A korbács az ostor egy fajtája, melynek több ága van. Súlyos testi fenyítésre vagy önsanyargatásra használják. A „korbács” szó a török „kırbaç” szóból ered.

Egy középkori korbács másolata
Önsanyargatók
File:Wiktionary-logo-hu.svg
Nézd meg a korbács címszót a Wikiszótárban!

A tipikus korbácsnak (latinul: flagrum) több ága van, melyek a nyélhez vannak szorítva. A korbácsnak több fajtája létezik, pl. a kilencfarkú macska, mely kötélből készült és az engedetlen matrózok büntetésére használták; az orosz knut, mely bőrből készült és csomókat is tartalmazott; a római flagrum, állítólag ilyennel büntették meg Jézust. Ez utóbbi ólommal borított hegyeket is tartalmazott az ágak végén, így azok szaggatták az ember testét ütés közben. A flagellánsok Jézus kínjait utánozva korbácsot használták önsanyargatásra.[1] Többek között Árpád-házi Szent Erzsébet is az önsanyargatás egy neves híve volt.

ForrásokSzerkesztés

  1. Patrologia Latina, CXLIV, 1017; the surname means 'strapped'