Főmenü megnyitása

Korda István (Arad, 1911. október 11.Kolozsvár, 1984. október 18.) erdélyi magyar költő, regényíró, szerkesztő, műfordító.

Korda István
Élete
Született 1911. október 11.
Arad
Elhunyt 1984. október 18. (73 évesen)
Kolozsvár
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) vers, regény

ÉletútjaSzerkesztés

Iskoláit szülővárosában végezte (1928). Az Erdélyi Hírlap, Reggel, Aradi Közlöny munkatársa. A Brassói Lapok bánsági tudósítója (1936-40). Az aradi Jövő szerkesztője (1945-49), a Művelődési Útmutató főszerkesztője (1949-52). Írásait közölte az Előre, Dolgozó Nő, Igaz Szó, 1959-től nyugdíjazásáig, 1970-ig az Ifjúsági Könyvkiadó munkatársa.

Motorok éjszakája c. verskötete (Arad 1945) után a prózára tért át: regényei elsősorban az ifjúsághoz szóltak. A legnagyobb sikert A nagy út c. Kőrösi Csoma Sándor-életregényével aratta (1956), mely öt kiadást ért meg, s Ion Chinezu fordításában románul is megjelent (1958). Történelmi tárgyú A mocsarak visszaütnek (1963; Gelu Păteanu román fordításában 1969), valamint Rajzok és sorsok (1966) c. regénye is: előbbi az Észak-Amerikai indiánok 19. századi küzdelmeit festi, utóbbi középpontjában Koré Zsigmond, a román parasztvezér Horea portréfestője áll. Két könyve – Szembenéz a csillagokkal (1959) és A láthatatlan fonal (1970) – bűnügyi regény.

Lefordította Geo Bogza Harminckét másodperc megrázkódtatta a világot c. Gagarinról szóló publicisztikai írását (1961), Vlaicu Bîrna Varga Katalin regénye (1969), Ion Marin Sadoveanu A tenger bikája (1967) és W. M. Thackeray A rózsa és a gyűrű meséje (1974) c. művét, valamint A tűzfelelős c. irodalmi összeállításban szereplő román szerzők emlékezéseit (1974).

Róla írtákSzerkesztés

Jegyzetek és forrásokSzerkesztés