A Kordax Rt. egy kőolajszármazékok kereskedelmével foglalkozó magyarországi vállalkozás volt. A Kordax köré fénykorában focicsapat és sajtótermékek is csoportosultak, a vállalat azonban nagyarányú adócsalásairól ismert. A Kordaxhoz fűződik Magyarország addigi történetének legnagyobb adócsalása.

Kordax
Alapítva1991-07-18
Megszűnt1996
VezetőkKelemen Iván
Iparágkereskedelem
Formarészvénytársaság
Alkalmazottak száma60 fő (1995)

Magyar cégjegyzékszám01-10-041655
SablonWikidataSegítség

A vállalkozás története szerkesztés

A Kordax Rt.-t Kelemen Iván kisvállalkozó alapította, aki megvásárolta a Nívó Vegyesipari és Szolgáltató Kisszövetkezetből kivált egyik társaságot. A Ferromat Bt.-nek elkeresztelt vállalkozás adta a későbbi, csak 1991-ben megalapított Kordax alapjait. A Kordax szerencsejátékkal és vodka-kereskedelemmel kezdte tevékenységét, majd 1992-ben elkezdett kőolajszármazékokkal kereskedni.[1] Kelemen felfigyelt egy lehetőségre, amellyel a kiforratlan jogszabályok és a piacgazdaság gyors térnyerésére felkészületlen hatóságok tehetetlenségét meglovagolva jelentős üzleti sikert érhet el. A társaság Oroszországból importált kőolajat Magyarországra. A beérkezett kőolajat a Kordax a MOL kőolajvezetékeinek segítségével szlovákiai finomítókba vitette és ott feldolgoztatta, majd a készterméket visszahozta Magyarországra. Ezért ugyan vámot kellett volna fizetni, ám a vállalat vezetői feltételezték, hogy a hatóság a zűrös gazdasági és jogi helyzetben nem lesz képes felismerni az import és a külföldön elvégeztetett finomítás közötti különbséget, így a vám megfizetése nélkül Magyarországra hozott feldolgozott terméket (üzemanyagot) jelentős árelőnnyel értékesíthetik a piacon. A vállalkozás így vámot kizárólag az oroszországi származású kőolaj után fizetett, a Szlovákiából importált benzinért már nem. A Kordax üzleti modellje már 1992-ben szemet szúrt a hatóságoknak, amelyeknek vezetői hosszas értelmező levelezésbe bonyolódtak egymással.[2]

A Kordax mindeközben az egyik legjelentősebb magyarországi vállalkozássá növekedett. Saját médiabirodalom építésébe kezdett, amelynek olyan lapokban szerzett részesedést, mint a Nemzeti Sport, az Új Magyarország, vagy az egyik első magyarországi kereskedelmi tévé, az A3. Tulajdont szereztek a Röltex textilipari vállalatban és az Úttörő áruházban is.[1] Előbb a vállalat nevét felvevő csepeli focicsapatot szponzorálta, majd kísérletet tett a Ferencváros labdarúgócsapatának megszerzésére is. Erre azonban már nem volt ideje, 1993 végére a vállalkozás fölött egyre komolyabb viharfelhők gyülekeztek, az állam pedig egyre nagyobb nyomással kívánta érvényesíteni adószedési igényét a Kordax-szal szemben.[2]

Kelemen Iván korábban jó személyes kapcsolatot ápolt a politikai baloldal több személyiségével is, néhányukkal közös vállalkozást is alapítottak. A Kordax üzleti sikere érdekében Kelemen politikai kapcsolatait is mozgósította, így például az akkor még az MSZP-ben politizáló Csintalan Sándort. A szocialista párttal ápolt kapcsolat azonban nem védte meg a Kordaxot. Az APEH 1994-ben jelentős adóhiányt állapított meg a vállalatnál.[3] Kelemen 1995 januárjában egy Horn Gyulának írt levelében kérte az akkori miniszterelnököt, hogy segítsen megállítani a vállalat tönkretételét.[4] A vállalat ellen indított eljárás a levél ellenére tovább folytatódott, 1995 áprilisában a vámhatóság nyomozó hivatala megkezdte a Kordax elleni nyomozást.[3] A nyomozás során megállapították, hogy a vállalat olyan mennyiségű üzemanyagot importált vám megfizetése nélkül Magyarországra, amennyi a finomítókba kiküldött nyersolajból a finomítás során semmiképpen sem volt kinyerhető, így a Kordax lényegében üzemanyagot csempészett az országba, ezen tevékenységét pedig ún. passzív bérmunkának álcázta. Ezt a gyanút erősítette meg az is, hogy a cég külföldi feldolgozói között akadt egy olyan szlovéniai finomító is, amelynek az alkalmazott technológiája nem is volt alkalmas a behozott üzemanyagtípus előállítására.[5]

A bírósági per 1998-ban ért véget, a nem jogerős ítéletben a Kordaxnál 6,6 milliárd forint adóhiányt állapított meg. A bíróság ennek és kamatai megfizetésére kötelezte a Kordaxot, a teljes büntetés összege 10 milliárd forint volt. A vállalkozás ennek a büntetésnek a befizetésére azonban ekkor már képtelen lett volna, mivel a tulajdonosok teljesen kiürítették a felszámolás alá került céget. A másodfokú per 2000-ben zárult le, a bíróság ekkor már 20 milliárd forint megfizetésére kötelezte a vállalatot.[3][6][7] A Kordax vállalat elleni adóelkerülési peren kívül zajlott egy per a cég vezetői ellen is.[8][9]

Források szerkesztés

  1. a b A Birodalom (magyar nyelven). Figyelő, 1998. július 1. [2015. május 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. május 13.)
  2. a b Kilóg a fináncláb (magyar nyelven). Figyelő, 1996. január 31. (Hozzáférés: 2015. május 12.)[halott link]
  3. a b c Villányi Károly: Ítélet a Kordax ellen (magyar nyelven). Magyar Nemzet, 2000. február 7. [2018. április 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. április 30.)
  4. Sipos Anett: Lötyögtetés után segítségkérés a kormányfőtől (magyar nyelven). Index, 2007. december 1. (Hozzáférés: 2015. május 12.)
  5. Kezdődik a milliárdos Kordax-per (magyar nyelven). Magyar Hírlap, 2000. december 17. [2015. május 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. május 12.)
  6. VPOP-Kordax per: ítélet a jövő héten (magyar nyelven). Index, 2000. november 29. (Hozzáférés: 2015. május 12.)
  7. Drávucz Péter: Milliárdos közigazgatási pert nyert a VPOP a Kordax ellen (magyar nyelven). Napi Gazdaság, 2000. december 6. (Hozzáférés: 2015. április 15.)
  8. Tagadta bűnösségét a Kordax korábbi két vezetője (magyar nyelven). Origo, 2000. december 20. (Hozzáférés: 2015. május 13.)
  9. Kordax-ügy: vagyonelkobzást kért az ügyész (magyar nyelven). Origo, 2003. június 6. (Hozzáférés: 2015. március 13.)