Koróc
Koróc (1899-ig Korejócz, szlovákul: Korejovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Felsővízközi járásában.
| Koróc (Korejovce) | |
 | |
| Koróc látképe | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Felsővízközi |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1787 |
| Polgármester | Marek Fek |
| Irányítószám | 090 04 |
| Körzethívószám | 00421 (0) 54 |
| Forgalmi rendszám | SK |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 76 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 16 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 324 m |
| Terület | 4,06 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 22′ 42″, k. h. 21° 38′ 35″Koordináták: é. sz. 49° 22′ 42″, k. h. 21° 38′ 35″ | |
| Koróc weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Koróc témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Fekvése szerkesztés
Felsővízköztől 13 km-re északkeletre, a Ladomér-patak felett fekszik.
Története szerkesztés
A települést 1573 és 1598 között alapították a makovicai uradalom területén. 1600-ban „Kerowche” alakban említik először. 1618-ban „Koreocz” néven szerepel. 1713-14-ben elnéptelenedett. 1787-ben 22 házában 133 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KOREJÓCZ. Korejovce. Orosz falu Sáros Várm. földes Ura G. Szirmai Uraság, lakosai katolikusok, és ó hitűek, fekszik a’ Makovitzai Uradalomban, legelője, fája van, vidéke soványas.”[2]
1828-ban 25 háza volt 194 lakossal, akik mezőgazdasággal és erdei munkákkal foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Korejócz, Sáros v. orosz falu, a makoviczi uradalomban, Orlikhoz 1 óra: 194 g. kath. lak.”[3]
A 20. század elején sok lakója kivándorolt. 1920 előtt Sáros vármegye Felsővízközi járásához tartozott.
1944 októberében a harcok következtében a falu leégett. Lakói később Felsővízköz és Kassa üzemeiben, valamint csehországi gyárakban dolgoztak.
Népessége szerkesztés
1910-ben 104, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.
2001-ben 70 lakosából 51 szlovák és 19 ruszin volt.
2011-ben 64 lakosából 48 szlovák és 13 ruszin.
Nevezetességei szerkesztés
- A Védelmező Istenanya tiszteletére szentelt görögkatolikus fatemploma 1764-ben épült. Tornya hagymakupolás. A templom melletti, szintén fából készült harangláb három harangja közül a legrégibb 1769-ben készült. Ikonosztáza Bátorhegyről származik.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
