Főmenü megnyitása

A Korányi Frigyes Szakkollégium egyike a Semmelweis Egyetem 5 kollégiumának, amely az egyetem hallgatóinak lakhatását hivatott biztosítani. Az egyetem többi kollégiumától eltérően ez szakkollégium, ami annyit jelent, hogy a helybiztosításon túl a hallgatók tudásának elmélyítése és ismereteinek bővítése is a célja.

Korányi Frigyes Szakkollégium
Egyetem Semmelweis Egyetem
Kar ÁOK, FOK, GYTK
Alapítva 1985
Cím 1074 Budapest, Hársfa utca 59/B.
Igazgató dr. Godó Ferenc
Befogadólétszám 56 fő
A Korányi Frigyes Szakkollégium weboldala

A kollégiumSzerkesztés

 
A kollégium épülete kívülről, a Hársfa utcából nézve

TörténeteSzerkesztés

A Korányi Frigyes Szakkollégium a Semmelweis Orvostudományi Egyetem szakkollégiumaként alakult 1985 őszén, a rendszerváltás hajnalán. Nem sokon múlt, hogy végül a ma a kollégisták által csak egyszerűen Hársfának becézett, Hársfa utca 59/B.[1] szám alatt álló, Budapest VII. kerületében található épület nem egy nővérszálló lett. Ennek az az oka, hogy az egyetem akkori vezetése bár nővérszállóvá alakította az épületet, megosztottá vált. Az egyetemi pártvezetés más egyetemekhez hasonlóan a SOTE-n is szeretett volna szakkollégiumot létrehozni. Ezért kiadta az utasítást a hallgatói KISZ szervezetnek, hogy létesítsenek szakkollégiumot. Mivel a KISZ vezetésnek fogalma sem volt, hogy kezdjen hozzá, végül beleegyeztek, hogy a kollégisták képviselői a martonvásári kulturális építőtábor tapasztalatai és az "épület nélküli" Pápai Páriz Ferenc szakkollégium szervezői (elsősorban dr. Lázár Imre és Sebestény Tamás) ötletei alapján programot készítsenek és tagokat toborozzanak. Ezt igen gyorsan kellett elvégezni, mivel az egyetem vezetésének "nővér párti" része keményen lobbizott, hogy a frissen elkészült szálló épület mégiscsak nővérszálló legyen. Végül a nagyobb hatalommal bíró pártvezetés győzött és az épületbe 1985 őszén beköltöztek a szakkollégisták. Talán a mai napig példátlan szabadságfokkal kezdhettek hozzá a fiatalok a szakkollégium kialakításához. A saját maguk által írt és az egyetem vezetése által érthetetlen módon jóváhagyott szervezeti működési szabályzat szerint a diákönkormányzat szinte minden kérdésben döntési joggal rendelkezett: tagok felvétele, elbocsátása, még a kollégium igazgatójának kinevezéséhez is vétó joguk volt. A felvételi és bentmaradási követelmények között nem a tanulmányi eredmény, hanem a közösségi munka, a kollégium érdekében végzett tevékenység volt a döntő. A Kollégium sebtében kinevezett igazgatója minimális felügyeletet gyakorolt. Mámoros hangulatban, Kossuth nótás bulik és éjszakákba nyúló közgyűlések a bútorozatlan társalgóban jellemezték az első hónapokat. Ugyanakkor a SOTE történetében soha nem tapasztalt aktivitás és programok alakultak: filmklub, beszélgetések, viták volt NÉKOSZ-osokkal, művészekkel, "másként gondolkodókkal", bekapcsolódás a téli népművelési gyakorlatba, vidéki kórházakba tanulmányi kirándulás, Németh László kurzus, pszichoszomatika kurzus. Vendégeink voltak: Levendel László, Dobai Péter, Müller Péter Számi, Weninger Antal. Fél év után az egyetem vezetése durván megsértve a szervezeti működési szabályzatot a gyengébb tanulmányi eredményt elérő kollégistákat eltávolította, nem engedélyezte a kollégisták által választott igazgató munkába állását, s minden eszközzel igyekezett figyelni, kontrollálni a kollégium tevékenységét. Részben ennek köszönhetően az első pár év után a kollégium értékrendje, programja gyorsan visszasimult a SOTE konform mederbe, ahol a legjobb jegyek elérése és Tudományos Diák Köri szereplés mellett az individuális teljesítményekre való maximális koncentrálás dominál. Ez jó melegágya a magyar egészségügyben, orvoskarban tapasztalható konformizmus, szolidaritás hiány, és szociális érzéketlenség kialakulásának. E folyamatokat tovább erősítette, az egyetemi és kollégiumi vezetés érdekeltsége az épület turista szállásként való hasznosításában, mely a kollégiumi funkciókat tovább korlátozza.

E folyamatokat tükrözte a kollégium névválasztása is. A korábban javasolt Pápai Páriz Ferenc vagy Németh László helyett a politikailag "biztonságosabb" Korányi Frigyes lett évekkel később a névadó.

Így a Hársfa lett Magyarország 3. szakkollégiumként is nevezett egyetemi szállása, a Corvinus Egyetem Rajk László Szakkollégiumát (1970) és az ELTE Bibó István Szakkollégiumát (1983) követően. (Természetesen ebben a sorban az abszolút első Eötvös-kollégiumot, ami még a 19. századra is visszatekintő múlttal rendelkezik, nem számoljuk.) A Hársfa megalakulásától fogva a rendszerváltásig a „szabad (ellenzéki) gondolkodás” szigete volt az Orvosegyetemen. Hasonlóan az előbb említett kollégiumokhoz, bár a Hársfások annyira tevékenyen, mint a Bibósok, nem vettek részt a rendszerváltás létrejöttében, de mindig is támogatták azt. A rendszerváltás után inkább a szakmaiságra helyeződött a hangsúly, de a közélet iránti élénk érdeklődés ma is jellemző a szakkollégium hallgatóira. Ennek bizonyítéka a Korányi Frigyes Közéleti Fórum létrejötte is, amelyben éves rendszerességgel hívnak meg a kollégiumba egy-egy neves közéleti személyiséget.

A 2001-ben egyesült néven létrejött Semmelweis Egyetemen a kollégium maradt a régi státuszában, és nem bővítette a felvehető hallgatók kereteit az egyetem újdonsült karainak (TSK és ETK) diákjaival. Így ma is csak a leendő orvos-, fogorvos- és gyógyszerész- hallgatóknak nyújt a lakhely mellett szakmai többletet a kollégium.

Ma már több mint 70 szakkollégium tevékenykedik országszerte, mivel pár éve már állami támogatás is jár a névben rejtett szakmaiság mellé. Ez a Korányi számára erős versenytársakat eredményezett, mind a pályázatok, mind a különböző rangsorok terén, de a vezetőségnek hála mindig megőrizte helyét az első öt között az ország legjobb kollégiumai között. Soha nem volt "megélhetési szakkollégium" és mindig igyekezett egy színvonalat tartani, hogy az egyetem legjobb diákjai a lakói közül kerüljenek ki.

Az épületSzerkesztés

 
A kollégium épülete az egyik szoba ablakából fotózva

Az épület egykoron bordélyház volt, amely a Pázmány Péter Tudományegyetem tulajdonába került és kollégium lett belőle. A jogutód Semmelweis Orvostudományi Egyetem évekig szintén kollégiumként üzemeltette, majd az 1980-as évek közepén nővérszállóvá szerette volna alakíttatni, de ezt a SOTE párttitkára (MSZMP), KISZ vezetése egy csoport lelkes kollégistának teret engedve megakadályozták. Ekkor lett belőle szakkollégium. A nagykörútról a Hársfa utca felé menet az épület régi funkciója juthat eszünkbe, a "… két sztriptízbár után jobbra a szex-shoppal szemben …", de ez már csak egy hallgatói vicc a múltból. Az épület ma egy patinás felújított háromszintes ház, a Hársfa utca Király utcához közel eső oldalán.

