Koreai Császárság
A Koreai Császárság (hangul: 대한 제국, Tehan Cseguk, handzsa: 大韓 帝國, RR: Daehan Jeguk, ’Nagy Koreai Császárság’) 1897 és 1910 között fennállt állam volt a Koreai-félszigeten. 1910. augusztus 29-én a Japán Birodalom annektálta, így megszűnt létezni az utolsó egységes koreai állam.
| Koreai Császárság | |||
대한 제국 / 大韓 帝國 1897. október 12. – 1910. augusztus 29. | |||
| |||
 | |||
| Mottó: 광명천지 (光明天地) „Legyen világosság szerte a világban” Nemzeti himnusz: Egukka | |||
| Általános adatok | |||
| Fővárosa | Szöul | ||
| Terület | 219 140 km² | ||
| Népesség | 13 000 000 fő (1907) fő | ||
| Hivatalos nyelvek | koreai | ||
| Államvallás | |||
| Kormányzat | |||
| Államforma | alkotmányos monarchia | ||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Koreai Császárság témájú médiaállományokat. | |||
.svg)
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
Története szerkesztés
1895 és 1905 között Oroszország és Japán felváltva versengett Korea uralásáért. Min királyné meggyilkolását és a Kabo ()-reformok végét követően Kodzsong () király megpróbált kibújni a japán uralom alól, és a trónörökössel egyetemben 1896 februárjában álruhában az orosz követségen keresett menedéket, ahonnan egy évig uralkodott. A király több gazdasági-kereskedelmi engedményt is tett az oroszoknak és más nyugatiaknak, amelyekkel magára haragította a japánokat. Mire a király 1897 februárjában visszatért a palotába, az orosz befolyás már jelentős volt, még palotaőröket is alkalmaztak közülük. Kodzsong () császárrá koronázta magát, Csoszon ()t átnevezte Koreai Császársággá (대한제국, Tehan Cseguk ()).[1] Felvette a Kvangmu (광무, ) uralkodói nevet, melyről azok a reformok kapták a nevüket, amelyeket császárként hajtott végre Korea modernizálása érdekében.[2]
A melegvízi kikötőre áhítozó oroszoknak ugyanúgy imperialista szándékaik voltak Ázsiában, mint a briteknek vagy a japánoknak. A gyengülő Kínával több egyezményt is aláírtak, amivel megszerezték Talien ()t. A bokszerlázadáskor csapatokat küldtek Mandzsúriába, melyeket a lázadás leverése után nem vontak ki, ezzel gyakorlatilag kiprovokáltak egy egyezményt a britek és a japánok között. Az oroszok nem voltak hajlandóak feladni érdekeltségeiket Koreában, ezért Japán katonai lépéseket tett. Kitört az orosz–japán háború, melyben Japán győzedelmeskedett. 1905-ben Japán katonai demonstrációjának köszönhetően Szöulban a kormánnyal aláíratták a protektorátusi egyezményt, amit azonban a császár nem írt alá. 1907-ben a japánok nyomására Kodzsong () lemondott, fiát, Szundzsongot () ültették a trónra. Nem sokáig uralkodhatott, 1910-ben a japánok annexálták a Koreai Császárságot, és az I ()-dinasztia ötszáz éves uralma véget ért a Koreai-félszigeten.[3]
.svg)
Uralkodói szerkesztés
| # | Portré | Uralkodó | Uralkodási évek | Hangul | Handzsa |
|---|---|---|---|---|---|
| 1. | 
|
Kodzsong | 1897–1907 | 고종 | 高宗 |
| 2. | 
|
Szundzsong | 1907–1910 | 순종 | 純宗 |
| Források:[4] | |||||
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Seth 249–252. o.
- ↑ Djun Kil Kim. The History of Korea. ABC-CLIO, 134. o. (2014). ISBN 9781610695824
- ↑ Seth 252–256. o.
- ↑ Nahm 576. o.
Források szerkesztés
- ↑ Nahm: Nahm, Andrew C. Korea: Tradition and Transformation — A History of the Korean People, második kiadás, Elizabeth, NJ: Hollym International (1996). ISBN 1-56591-070-2
- ↑ Seth: Michael J. Seth. A History of Korea: From Antiquity to the Present. Rowman & Littlefield Publishers (2010). ISBN 9780742567177
Kapcsolódó szócikkek szerkesztés
|
Ez a történelmi tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |