Kongó (film)
A Kongó 1995-ben bemutatott amerikai akciófilm Frank Marshall rendezésében. A forgatókönyv Michael Crichton azonos című regénye alapján készült.
| Kongó (Congó) | |
| 1995-ös amerikai–brit film | |
| Rendező | Frank Marshall |
| Producer |
Kathleen Kennedy Sam Mercer |
| Alapmű | Michael Crichton: Congo |
| Műfaj |
|
| Forgatókönyvíró | John Patrick Shanley |
| Főszerepben |
Dylan Walsh Laura Linney Ernie Hudson |
| Zene | Jerry Goldsmith |
| Operatőr | Allen Daviau |
| Vágó | Anne V. Coates |
| Díszlettervező | Allen Daviau |
| Gyártás | |
| Gyártó | The Kennedy/Marshall Company |
| Ország |  Amerikai Egyesült Államok |
| Nyelv | angol |
| Játékidő | 104 perc |
| Költségvetés | 50.000.000 $ (becsült) |
| Forgalmazás | |
| Forgalmazó | Paramount Pictures |
| Bemutató |  1995. június 9. (USA) 1995. június 9. (CAN) 1995. szeptember 28. (HUN) |
| Korhatár | .svg){kind=icon} III. kategória (F/11176/J) |
| További információk | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
TörténetSzerkesztés
Egy megalomániás dúsgazdag elküldi a fiát egy veszélyes afrikai küldetésre. Egy rég eltűnt világ titokzatos lelőhelyét keresik, ahol nagy tisztaságú, hatalmas méretű gyémántok találhatók. Ezek a drágakövek egy nagy teljesítményű lézerfegyver működéséhez nélkülözhetetlenek. Egy napon a houstoni kutatócsoport óriási lelőhelyre bukkan, amiről műholdas közvetítés segítségével számolnak be, ám az adás közben a kapcsolat megszakad. A Houstonba érkezett utolsó képkockán pedig egy hatalmas gorilla látszik.
Amikor megszakad a csapattal az összeköttetés, a Kongó-vidékére indul egy mentőexpedíció. A kutatók tagjai: Dr. Karen Ross elektronikai szakértő, aki a vőlegényét keresi, Dr. Peter Elliott, aki főemlőskutató, és az Amy névre hallgató szelíd gorillát akarja természetes környezetébe visszahelyezni. Herkermer Homolka is tagja az expedíciónak, ez a román kalandor megszállottan keresi évtizedek óta Salamon király aranyvárosát.
A zsoldosokkal és helyi kísérőkkel kiegészített csapat tagjai nem is sejtik, mikor útjuk végén behatolnak Zinj ősi szentélyébe, hogy ott az ember a veszélyeztetett faj.
SzereplőkSzerkesztés
- Dylan Walsh – Dr. Peter Elliot
- Laura Linney – Dr. Karen Ross
- Ernie Hudson – Monroe Kelly
- Tim Curry – Herkermer Homolka
- Grant Heslov – Richard
- Joe Don Baker – R. B. Travis
- Adewale Akinnuoye-Agbaje – Kahega
Eltérések az alapműtőlSzerkesztés
A film nem tartalmaz több alapvető elemet Michael Crichton regényéből, amely a film alapjául szolgált. Az egyik ilyen, hogy Amy anyját valószínűleg szintén a gyilkos szürke gorillák ölhették meg, mivel hasonló törés volt az ő koponyáján is, mint a Zinj romjainál felfedezett gorillacsontokon.[1]
A film készítésének idején, az 1990-es években játszódik, Crichton regénye azonban 1979-ben indul.[2]
A hieroglifán megfejtett üzenet Itt vagyunk. Figyelünk bennetek több helyen is előfordul a romok között és nemcsak az edzők szavára utalhat, mint azt Elliot a filmben mondja. Az üzenet olyan jelentést is hordozhet, amely a betolakodókat inti óva, ugyanis a területet vérebek őrzik gorillák személyében.[1]
A filmből nem derül ki, de a regényben a szereplők felmérik, hogy a szürke gorillák éjszakai állatok, nappal ritkán támadnak. Ez annak tudható be, hogy Zinj lakói éjszakai őrző-védő feladatra tanították be őket, amikor az emberi őrök képessége korlátozott volt, ám a gorillák a szaglások és a látásuk segítségével továbbra is hatékonyan védelmezték a bányákat. Miután ezek az állatok visszavadultak, éjszakai életmódot kezdtek élni.[1]
A regény cselekménye alapján a szürke gorillák azért lettek a legmegbízhatóbb őrei a bányáknak, mivel őket csak a vérontás és a gyilkolás érdekelte. Őket semmiképp sem lehetett megvesztegetni. Minden, a bánya területére behatoló idegent lemészároltak. Visszavadulásukat követően a bánya lett az otthonuk, amit továbbra is védtek emberektől és állatoktól, valamennyijüket elpusztítva.[1]
További kimaradt részlet, amikor a szereplők ezen gorillafaj kialakulását próbálják megfejteni. A szürke gorillák számos fizikai jellemzője inkább hasonlít a csimpánzokra vagy az emberekre. Testtömegük és méretük is nagyobb a többi gorillához képest. Természetellenes agressziójuk és öldöklési mechanizmusuk szinte már ördögi. Ugyanakkor kőeszközöket, pl. simított kőlapokat használnak, de általában ezeket is áldozataik meggyilkolására (ezzel zúzzák be a koponyájukat). Ezért feltételezik, hogy gorillák és csimpánzok keresztezéséből, de akár gorillák és emberek keresztezéséből jöhettek létre.[1]
Szintén alapvető elem, amely kimaradt a filmből, hogy a Munkenkónál fellelt kékgyémánt, amelytől Homolka gazdagságot remél, csak félvezetőként hasznos, drágakőként viszont teljesen értéktelen lenne. Munrónak viszont sikerül titokban kicsempésznie néhány gyémántot, amit aztán elad az Intel kommunikációs vállalatnak.[3]
Kahega csak a filmben esik áldozatul a szürke gorilláknak, a regényben viszont megmenekül.[4]
JegyzetekSzerkesztés
További információkSzerkesztés
- Kongó a PORT.hu-n (magyarul)
- Kongó az Internet Movie Database-ben (angolul)
- Kongó a Rotten Tomatoeson (angolul)
- Kongó a Box Office Mojón (angolul)
|
Ez a filmművészeti tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |