Korallkígyók

Korallkígyók
	Micrurus fulvius
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Alország:	Valódi szövetes állatok (Eumetazoa);
Alországág:	Kétoldali szimmetriájúak (Bilateria);
Főtörzs:	Újszájúak (Deuterostomia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Altörzság:	Állkapcsosok (Gnathostomata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Csoport:	Magzatburkosok (Amniota);
Osztály:	Hüllők (Reptilia);
Rend:	Pikkelyes hüllők (Squamata);
Alrend:	Kígyók (Serpentes);
Család:	Mérgessiklófélék (Elapidae);
Nem:	Micrurus; (Wagler, 1824)
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Korallkígyók témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Korallkígyók témájú kategóriát.

A korallkígyók (Micrurus) a hüllők (Reptilia) osztályának a pikkelyes hüllők (Squamata) rendjébe, ezen belül a mérgessiklófélék (Elapidae) családjába tartozó nem.

Előfordulásuk szerkesztés

A valódi korallkígyók Észak-, Közép- és Dél-Amerikában élnek. Dél-Amerikában Brazília, Kolumbia és Venezuela trópusi területein, az Amazonas medencéjében fordulnak elő, Észak-Amerikában pedig Floridában, Észak- és Dél-Karolinában, nyugaton Texasig és Mexikó északi területein. A korallkígyók széles körben elterjedtek és nem veszélyeztetettek.

Megjelenésük szerkesztés

A nőstény testhossza legfeljebb 80 centiméter, a hímé legfeljebb 60 centiméter. Az állatok színezete feltűnő, általában piros, fehér, sárga és fekete keresztgyűrűk vannak rajtuk. Ezeknek számos kombinációja található meg. E feltűnő színek az ellenség elriasztására szolgálnak. Ezért nem rokon fajok is használják e színeket. Amikor ártalmatlan állatok utánozzák a veszélyes állatok színezetét, Mertens-féle mimikrinek nevezzük a jelenséget. Minden valódi korallkígyó méregfoggal rendelkezik.

Életmódjuk szerkesztés

E nem fajai magányosan élnek. Táplálékuk mindenekelőtt más kígyók és gyíkok. Egy alkalommal 6 évig és 11 hónapig tartottak fogságban egy korallkígyót (elfogásakor azonban nem ismerték életkorát).

Szaporodásuk szerkesztés

Az ivarérettséget 2-3 éves korban érik el. A párzási időszak késő tavasztól kora nyárig és késő nyártól őszig tart. A nőstény 3-6 tojását június–júliusban rakja le. A kis kígyók két hónappal később kelnek ki, és akkorák, mint egy földigiliszta.

Rendszerezése szerkesztés

A nembe az alábbi 69 faj tartozik:

Micrurus albicinctus
Allen-korallkígyó (Micrurus alleni)
Micrurus altirostris
Micrurus ancoralis
Micrurus annellatus
Micrurus averyi
Micrurus bernadi
Micrurus bocourti
Micrurus bogerti
Micrurus browni
Micrurus camilae
Micrurus catamayensis
Micrurus circinalis
Clark-korallkígyó (Micrurus clarki)
Micrurus corallinus
Micrurus decoratus
Micrurus diana
atlanti korallkígyó (Micrurus diastema)
Micrurus dissoleucus
Micrurus distans
Micrurus dumerilii
Micrurus elegans
Micrurus ephippifer
karcsú korallkígyó (Micrurus filiformis)
Micrurus frontalis
Micrurus frontifasciatus
keleti korallkígyó (Micrurus fulvius)
Micrurus hemprichii
Micrurus hippocrepis
Micrurus ibiboboca
Micrurus isozonus
Micrurus langsdorffi
Micrurus laticollaris
Micrurus latifasciatus
brazil korallkígyó (Micrurus lemniscatus)
Micrurus limbatus
Micrurus margaritiferus
Micrurus medemi
Micrurus meridensis
Micrurus mertensi
Micrurus mipartitus
Micrurus multifasciatus
Micrurus multiscutatus
Micrurus nebularis
feketegyűrűs korallkígyó (Micrurus nigrocinctus)
Micrurus oligoanellatus
Micrurus ornatissimus
Micrurus pacaraimae
Micrurus pachecogili
Micrurus paraensis
Micrurus peruvianus
Micrurus petersi
Micrurus proximans
Micrurus psyches
Micrurus putumayensis
Micrurus pyrrhocryptus
Micrurus remotus
Micrurus ruatanus
Micrurus sangilensis
Micrurus serranus
Micrurus spixii
Micrurus spurelli
Micrurus steindachneri
Micrurus stewarti
Micrurus stuarti
vízi korallkígyó (Micrurus surinamensis)
Micrurus tamaulipensis
Micrurus tener
Micrurus tschudii

Források szerkesztés

Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap