Főmenü megnyitása

Koppány Ferenc (néhol: Koppányi) (Zalaegerszeg, 1792. szeptember 14.Zalaegerszeg, 1866. május 25.) Zala vármegye első alispánja, főadószedője, táblabíró, a zalai nemesi pénztár gondnoka.[1][2]

Koppány Ferenc
Született 1792. szeptember 14.
Zalaegerszeg
Elhunyt 1866. május 25. (74 évesen)
Zalaegerszeg
Nemzetisége magyar
Foglalkozása Zala vármegye alispánja, főadószedője, táblabíró

ÉleteSzerkesztés

A Zala vármegyei kisnemesi Koppány család leszármazottja. Apja, nemes Koppány József (1753-1818), egerszegi várnagy, táblabíró, Zala vármegye számvevője 1810. május 7. és 1818. február 23. között; anyja, hottói Nagy Magdolna (1772-1814) volt. Koppány József Zala megyei várnagy, feleségével és gyermekeivel együtt 1803. augusztus 12.-én címeres levelet szerzett Ferenc magyar királytól.[3] Fivére, Koppány József (17951841), zalai esküdt, zalaegerszegi állómási biztos volt, aki nőtlen volt; az egyik húga, Koppány Anna (17941857), salomvári Vizy Ignác táblabírónak a felesége, a másik húga, Koppány Borbála (1801-1880), férjhez ment csáfordi Csillagh Lajoshoz (1789-1860), aki később, zalai alispán lett és az 1848-as szabadságharc alatt a megyei állandó bizottmány elnökeként tevékenykedett. Méghozzá két hajadon leánytestvére is volt: Koppány Judit és Koppány Zsófia.

Koppány Ferenc 1817. január 15. és 1825. június 6. között Zala vármegye első aljegyzője lett.[4] 1825. június 6.ától 1849. október 31.-éig Zala vármegye főadószedője volt.[5] Koppány Ferenc, Deák Ferenc szabadelvű politikájának egyik leghűségesebb támasza volt, és egyben fiatal kora óta benső jó barátja is.[6] Koppány Ferenc a nemesi pénztár gondnoka volt évtizedeker át; szigorú pontosság és becsületesség volt jelleme, nagyra becsülték a vármegyében. 1845-től listázott zalai önkéntes adozó nemesek között szerepelt Deák Ferec és több más nemes úr mellett.[7] Az 1848-as szabadságharc alatt, főadószedőként, Csány Lászlóval és Csillagh Lajossal szorosan tevékenykedett a vármegye védelme és rendezése érdekében. 1861. február 7. és 1861. november 11. között a vármegye első alispánja volt.[8]

1866. május 25.-én hunyt el Zalaegerszegen özvegyen és leszármazottak nélkül.

,,Jönni kell és jönni fog egy boldogabb idő is, amidőn az igazságnak és törvényességnek diadala is ünnepeltetni fog. Addig pedig csüggedés nélkül tűrjünk és a törvényeknek ösvényén tántoríthatatlanul haladjunk."

– Koppány Ferenc[9]

Házassága és gyermekeiSzerkesztés

Felesége, pogányszentpéteri Málik Mária Terézia (*Bakónak, Zala vármegye, 1800. január 13.-†Zalaegerszeg, 1834. szeptember 20.) úrnő, pogányszentpéteri Málik Ferenc és Kún Teréz lánya volt. Házasságukból született:

JegyzetekSzerkesztés

  1. familysearch.org Koppány Ferenc keresztelője
  2. familysearch.org Koppány Ferenc gyászjelentése
  3. E 228 - Magyar Kamara Archivuma - Libri armalium - 10. kötet - 255. oldal
  4. Zala megye archontológiája 1138-2000 - Zalai Gyűjtemény 50. (Zalaegerszeg, 2000). 256. o.
  5. Zala megye archontológiája 1138-2000 - Zalai Gyűjtemény 50. (Zalaegerszeg, 2000). 260. o.
  6. Fatuska János – Fülöp Éva Mária – ifj. Gyuszi László (szerk.): Annales Tataienses II. A mezőváros, mint uradalmi központ. Mecénás Közalapítvány. Tata, 2001. Molnár András: Zalaegerszeg mezőváros önkormányzati reformja
  7. Molnár András: „A zalai ágyúzás”. Zala megye önkéntes adózói (1845–1848) V/1211 1231. o. (In: Századok)
  8. Zala megye archontológiája 1138-2000 - Zalai Gyűjtemény 50. (Zalaegerszeg, 2000). 313. o.
  9. Levéltári Szemle, 40. (1990)Levéltári Szemle, 40. (1990) 1. számLEVÉLTÁRTÖRTÉNETFoki Ibolya: Zala megye levéltárának feltörése 1861-ben / 62–69. o.
  10. A szabadságharc zalai honvédei 1848-1849 - Zalai Gyűjtemény 33. (Zalaegerszeg, 1992)BONA GÁBOR: AZ 1848/49-ES HONVÉDSEREG ZALA MEGYEI SZÜLETÉSŰ TISZTJEI


előző első alispán:
csáfordi
Csillagh Lajos

Zala vármegye első alispánja

1861. február 7.1861. november 11.

következő első alispán:

Portier Sámuel