Az épületet a VII. kerület épületvédelmi bizottsága műemlék jellegű épületté nyilvánította, így jelentősebb átépítés azon nem végezhető. Állapotának megőrzése azonban egyenesen kötelesség, ami – a kollégium vezetésének hála – még soha sem volt ilyen jó mint most. Ha összehasonlítjuk azt az épületet, ami megkapta a szakkollégiumi státuszt 1985-ben, és azt, amelyiket ma nevezünk annak, nagy különbséget veszünk észre. Szinte csak a falak nem változtak, azokon kívül minden megújult. Az 1990-es évek végétől kezdve folyamatosan felújítják az arra rászoruló épületrészeket, így szinte minden év nyarán folyik valahol ilyen munka. Az utóbbi pár évben cserélték ki a nyílászárókat és kapott új, jól záródó ablakot minden helyiség, néhány éve felújították az alagsori klubhelyiséget, ahol fotókiállítást szoktak rendezni. 2007-ben kezdődött a fürdőszoba felújítási program, amelyben minden régi fürdőszobát, új, gazdaságosabb műanyag borításúra cserélnek. Természetesen az egyetemnek nem lenne az egész épület folyamatos karbantartására elegendő forrása, így a kollégium nagyrészt a szakkollégiumoknak kiírt forrásokból tud gazdálkodni.

A Hársfában az elhelyezés kétágyas szobákban történik. Minden 2 szobához tartozik egy-egy konyha, fürdőszoba és mellékhelyiség, így a két szoba és ezek együtt alkotnak egy ún. blokkot. Az épületben a földszint fölött 2 emelet található. A földszinten 2 blokk, pár más helyiség, irodák, porta és a bejárat helyezkedik el. A két emeleten 6-6 blokk, egy tanuló-, egy közösségi terem és valamely más (például az első emeleten videó szoba) helyiség van. Így a háznak összesen 14 blokkja van, amelyben az intézmény 56 hallgatónak tud egyidejűleg lakhatást biztosítani.

A kollégiumhoz tartozik még az alagsori szinten lévő konditerem és fociterem, ami a kollégisták sport- és mozgásigényét hivatott kielégíteni. Ezen kívül az épület falai által körbefogva található még egy, a pesti belvárosi házakra jellemző, zárt udvar is.

Az épület közlekedési szempontból az egyik legjobb helyen található a belvárosban. A 4-es, 6-os villamos Király utcai megállója 1 perc, míg a 70-es trolibusz fél perc távolságra van. A Nyugati pályaudvartól villamossal 2 megállóra van, míg a Keleti pályaudvar is maximum 15 perc alatt elérhető.

 
A kollégium bejárata a Hársfa utcából

Előtérben a szakmaiságSzerkesztés

A szakkollégium a Semmelweis Egyetem 5 kollégiuma közül több szempontból is kiemelkedik. Az alapítók szándéka szerint nem csak szállást biztosít a szakkollégistáknak, hanem saját kurzusai és követelményrendszere által lakóinak minél magasabb szakmai színvonalú képzéséhez is hozzájárul. A hallgatóktól megkövetelt négyes átlag az orvostudomány magas szintű elsajátítását, a kutatómunka a tudományos szemlélet kialakítását, a szakkollégiumi kurzusok pedig a sikeres gyógyító munkához napjainkban nélkülözhetetlen jogi, közgazdaságtani és egyéb vezetői ismeretek átadását célozzák.

A szakkollégium ugyanakkor minden segítséget megad a magas szakmai elvárások teljesítéséhez. A felsőbb évesek vizsgák és évközi számonkérések előtt konzultációkkal segítik a fiatalabbak felkészülését, és a nyugodt tanulás „infrastrukturális” feltételei is biztosítottak. Az épület gazdagon felszerelt közös helyiségekkel (számítógép terem, tanulószobák mikroszkóppal és szövettani tékákkal, konditerem, klubhelyiség) rendelkezik, a szobák kétágyasak, mindegyikben 24 órás széles sávú internet-hozzáférés biztosított.

A szakkollégium önkormányzata széles jogkörrel rendelkezik. A lakók határozzák meg a kurzusok tematikáját, az új tagok felvételének szempontjait, sőt még a kollégiumban maradás kritériumainak nagy részét is, ugyanakkor ők is ellenőrzik ezek meglétét minden félévre való jelentkezéskor. Ez a nagy fokú hallgatói szabadság nagy lehetőségeket rejt magában, ugyanakkor komoly felelősséget is jelent, s elsősorban ez különbözteti meg a Korányi Frigyes szakkollégiumot az egyetem többi kollégiumától.

VezetőségeSzerkesztés

A kollégium vezetésében a kollégium igazgatója tevékenyen nem vesz részt, csak súlyos esetben avatkozik be, az irányítás nagyrészt a hallgatói önkormányzat kezében van, amelyet a hallgatók által választott különböző bizottságok alkotnak. Nincs egyértelműen egy kiemelt irányító bizottság, a kollégium életét mind a 3+1 bizottság együttes munkája alakítja.

A bizottságok és szerepük a kollégiumi élet irányításában:

Név Szerepe Tagjai
Habilitációs Bizottság A kollégiumba jelentkező hallgatók közül a felvettek kiválasztása, félévenként a követelmények meglétének ellenőrzése elnök, 2 ülnök és SzB elnök, DB elnök
Szakmai bizottság KFTF megszervezése, kurzusok megszervezése és lebonyolítása elnök, 2 ülnök
Diákbizottság Minden további, nem szakmaisággal kapcsolatos dolog megszervezése (klub, teaház), hallgatói pénzek kezelése elnök, 2 ülnök
Ellenőrző bizottság A választási közgyűlések lebonyolítása, a többi bizottság munkájának ellenőrzése, esetleges segítése elnök, 2 elnök
 
A Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar 1. évfolyamfelének a 2007/2008-as tanév 1. félévében elért tanulmányi átlaga, viszonyítva a szakkollégium átlagához. (Nem feltétlen kell minden tantárgynak elérnie a 4-es szintet, de az összesített átlagnak igen, azért ábrázoltam így)[2]

KövetelményrendszerSzerkesztés

A szakkollégiumban 56 hely van a kollégisták számára. Ezeken csak a Semmelweis Egyetem hallgatói lakhatnak, ha teljesítik a bekerüléshez és a bennmaradáshoz szükséges követelményrendszert. A bekerülés feltétele legalább egy idegen nyelv középfokú ismerete és (ha nem első éves a jelentkező) az előző félév 4,0 vagy ennél jobb tanulmányi átlaggal való teljesítése.

A bennmaradáshoz minden félévben teljesíteni kell a 4,0-es tanulmányi átlagot és részt kell venni a kollégium által meghirdetett kurzusokon a megfelelő mértékben: első két évben legalább 4, harmadévtől legalább 6 kurzuson kell részt venni. A harmadik évtől kezdve tudományos kutatómunka végzése kötelező, ennek az egyetem tudományos diákkörei adnak kereteket. Az ott végzett kutatásokról minden évben TDK konferencián tartott előadás, vagy Rektori Pályázat formájában kötelesek beszámolni a hallgatók.

 
Korányi Frigyes (1828–1913) arcképe

A kollégium névadójaSzerkesztés

Dr. Korányi Frigyes (1828–1913) belgyógyász, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja. Részt vett az 1870-es években a magyar egészségügyi reform kidolgozásában és szerepe volt az I. számú Belklinika átadásában. Klinikumban vizsgálta a szívbillentyű zavarokat, és kimutatta, hogy ennek a betegségnek szerepe van a társadalmi, szociális háttérnek. Korányinak jelentős szerepe volt a tuberkulózis (TBC) elleni védekezésben, ő kezdte el kiépíteni országszerte a mai tüdőszűrők hálózatát. Hosszú ideig volt elnöke az Országos Közegészségügyi Tanácsnak, tagja az Igazságügyi Orvosi Tanácsnak. Fontos feladatnak tartotta a folyamatos kórházfejlesztéseket, a legújabb eljárások, eredmények alkalmazását, illetve szorgalmazta a gyógyfürdők fejlesztését, integrálását a gyógyászatba. Nagyságára és emlékére való tekintettel választotta nevét a Hársfa is, egy nagykállói gimnázium és a Korányi Kórház mellett.

