Kongó (folyó)
A Kongó Nyugat-Közép-Afrika legnagyobb folyója. Hossza 4700 kilométer, ami a Nílus után Afrika második és a világ nyolcadik leghosszabb folyójává teszi.
| Kongó | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Országok |
 Kongói Demokratikus Köztársaság Közép-afrikai Köztársaság  Kongói Köztársaság |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 4 700 km |
| Vízhozam | 41 800 m³/s |
| Vízgyűjtő terület | 3 680 000 km² |
| Forrás | Boyoma-vízesés |
| Torkolat | Atlanti-óceán |
| d. sz. 6° 04′ 45″, k. h. 12° 27′ 00″Koordináták: d. sz. 6° 04′ 45″, k. h. 12° 27′ 00″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kongó témájú médiaállományokat. | |
A Kongó mellékfolyóival a világ második legnagyobb esőerdő övezetén folyik keresztül (csak az Amazonas esőerdői nagyobb kiterjedésűek). A Kongó az Amazonas után és a Mississippi előtt a világ második legnagyobb vízhozamú folyója. Mivel a folyó hosszú szakaszai nyúlnak el az Egyenlítőtől északra, illetve délre is, a vízhozam meglehetősen stabil, hiszen valamelyik szakasz mindig az esős évszakot éli.
A Kongó folyó az ősi Kongói királyság-ról kapta a nevét, amely a folyó torkolatvidékén terült el. A mai államok közül a Kongói Demokratikus Köztársaságot és a Kongói Köztársaságot a folyóról nevezték el.
A Kongó majdnem egész hosszában hajózható, három fő vízesését ma már vasútvonalak is megkerülik, így Közép-Afrika kereskedelmi forgalmának jó része a folyó mentén halad keresztül. Az itt szállított áruk java réz, pálmaolaj, cukor, kávé és gyapot. A folyó vízenergia nyerésére is hasznosítható, a Pool Malebo (Malebo-tó) alatti Inga az első vízerőmű a folyón. 2005 februárjában a dél-afrikai állami tulajdonú Eskom cég felvetette, hogy egy új gát építésével és egyéb beruházásokkal drasztikus mértékben emelhető lenne az Inga erőmű áramtermelő kapacitása. A vállalkozás 40 GW energiát termelhetne.[1]
Tartalomjegyzék
MellékfolyókSzerkesztés
A torkolattól folyással szemben rendezve.
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ Could a $50bn plan to tame this mighty river bring electricity to all of Africa? – A Guardian cikke (angolul)
A Kongó egyes szakaszai egy 230 m mély szurdokban folynak. Ezzel a Kongó a világ legmélyebb folyója. Ennek a ténynek köszönhetően élővilága különleges. Vannak olyan halfajok, amelyeknek mindig csak döglött példányait fogják ki, mert olyan mélyen élnek, hogy a felszínhez közeledve keszon-betegségben elpusztulnak.
IrodalomSzerkesztés
- H. Winternitz: East Along the Equator: A Journey up the Congo and into Zaire (1987) (angolul)
További információkSzerkesztés
- Információk és térkép a Kongóról (angolul)
