ben emigrált

Kiss Károly

1946.12.

12é

12é

Magyar Testvéri Közösség 2. pere

(Mistéth-per)

Mistéth Endre

1947.01.14.

1947.08.29.

1948.03.03.

I. BNBK

Jankó Péter

II. NOT

3,5é.

1955.04.04.

Mo.-on maradt

Hám Tibor

1947.01.17.

fm.

fm.

még 1948-ban emigrált

Jaczkó Pál

1947.01.15.

1954.

1956-ban emigrált

Gyulai László

1947.01.

1951.

+3év internálás

Weisshaus Aladár

1947.01.05.

2,5é

3,5é

1956.02.04.

+intern.; 1953. újabb 6év

Horváth János

1947.01.

3,5é

1950.

1956-ban emigrált

Kiss Sándor

1947.01.16.

2,5é

1949.10.15.

1956-ban emigrált

Peyer

Peyer Károly

– (emigrált)

1948.02.16.

1948.07.06.

I. BNBK

Olti Vilmos

II. NOT

Jankó P.

a per a fővádlottak távollétében zajlott le.

Gábor Róbert

– (emigrált)

h.

h.

Pisky-Schmidt Frigyes

– (emigrált)

10é

10é

Nitrokémia

Szabó Kornél

1947.11.21.

1948.03.04.

1948.07.12.

I. BNBK

Olti Vilmos

II. NOT

h.

h.

kivégzik 1948.09.09.

Kelemen Gyula

1948.02.02.

éf.

éf.

1956.

Sárkány József

1947.12.21.

éf.

éf.

1956.09.12.

Steller Lajos

1947.11.14.

éf.

éf.

1956.09.12.

Pócspetri

Asztalos János

1948.06.03.

1948.06.11.

BBTSz stat.

Olti Vilmos

h.

k. éf.

1956.10.27.

1955 kegyelemből 15 év

Királyfalvi Miklós

1948.06.03.

h.

kivégzik 1948.06.11.

Actio Catholica

Mihalovits Zsigmond

– (emigrált)

1948.07.23.

BNBK Olti Vilmos

10é

távollétében ítélték el

Lénárd Ödön

1948.

1953.

1961.06.

ismét 7,5 év

Ordass

Ordass Lajos

1948.09.08..

1948.10.01.

BUK

1950.05.30.

Radvánszky Albert

1948.08.24.

Vargha Sándor

1948.08.24.

Csornoky

Csornoky Viktor

1948.07.23.

1948.11.15.

1948.12.06.

BNBK Olti

NOT Jankó

h.

h.

kivégzik 1948.12.07.

MAORT

Papp Simon

1948.08.12.

1948.12.09.

1949.01.20.

I. BNBK

Olti Vilmos

II. NOT

Jankó P.

h.

éf.

1955.06.04.

Ábel Bódog

1948.08.28.

15é

10é

1953.09.10. meghalt

Binder Béla

1948.09.07.

1951.06.11.

Paul Ruedemann

1948.09.19.

1948.09.25.

a per előtt kiutasították

George Bannantine

1948.09.19.

1948.09.25.

a per előtt kiutasították

Földművelési Minisztérium (Perneczky)

Perneczky Béla

1948.06.07

1948.10.29.

1949.04.27.

I. BNBK

Olti Vilmos

II. NOT

Jankó Péter

éf.

éf.

Solty Ernő

1948.07.

15é

15é

1956.10. 1956. novemberében Kanadába emigrált

Kiss Ferenc

1948.03.05.

Kiss Elemér

1948.03.07.

Mindszenty

Mindszenty József

1948.12.26.

1949.02.08.

1949.07.09.

I. BNBK

Olti Vilmos

II. NOT

Jankó Péter

éf.

éf.

1956.10.30.

Baranyay Jusztin

1948.12.24.

15é

12é

1956.02.25.

Zakar András

1948.11.19.

1953.

Esterházy Pál

1948.12.23.

15é

1956.

Ausztriába emigrált

Nagy Miklós

1948.11.23.

Ispánki Béla

1948.11.26.

éf.

15é

1956.10.

1956. emigrált

Beresztóczy

Beresztóczy Miklós

1948.11.29.

1949.02.

BNBK?

8 hó

1949.

hamarosan békepap

Matheovits (DNP és KNT ellen)

Matheovits Ferenc

1949.01.20.

1949.04.21.

1949.09.28.

BNB

NOT

?

12é

1956.09.13.

1957.03.11. 6,5é (utólag)

Gróh József

1949.03.11.

1953.

+2é 3hó internálás

Kisházi Mihály

1949.03.16.

1954.12.04.

ForrásokSzerkesztés

Solt Pál (főszerk.): Iratok az igazságszolgáltatás történetéhez. 1–5. kötet. Közgazdasági és Jogi Kiadó, Budapest

Külső hivatkozásokSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés