Koprivno (Dugopolje)
Koprivno falu Horvátországban Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Dugopoljéhez tartozik.
| Koprivno | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Split-Dalmácia |
| Község | Dugopolje |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 21231 |
| Körzethívószám | (+385) 21 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 316 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 415 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 43° 36′ 19″, k. h. 16° 32′ 54″Koordináták: é. sz. 43° 36′ 19″, k. h. 16° 32′ 54″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése szerkesztés
Splittől légvonalban 13, közúton 20 km-re északkeletre, községközpontjától 5 km-re északnyugatra a dalmát Zagora területén, a Zágrábot Splittel összekötő 1-es számú főúttól nyugatra fekszik. Északról hegyek védik a hideg szelektől, míg délről egész nap fürdik a napfényben. Határa a karsztos táj jellegzetes példája.
Története szerkesztés
Koprivno első írásos említése 1371-ben a spalatoi káptalan oklevelében történt. Később 1443-ban Tallóci Péter bán Sinjben kiadott oklevelében is szerepel. A rendelkezésre álló adatok alapján úgy tűnik, hogy a középkorban sem temploma, sem kápolnája nem volt. A török 1524-ben foglalta el a dugopoljei mező településeivel együtt. A török uralom idején muzulmán és pravoszláv lakosság települt a területére. A felszabadító harcok során 1684-ben szabadult fel a település, majd 1687-ben a velencei hatóságok kezdeményezésére a ferences atyák vezetésével a török uralom alatt maradt boszniai Rámából a térségbe jelentős számú új keresztény lakosság érkezett. A település régi templomának építési ideje nem ismert, valószínűleg a 18. században építették. A dicmoi plébánia filiája volt. Amikor Cupilli érsek 1709-ben meglátogatta a dicmoi plébániát Pavao plébános megjegyezte, hogy a plébániának a Szent Jakab plébániatemplomon kívül nincs másik szakrális építménye. Tehát a templomot később építették. A velencei uralomnak 1797-ben vége szakadt és osztrák csapatok vonultak be a Dalmáciába. 1806-ban az osztrákokat legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon lipcsei veresége után 1813-ban újra az osztrákoké lett. 1836-ban a püspöki vizitáció már megemlíti a Mindenszentek templomot, melynek fenntartásához föld és évi 36 forint összeg állt rendelkezésre. 1856-ban Koprivno kivált a dicmo donjei plébániából és önálló plébániává vált. Ettől kezdve a dicmo donjei plébániáról állított káplánok látták el szolgálatát. 1857-ben 224, 1910-ben 310 lakosa volt. 1901-ben felépült a település új plébániatemploma. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia részévé vált. A második világháború idején a Független Horvát Állam része lett, majd a szocialista Jugoszláviához tartozott. 1991 óta a független Horvátország része. 2011-ben a településnek 272 lakosa volt, akik hagyományosan mezőgazdasággal és állattartással foglalkoznak.
Lakosság szerkesztés
| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 224 | 253 | 264 | 276 | 292 | 310 | 335 | 338 | 349 | 331 | 354 | 326 | 274 | 241 | 249 | 272 |
Nevezetességei szerkesztés
A Mindenszentek tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma 1901-ben épült a régi, kisebb templom helyén az egyház és a helyi hívek támogatásával. A templomhajó 12 méter hosszú és 7 méter széles, a szentély 5 méter hosszú és ugyanilyen széles. A homlokzaton a bejárat felett körablak látható, az oromzaton álló harangtoronyban három harang van. A hajó oldalfalain két félköríves ablak található és ugyanilyen ablakok vannak az apszisban is, de kisebb méretben. A kőből épített oltáron a Mindenszentek oltárképe áll, mögötte kis sekrestye található. A diadalív felett triptichont találunk Krisztus és a horvát szentek alakjaival, mely Petar Jakelić festőművész alkotása. A templom körül található a falu temetője.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források szerkesztés
- Dugopolje község hivatalos oldala (horvátul)
- A split-makarskai érsekség honlapja (horvátul)
