Főmenü megnyitása

Konek Sándor

statisztikus, jogtudós, egyetemi tanár

Konek Sándor (Pest, 1819. augusztus 18.Balatonfüred, 1882. augusztus 1.) statisztikus, jogtudós, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Az államtudománytól a 19. század során elkülönülő statisztika úttörő alakja volt, munkásságával jelentősen hozzájárult a hazai statisztika elméleti alapjainak megteremtésében. Közel három évtizeden keresztül, 1854-től haláláig volt a Pesti Egyetem statisztikai tanszékének vezetője. Konek Ida apja.[1]

Konek Sándor
Konek Sándor (1863)
Konek Sándor (1863)
Született 1819. augusztus 18.
Pest
Elhunyt 1882. augusztus 1. (62 évesen)
Balatonfüred
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Gyermekei Konek Ida
Foglalkozása
  • jogász
  • statisztikus
  • tanár
  • rektor
Iskolái Eötvös Loránd Tudományegyetem (1834–1839)
Sírhely Fiumei Úti Sírkert
A Wikimédia Commons tartalmaz Konek Sándor témájú médiaállományokat.

ÉletútjaSzerkesztés

A pesti kegyesrendi kollégium elvégzését követően a Pesti Egyetemen 1834-től 1836-ig bölcsészetet, majd 1839-ig jogot és államtudományt tanult. 1839-től a budai székhelyű Magyar Kamaránál dolgozott fogalmazógyakornokként. 1841-ben letette ügyvédi vizsgáját, 1842-ben pedig jogtudományi doktori oklevelét is megszerezte a Pesti Egyetemen. 1845-től rendes tanári címmel a Győri Jogakadémián statisztikát és bányajogot, majd 1850-től a Pozsonyi Jogakadémián az előbbi tárgyak mellett közigazgatási és pénzügyi jogot oktatott. 1854-től ismét Pesten élt, és haláláig a Pesti Egyetemen tanított mint a statisztika nyilvános rendes tanára, 1860 és 1870 között pedig az egyházjogi tanszéket is vezette. 1861–1864-ben a jog- és államtudományi kar dékánja volt, 1869–1870-ben pedig – immár mint királyi tanácsos – az egyetem rektori tisztét is betöltötte.

MunkásságaSzerkesztés

Életét elsősorban a statisztika önálló tudományágként való elismertetésének szentelte, munkássága a statisztika elméleti alapjainak és általános módszertanának kifejlesztése terén kimagasló jelentőségű. Az egyes adatsorok elemzése szempontjából elsőrendű fontosságúnak tekintette azok tágabb kontextusba helyezését, és bár a 19. század derekán e feltétel kielégítése komoly nehézségekbe ütközött, mégis igyekezett a párhuzamos nemzetközi statisztikai mutatószámok és trendek figyelembevételével értelmezni a magyarországi és monarchiabeli adatsorokban tükröződő jelenségeket. Elméleti alapvetései, összefoglaló jellegű statisztikai munkái mellett pályája során szakstatisztikai kérdésekkel is foglalkozott, főként a demográfia, a népmozgalom vizsgálata vonzotta tudományos érdeklődését. Emellett Magyarországon ő készítette az első bűnügyi statisztikákat, s behatóan foglalkozott az egyes gazdasági ágazatok (bányaművelés, kereskedelem stb.) trendszámításaival is. Az adatsorok pusztán matematikai-statisztikai értékelésén túlmenően az azokból kiolvasható közgazdasági tanulságokat és teendőket is megfogalmazta.

Jogtudósként elsősorban jogakadémiai és egyetemi katedráin végzett oktatótevékenysége volt jelentős. Emellett kánonjogi kézikönyvének köszönhetően korának egyik legelismertebb egyházjogásza volt: első ízben 1863-ban megjelent áttekintőmunkája 1903-ig kilenc további kiadást ért meg.

Kötetei mellett rendszeresen jelentek meg írásai az Akadémiai Értesítő, a Statisztikai és Nemzetgazdasági Közlemények, a Nemzetgazdasági Szemle, a Jogtudományi Közlöny és a Budapesti Szemle folyóiratokban.

Társasági tagságai és elismeréseiSzerkesztés

1858-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották, 1867-ben pedig a rendes tagok sorába emelték. 1868-tól az Országos Statisztikai Tanács tagja volt.

Főbb műveiSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Szécsi NoémiGéra Eleonóra: A budapesti úrinő magánélete. 1860–1914. Európa Könyvkiadó, Bp. 2015. 362.

Felhasznált forrásSzerkesztés

További irodalomSzerkesztés

  • Kautz Gyula: Emlékbeszéd Konek Sándor rendes tag felett. Budapest, 1886.
  • Láng Lajos: Emlékbeszéd dr. Konek Sándor felett. Budapest, 1887.
  • Horváth Róbert: Konek Sándor professzor (1819–1882) elméleti statisztikai munkássága és a magyar polgári statisztikai elmélet kialakulása. Szeged, Szegedi ny., 1965, 66 p.
  • Horváth Róbert: Konek Sándor és a magyar népmozgalmi statisztika kialakulása. Szeged, Szegedi ny., 1973, 34 p.
  • Hamza Gábor: "Emlékezés Konek Sándorra (1819-1882), a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjára." http://mta.hu/ix-osztaly/jubileumi-megemlekezesek-106146

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés