Kongó (film)

1995-ben bemutatott amerikai akciófilm

A Kongó (eredeti cím: Congo) 1995-ben bemutatott amerikai akciófilm Frank Marshall rendezésében. A forgatókönyv Michael Crichton azonos című regénye alapján készült.

Kongó
(Congo)
1995-ös amerikai–brit film
RendezőFrank Marshall
ProducerKathleen Kennedy
Sam Mercer
AlapműMichael Crichton: Congo
Műfaj
ForgatókönyvíróJohn Patrick Shanley
FőszerepbenDylan Walsh
Laura Linney
Ernie Hudson
ZeneJerry Goldsmith
OperatőrAllen Daviau
VágóAnne V. Coates
DíszlettervezőAllen Daviau
Gyártás
GyártóThe Kennedy/Marshall Company
Ország Amerikai Egyesült Államok
Nyelvangol
Játékidő104 perc
Költségvetés50.000.000 $ (becsült)
Forgalmazás
ForgalmazóParamount Pictures
BemutatóAmerikai Egyesült Államok 1995. június 9. (USA)
Kanada 1995. június 9. (CAN)
magyar 1995. szeptember 28. (HUN)
Korhatár16 III. kategória (F/11176/J)
További információk
SablonWikidataSegítség

Történet szerkesztés

Egy megalomániás dúsgazdag elküldi a fiát egy veszélyes afrikai küldetésre. Egy rég eltűnt világ titokzatos lelőhelyét keresik, ahol nagy tisztaságú, hatalmas méretű gyémántok találhatók. Ezek a drágakövek egy nagy teljesítményű lézerfegyver működéséhez nélkülözhetetlenek. Egy napon a houstoni kutatócsoport óriási lelőhelyre bukkan, amiről műholdas közvetítés segítségével számolnak be, ám az adás közben a kapcsolat megszakad. A Houstonba érkezett utolsó képkockán pedig egy hatalmas gorilla látszik.

Amikor megszakad a csapattal az összeköttetés, a Kongó-vidékére indul egy mentőexpedíció. A kutatók tagjai: Dr. Karen Ross elektronikai szakértő, aki a vőlegényét keresi, Dr. Peter Elliott, aki főemlőskutató, és az Amy névre hallgató szelíd gorillát akarja természetes környezetébe visszahelyezni. Herkermer Homolka is tagja az expedíciónak, ez a román kalandor megszállottan keresi évtizedek óta Salamon király aranyvárosát.

A zsoldosokkal és helyi kísérőkkel kiegészített csapat tagjai nem is sejtik, mikor útjuk végén behatolnak Zinj ősi szentélyébe, hogy ott az ember a veszélyeztetett faj.

Szereplők szerkesztés

Eltérések az alapműtől szerkesztés

A film nem tartalmaz több alapvető elemet Michael Crichton regényéből, amely a film alapjául szolgált. Az egyik ilyen, hogy Amy anyját valószínűleg szintén a gyilkos szürke gorillák ölhették meg, mivel hasonló törés volt az ő koponyáján is, mint a Zinj romjainál felfedezett gorillacsontokon.[1]

A film készítésének idején, az 1990-es években játszódik, Crichton regénye azonban 1979-ben indul.[2]

A hieroglifán megfejtett üzenet Itt vagyunk. Figyelünk bennetek több helyen is előfordul a romok között és nemcsak az edzők szavára utalhat, mint azt Elliot a filmben mondja. Az üzenet olyan jelentést is hordozhet, amely a betolakodókat inti óva, ugyanis a területet vérebek őrzik gorillák személyében.[1]

A filmből nem derül ki, de a regényben a szereplők felmérik, hogy a szürke gorillák éjszakai állatok, nappal ritkán támadnak. Ez annak tudható be, hogy Zinj lakói éjszakai őrző-védő feladatra tanították be őket, amikor az emberi őrök képessége korlátozott volt, ám a gorillák a szaglások és a látásuk segítségével továbbra is hatékonyan védelmezték a bányákat. Miután ezek az állatok visszavadultak, éjszakai életmódot kezdtek élni.[1]

A regény cselekménye alapján a szürke gorillák azért lettek a legmegbízhatóbb őrei a bányáknak, mivel őket csak a vérontás és a gyilkolás érdekelte. Őket semmiképp sem lehetett megvesztegetni. Minden, a bánya területére behatoló idegent lemészároltak. Visszavadulásukat követően a bánya lett az otthonuk, amit továbbra is védtek emberektől és állatoktól, valamennyijüket elpusztítva.[1]

További kimaradt részlet, amikor a szereplők ezen gorillafaj kialakulását próbálják megfejteni. A szürke gorillák számos fizikai jellemzője inkább hasonlít a csimpánzokra vagy az emberekre. Testtömegük és méretük is nagyobb a többi gorillához képest. Természetellenes agressziójuk és öldöklési mechanizmusuk szinte már ördögi. Ugyanakkor kőeszközöket, pl. simított kőlapokat használnak, de általában ezeket is áldozataik meggyilkolására (ezzel zúzzák be a koponyájukat). Ezért feltételezik, hogy gorillák és csimpánzok keresztezéséből, de akár gorillák és emberek keresztezéséből jöhettek létre.[1]

Szintén alapvető elem, amely kimaradt a filmből, hogy a Munkenkónál fellelt kékgyémánt, amelytől Homolka gazdagságot remél, csak félvezetőként hasznos, drágakőként viszont teljesen értéktelen lenne. Munrónak viszont sikerül titokban kicsempésznie néhány gyémántot, amit aztán elad az Intel kommunikációs vállalatnak.[3]

Kahega csak a filmben esik áldozatul a szürke gorilláknak, a regényben viszont megmenekül.[4]

Jegyzetek szerkesztés

További információk szerkesztés