Konvergenciakritériumok (Európai Unió)
A konvergenciakritériumok az Európai Uniót létrehozó maastrichti szerződés 121. paragrafusában felsorolt feltételek, amelyeket az EU-tagállamoknak teljesíteniük kell az Európai Gazdasági és Monetáris Unió harmadik szakaszába való belépéshez és az euró bevezetéséhez. A kritériumok célja, ahogy már a nevükben is szerepel, az uniós országok gazdaságának egymás felé való konvergálása és stabilitása, amelyek egy monetáris unióhoz feltétlenül szükségesek.
Európai Unión kívüli államok
A kritériumok a következők:
- Az inflációs ráta egyéves referencia-időszakban nem haladhatja meg 1,5%-nál nagyobb mértékben a három legalacsonyabb mutatóval rendelkező tagállam inflációs rátájának átlagát, s ezt az alacsony inflációt fenntartható módon kell produkálni.
- Az éves költségvetési hiány nem haladhatja meg a GDP 3%-át; a bruttó államadósság nem lépheti túl a GDP 60%-át (illetve 60% feletti adósságráta esetén az adósságrátában folyamatos és jelentős csökkenést kell felmutatni).
- A tagállam nemzeti valutájának árfolyama a Gazdasági és Monetáris Unió harmadik szakaszába lépést megelőző két évben nem lépheti át a második szakaszban megállapított árfolyamsávot. A gyakorlatban ez azzal is jár, hogy az adott országnak be kell lépnie az Európai Árfolyam-mechanizmusba (ERM).
- A hosszú távú hitelek kamatlába az egyéves referencia-időszakban legfeljebb 2%-kal lehet több, mint a három legalacsonyabb inflációs mutatóval rendelkező tagállam államkölcsöneinek átlagos kamatlába. Ez az érték jelenleg 6%.
A konvergenciakritériumokat számos közgazdász részéről érte bírálat. Ők úgy vélik, hogy az országok gazdaságának egészséges fejlődéséhez olykor szükség van az egyensúlytól való eltávolodásra (például 3%-nál magasabb költségvetési hiányra vagy inflációra) – ezért szerintük a konvergenciakritériumok éppen eredeti céljaikkal, a stabilitással és a konvergenciával ellentétes hatást érhetnek el.
1999 óta a Gazdasági és Monetáris Unió több tagállama, köztük Németország és Franciaország is megsértette a konvergenciakritériumokat, büntetést azonban nem kaptak ezért. Félő, hogy ez a hozzáállás más országokat is a kritériumok semmibevételére ösztönöz majd.
2010-ben kiderült, hogy a 2000-es évek elején Görögország és Olaszország devizás csereügyletekkel javította GDP-arányos hiánymutatóját, ezzel veszélybe sodorta az eurót.[1]
A forint és a kritériumok viszonya
szerkesztés| Teljesítendő konvergencia-kritériumok | Céldátum | Tervezett átállás[2] | ||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Ország | Infláció | Államháztartási mutatók | Kamatláb | ERM II-tagság | A kormány által kitűzött | Az Európai Tanács által javasolt | ||
| A költségvetési egyenleg a GDP arányában | Bruttó államadósság a GDP arányában | |||||||
| Referencia-értékek | max. 1,8% | max. 3% | max. 60%, vagy folyamatosan csökkenő | max. 2,9% | min. 2 év | – | – | – |
 Magyarország (2019)
|
3,7% | 2,0%[3] | 66,3% (folyamatosan csökkenő) | 2,3% | nem tag | – | ? | 1 hónap |
| Időszak | Ország | Teljesítendő konvergenciakritériumok | Céldátum | Tervezett átállás[4] | |||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Infláció | Államháztartási mutatók | Kamatláb | ERM II-tagság | A kormány által kitűzött | Az Európai Tanács által javasolt | ||||
| Költségvetési egyenleg a GDP arányában | Bruttó államadósság a GDP arányában | ||||||||
| 2024-es EKB-jelentés[5] | Referenciaértékek | max. 3,3%[6] | min. -3,0% | max. 60%, vagy folyamatosan csökkenő | max. 4,8%[7] | min. 2 év | – | – | – |
| Magyarország (2024)
|
8,4% | -5,4% | 74,3% (növekvő) | 6,8% | nem tag | Nincs kijelölt céldátum.[8] | ? | ? | |
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ A Goldman Sachs besegített a görög adatok kozmetikázásában Archiválva 2015. október 26-i dátummal a Wayback Machine-ben – Világgazdaság, 2010. február 8.
- ↑ Azon időtartam, amíg a régi és az új fizetőeszköz is forgalomban van. Ezalatt fizetni még a régi valutával is lehet, ám a visszajárót már csak euróban adhatják.
- ↑ Bevezethetné Magyarország az eurót? Íme az EKB értékelése (magyar nyelven). Portfolio.hu. (Hozzáférés: 2020. június 17.)
- ↑ Azon időtartam, amíg a régi és az új fizetőeszköz is forgalomban van. Ezalatt fizetni még a régi valutával is lehet, ám a visszajárót már csak euróban adhatják.
- ↑ European Central Bank – Convergence Report. ecb.europa.eu, 2024. június 26.
- ↑ Legfeljebb 1,5 százalékponttal lehet magasabb a három legnagyobb árstabilitással rendelkező tagállam inflációs rátájának átlagánál.
- ↑ Legfeljebb 2 százalékponttal lehet magasabb a három legalacsonyabb inflációs mutatóval rendelkező tagállam államkölcsöneinek átlagos kamatlábánál.
- ↑ https://propeller.hu/itthon/3808033-koszonoviszonyban-sincs-valosaggal-orban-kormany-brusszelnek-kuldott-programja
Források
szerkesztés- europa.eu: Az euró bevezetése: a konvergenciakritériumok (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2013. szeptember 19.)
- Európai Központi Bank: Konvergenciakritériumok (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2013. szeptember 19.)
- Protfolio.hu: https://www.portfolio.hu/gazdasag/20200610/bevezethetne-magyarorszag-az-eurot-ime-az-ekb-ertekelese-436346
További információk
szerkesztés- euvonal.hu: Melyek az euró bevezetésének feltételei? (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2013. szeptember 19.)
Kapcsolódó szócikkek
szerkesztés- Magyarország és az euró
- Stabilitási és növekedési paktum
- Fenntartható felzárkózás euróval – hogyan újítsuk meg a maastrichti kritériumokat?; szerk. Virág Barnabás; MNB, Bp., 2020
