Kongó (folyó)
A Kongó Nyugat-Közép-Afrika legnagyobb folyója. Hossza 4700 kilométer, ami a Nílus után Afrika második és a világ nyolcadik leghosszabb folyójává teszi.
Kongó | |
![]() | |
Közigazgatás | |
Országok |
![]() ![]() ![]() |
Földrajzi adatok | |
Hossz | 4 700 km |
Vízhozam | 41 800-48 000 m³/s |
Vízgyűjtő terület | 3 680 000 km² |
Forrás | Boyoma-vízesés |
Torkolat | Atlanti-óceán |
d. sz. 6° 04′ 45″, k. h. 12° 27′ 00″Koordináták: d. sz. 6° 04′ 45″, k. h. 12° 27′ 00″ | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Kongó témájú médiaállományokat. |
A Kongó mellékfolyóival a világ második legnagyobb esőerdő övezetén folyik keresztül (csak az Amazonas esőerdői nagyobb kiterjedésűek). A Kongó az Amazonas után és a Mississippi előtt a világ második legnagyobb vízhozamú folyója. Mivel a folyó hosszú szakaszai nyúlnak el az Egyenlítőtől északra, illetve délre is, a vízhozam meglehetősen stabil, hiszen valamelyik szakasz mindig az esős évszakot éli.
A Kongó folyó az ősi Kongói királyság-ról kapta a nevét, amely a folyó torkolatvidékén terült el. A mai államok közül a Kongói Demokratikus Köztársaságot és a Kongói Köztársaságot a folyóról nevezték el.
A Kongó majdnem egész hosszában hajózható, három fő vízesését ma már vasútvonalak is megkerülik, így Közép-Afrika kereskedelmi forgalmának jó része a folyó mentén halad keresztül. Az itt szállított áruk java réz, pálmaolaj, cukor, kávé és gyapot. A folyó vízenergia nyerésére is hasznosítható, a Pool Malebo (Malebo-tó) alatti Inga az első vízerőmű a folyón. 2005 februárjában a dél-afrikai állami tulajdonú Eskom cég felvetette, hogy egy új gát építésével és egyéb beruházásokkal drasztikus mértékben emelhető lenne az Inga erőmű áramtermelő kapacitása. A vállalkozás 40 GW energiát termelhetne.[1]
MellékfolyókSzerkesztés
A legnagyobb közvetlen mellékfolyók listája:
- Inkisi
- Nsele (Pool Malebo déli oldala)
- Bombo
- Kasai (Hossza 2153 km, vízgyűjtő területe 880 200 km2, átlagos vízhozama 12 000 m3/s - Fimi és Kongó között, Kwa néven ismert)
- Likouala (- Mossaka 800 km, 69 000 km2, 935 m3/s)
- Lomami (1450 km, 95 830 km2, 1214 m3/s)
- Lulonga (a Lopori és Maringa összefolyásától hossza 200 km, vízgyűjtő területe 77 000 km2, közepes vízhozama 2040 m3/s)
- Ruki (- Tshuapa 1200 km, 174 000 km2, 4450 m3/s)
- Luvua (- Luapula 1100 km, 263 000 km2, 600 m3/s)
- Lukuga (350 km, 271 600 km2, 271 m3/s - a Tanganyika-tó lefolyása)
- Aruwimi (- Ituri 1300 km, 116 100 km2, 2200 m3/s)
- Luama
- Elila
- Ulindi
- Lowa
- Lindi (450 km, 58 000 km2, 1200 m3/s)
- Itimbiri
- Mongala
- Sangha (- Kadei 1200 km, 213 400 km2, 2471 m3/s)
- Léfini
- Alima (500 km, 20 350 km2, 700 m3/s)
- Ubangi (- Uele 2350 km, 643 900 km2, 5936 m3/s)
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ Could a $50bn plan to tame this mighty river bring electricity to all of Africa? – A Guardian cikke (angolul)
A Kongó egyes szakaszai egy 230 m mély szurdokban folynak. Ezzel a Kongó a világ legmélyebb folyója. Ennek a ténynek köszönhetően élővilága különleges. Vannak olyan halfajok, amelyeknek mindig csak döglött példányait fogják ki, mert olyan mélyen élnek, hogy a felszínhez közeledve keszon-betegségben elpusztulnak.
IrodalomSzerkesztés
- H. Winternitz: East Along the Equator: A Journey up the Congo and into Zaire (1987) (angolul)
További információkSzerkesztés
- Információk és térkép a Kongóról (angolul)