A Hársfa mindennapjaiSzerkesztés

A kollégium részt vesz mind a saját kollégistáinak tartott összejövetelek, mind az egyetem összes hallgatóját érintő rendezvények megszervezésében.

 
A kollégium fából faragott díszes címere az épületben. Látható rajta: Korányi Frigyes családjának, a Semmelweis Egyetemnek és Magyarországnak a kifaragott címere is

SzakmaiságSzerkesztés

A szakkollégium legfontosabb és legnagyobb presztízsű rendezvénye a Korányi Frigyes Tudományos Fórum,[3][4] vagy, ahogy a koleszosok mondják: KFTF, amelyet minden év tavaszán pár héttel az egyetem TDK konferenciája után rendeznek meg. A konferencia zsűrijét minden évben tekintélyes professzorok és az egyetem kiemelt oktatói alkotják, az előadók pedig a négy magyar orvosi egyetem és a határon túli egyetemek legjobb TDK hallgatói közül kerülnek ki. A kezdetekben sokan tartották egy alacsony rangú TDK konferencia utánzatának, de manapság már egy szinten említik az egyetemi TDK konferenciával.

 
Dr. Tulassay Tivadar rektor, a kollégiumban

KurzusokSzerkesztés

A kurzusok általában olyan tudományterületekkel foglalkoznak, amelyek a sikeres gyógyító munkához szükségesek lennének, de az egyetem kurrikulumában egyelőre egyáltalán nem, vagy csak kis hangsúllyal szerepelnek. Ilyenek voltak az egészségjog, a közgazdaságtan, a komplementer medicina és az egészségügyi informatika témakörében tartott előadások. Ezek általában 5-7 előadásból álló sorozatok, és sikeres elvégzésük után szabadon választható tantárgyként kapható értük kredit pont. Persze ez nem minden esetben van így, mert mind a három kar dékánjainak engedélye kell hozzá, amit nem adnak meg minden esetben. Viszont vannak olyan kurzus címén futó, csak egy előadásból álló esetek is, amikor egy kutató vagy professzor mutatja be saját területét az érdeklődés felkeltése és ismeretterjesztés céljából.

Az utóbbi időben megtartott kurzusok[5][6]

Kurzus címe Előadója Témája Ideje
Stereotaxiás sugársebészet, új korszak az idegsebészetben Dr. med. habil. Szeifert György egyetemi magántanár, Országos Idegsebészeti Tudományos Intézet Modern, minimál invazív idegsebészeti módszerek fejlődésének áttekintése és a Gamma Kés részleteiben való ismertetése. 2006/2007 II. szemeszter
Sürgősségi kardiológia Dr. Merkely Béla egyetemi tanár, a Cardiovascularis Centrum vezetője "Problem based learning" szemlélet segítségével a mellkasi fájdalmat okozó akut, életveszélyes kórképek diagnosztizálása. 2006/2007 II. szemeszter
BLS (Basic Life Support)- alapfokú újraélesztés Dr. Frituz Gábor tanársegéd, SE Aneszteziológiai és Intenzívterápiás Klinika egy előadásból és gyakorlatból álló kurzus. Lényege, hogy ha egy medikus mellett valaki összeesik az utcán, akkor tudja, mit kell tenni. 2006/2007 II. szemeszter
Hogyan lesz siker a tehetségből? Dr. Csermely Péter Nemzeti Tehetségsegítő Tanács elnöke, egyetemi docens betekintés a természettudományi kutatásokba, a Leendő Kutató Orvosok Társasága szervezésében 2007/2008 II. szemeszter

KultúraSzerkesztés

Hasonlóan népszerű az egyetemen a Korányi Frigyes Közéleti Fórum, amelynek keretében politikusokat és közéleti szereplőket lát vendégül a szakkollégium, hogy a hallgatók „első kézből” tájékozódhassanak a döntéshozóktól. Így a kollégium hallgatói találkozhattak már Tulassay Tivadarral, a Semmelweis Egyetem rektorával, Wittner Mária '56-os elítélttel és Éger Istvánnal, a Magyar Orvosi Kamara elnökével.[7]

A kollégium diákjai számos neves nemzeti és kulturális ünnepet közösen is meg szoktak tartani a tanév idején. Így minden évben október 6-a alkalmával van egy kis hallgatói megemlékezés, ahogy október 23-a ünnepén is. A hallgatók minden évben megtartják az őszi vizsgaidőszakra eső Karácsony ünnepét is. Ekkor már-már hagyomány, hogy vesznek is egymásnak ajándékot, amit kis éneklés és zenés műsor keretében adnak át. A kollégium hagyomány- és kultúraőrző tiszteletének jele, hogy 2006-ban, az 1956-os forradalom 50. évfordulójára egy fából faragott emlékművet faragtattak. Ez mára már a kollégium megemlékezéseinek helyéül szolgál.

A kulturális élet részeként a hallgatók gyakran szerveznek filmklubokat, ahol mind amerikai, mind művészfilmeket egyaránt vetítenek. Gyakoriak a közös (kis csoportos) színház- és múzeumlátogatások, ha Budapestre valami nagyobb horderejű kulturális esemény érkezik. Ezenkívül van még teaház és koktélbár, amelynél a beszélgetésekre, a közös eszmecserékre helyeződik a hangsúly.

A kultúra része, hogy a bent lakó kollégisták maguk részére időnként egy újságot jelentetnek meg "Hársalkodó" címmel. Benne főleg irodalmi oldalak és az elmúlt eseményekről való beszámolók jelennek meg.

 
Az 1956-os forradalom fából készült emlékműve a kollégium bejáratánál

TáborokSzerkesztés

Évente 2 lényeges tábort rendeznek meg a kollégium keretein belül. Az egyik a Felvételi Tábor, amelyet mindig szeptember első hetében szerveznek, a másik a Szakmai Tábor, amelyet valamikor az őszi szemeszter vége tartanak.

A Felvételi TáborSzerkesztés

Ez az egyik leglényegesebb esemény az egész évet tekintve. Itt dől el, hogy a megüresedett helyekre a jelentkezett hallgatók közül kik nyernek felvételt a kollégiumba. Ez általában egy hosszú hétvégére esik, amelyet a Habilitációs Bizottság tagjai szerveznek változatos vidéki helyszínekre. Részt vesz rajta az összes jelenlegi és az összes jelentkező szakkollégista. A majdnem 3 nap alatt van ideje az összes kollégistának megismerni a felvételizőket, vannak közös beszélgetések és logikai feladatok, de természetesen "esti lazaság" is. A döntést a hétvége végén, vasárnap hozzák meg, és a felvettek jó esetben már hétfőn be is költözhetnek.

A felvételizők és a felvettek számáról tudni kell, hogy a Semmelweis Egyetemnek több mint 2000 magyar nyelvű hallgatója van. Ezek közül összesen 56-an lakhatnak a kollégiumban. A felvételizők száma általában mindig legalább kétszerese a felvehetők számának, de előfordult már kirívóan magas túljelentkezési arány is. 2007-es felvételi táborban 33 jelentkezőből 16 nyert felvételt, az előző év végén megüresedett helyek miatt.

A Szakmai TáborSzerkesztés

Ezt a másik tábort ősszel, általában novemberben rendezik meg. A célja az, hogy megismertessen a szakkollégistákkal az orvosi diszciplína területéről egy-egy szakmailag kiemelkedő intézményt vagy személyt. Így például 2008-ban lehetőségük volt a szakkollégistáknak megismerkedni a pécsi Szívklinikával és dr. Papp Lajossal. Természetesen nem csak száraz szakmaiság az egésznek a mozgató rugója, hanem a kultúra is. Egy ilyen tábor alkalmával mindig igyekeznek a szervezők a kultúrára is figyelmet fordítani, így mindig van helyi múzeum- vagy színházlátogatás.

Egyetemi szintű rendezvényekSzerkesztés

A Kollégium újabban igyekszik részt vállalni minden, a Semmelweis Egyetem egészét érintő nagyobb arányú rendezvény szerevezésében is. Így 2008-ban is részt vett a kollégium néhány hallgatója az "Alkoss" művészeti pályázat[8] zsűrizésében és a Semmelweis Egyetem - Kulturális Napok[9] lebonyolításában.

Egyéb programokSzerkesztés

A kollégium hallgatói minden évben, általában a tavaszi félévben megszervezik az "Exodus" névre keresztelt "koli hetet". Ez azt jelenti, hogy ez az a hét, amikor a kollégium hallgatói rengeteg közös programot csinálnak együtt. Ilyenkor van közös paintball, kártya- és számítógépes-játék verseny, fürdő és minden móka, ami belefér, és amire az egyetemi elfoglaltság miatt sokszor nincs idő. Egy ilyen hét nagyon jó arra, hogy mindenki megismerjen mindenkit és lehetőség nyíljon az eddig nem ismert dolgok felfedezésére.

Közös disznóvágás – igaz, ez még alig kétéves "hagyomány", de már majdnem mindenki ismeri. A lényege az, hogy a kollégiumba már egy levágott, de nem feldolgozott disznó érkezik, amelyet egy szombati napon a kolisok az udvarom szétszednek és finomságokat készítenek belőle. Töltenek hurkát és kolbászt, sütnek szalonnát, mint minden amúgy "normális" disznóvágás során. Ez is egy nagyon jó alkalom a közösség építésére.

KapcsolatokSzerkesztés

Magyar egyetemekkelSzerkesztés

A kollégium hagyományosan jó kapcsolatot ápol a három magyar vidéki orvosi egyetem hallgatóival, egyedüli magyar orvosi szakkollégiumként. Más egyetemekről a kiváló orvostanhallgatók gyakran adnak elő a Korányi Frigyes Tudományos Fórumon és gyakoriak a közös kutatási programok is. Ha a kutatás lehetőségei megengedik, közösen indulnak az Országos Tudományos Diákköri Konferencián (OTDK). A kapcsolatok ápolásának jele a két évente megrendezett Medikus Kollégium (Medikolesz) vándorgyűlésének többszöri megszervezése.

Külföldi egyetemekkelSzerkesztés

A kollégium mint szervezeti egység nem áll sem kutatási, sem cserediák kapcsolatban külföldi egyetemmel, viszont mindegyikre volt már példa más-más egyetemek esetén. A hallgatók többsége a képzési idő alatt legalább egy szemesztert egy külföldi egyetemen tölt el. A magyar képzésbe legjobban a németországi orvosképzés illeszthető be, így a hallgatók többsége oda pályázik ösztöndíjra, azon belül is a híres Heidelbergi Egyetem Orvosi Karára. Németországon kívül a pályázók gyakran választják a svájci Lausanne, az osztrák Bécs és a német Freiburg városának ösztöndíjait egy vagy két szemeszter eltöltésére. A szakkollégiumból a 2007/2008-as tanév II. szemeszterét 5 hallgató töltötte külföldi ösztöndíjon.

KépgalériaSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  1. A kollégium Google Maps-en
  2. Tantárgyi eredmények listája SE-Neptun csoport. [2008. június 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. június 4.)
  3. Korányi Frigyes Tudományos Fórum
  4. XIII. KFTF beszámoló[halott link] (Elérés: 2008. június 3)
  5. Hársfa honlap - kurzusok
  6. Hogyan lesz a sikerből tehetség?
  7. Hársfa - közélet
  8. Alkoss pályázat hirdetménye. [2008. május 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. június 3.)
  9. SE Kulturális Napok 2008 - beszámoló (Elérés: 2008. június 3.)

Lásd mégSzerkesztés

Külső hivatkozásSzerkesztés