Wikipédia

Kormánybiztos

miniszteri rangú köztisztviselő Magyarországon
Ez a szócikk vagy szakasz elsősorban magyarországi nézőpontból tárgyalja a témát, és nem nyújt kellő nemzetközi kitekintést.
Kérünk, segíts bővíteni a cikket, vagy jelezd észrevételeidet a vitalapján.

A kormánybiztos (németül Regierungskomissar); a kormány – normatív határozatával – vagy a miniszterelnök kinevezhet miniszteri rangú személyt egy adott problémakör megoldásához szükséges feladatok összehangolására, esetleg konkrét kormányzati feladat megoldásának, kezelésének az irányítására.

Története szerkesztés

A két világháború közötti Magyarországon a kormánybiztos, a minisztérium által rendkívüli feladatok ellátására kiküldött szerv volt. A korlátozott önkormányzatiságot jól jellemzi, hogy az 1939. évi II. t.-c. szerint kormánybiztost lehetett a törvényhatóság élére állítani a törvényhatósági bizottság feloszlatása esetében, ha a kisgyűlés a működést megtagadta vagy olyan magatartást tanúsított, amely a törvényhatósági bizottság feloszlatására okul szolgálhatott; az ilyen kormánybiztos bizonyos korlátok között a tisztviselőkkel intézte a törvényhatóság igazgatását. A háborús kivételes hatalom igénybevétele esetében a minisztérium a főispánok hatáskörébe tartozó és a rendkívüli feladatok ellátását kormánybiztosra bízhatta; az ilyen kormánybiztosnak jogában állt megsemmisíteni az önkormányzati hatóságok egyes határozatait, helyettük intézkedhetett, azokat utasíthatta, kihágást állapíthatott meg stb. ( ). A kormánybiztostól különbözött a miniszteri biztos, akit egy miniszter küldhetett ki bizonyos határozott megbízással, pl. valamely képesítő vizsgára, valamely felfüggesztett egyesület ügyeinek vezetésére vagy valamely vállalat üzemének felügyeletére vagy az értelmiségi munkanélküliség leküzdésére stb.[1]

A kormánybiztos jogállását a rendszerváltás után a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról 2006. évi LVII. törvény szabályozta [2] , amelynek helyébe az azonos című 2010. évi XLIII. törvény lépett.

 Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Jogállása ma Magyarországon szerkesztés

A hatályos szabályozás a 2010. évi XLIII. törvényben:

A Kormány - határozatával - egy minisztérium, illetve kormányhivatal feladatkörébe sem tartozó vagy kiemelt fontosságú feladat ellátására kormánybiztost nevezhet ki. A kormánybiztos személyére a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter tesz javaslatot. [3]

Kormánybiztossá

  • a) miniszter, államtitkár, közigazgatási államtitkár vagy helyettes államtitkár, továbbá
  • b) az a) pont hatálya alá nem tartozó személy

a Kormány feladatkörébe tartozó feladat ellátására nevezhető ki.[4]

Kormányrendelet a kormánybiztost irányítási jogkörrel ruházhatja fel a Kormány irányítása alá tartozó szervek vezetői, a szervek szervezeti egységei vezetőinek tevékenysége, valamint egyes helyettes államtitkárok tevékenysége tekintetében. [5]

A kormánybiztos tevékenységét a miniszterelnök irányítja.[6]

A kormánybiztos megbízatása meghatározott időre, de legfeljebb két évre szól. A kormánybiztos e megbízatása a miniszteri, államtitkári, közigazgatási államtitkári vagy helyettes államtitkári megbízatásának megszűnésével megszűnik.[7]

A (2) bekezdés a) pontja alapján kinevezett kormánybiztos e tevékenységére tekintettel külön díjazást kaphat, ha tevékenysége eredeti feladatkörével nem függ össze.[8]

A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott kormánybiztos államtitkári illetményre és juttatásokra jogosult.[9]

A kormánybiztost tevékenységének ellátásában a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter által vezetett minisztériumban működő titkárság segítheti, amelyre megfelelően alkalmazni kell az államtitkár titkárságának szabályait.[10]

Az (1) bekezdésben meghatározott kiemelt fontosságú feladat különösen központi államigazgatási szervek egyesítésének előkészítése, amelynek ellátása során az egyesítésre kerülő szervek egyikének vezetője - a (3) bekezdés alapján kiadott kormányrendeletnek megfelelően - kormánybiztosként, e tisztségéből eredő feladatkörében, irányíthatja a másik szerv vezetőjének tevékenységét.[11]

A miniszterelnöki biztos szerkesztés

A 2010. évi szabályozás új intézményként vezette be a miniszterelnöki biztost, akinek a jogállása:
  • A miniszterelnök a feladatkörébe tartozó feladat ellátására miniszterelnöki biztost nevezhet ki.[12] A miniszterelnöki biztosra a 31. § (2)-(4) és (6) bekezdésének rendelkezéseit - az e §-ban meghatározott eltérésekkel - kell alkalmazni.[13] A miniszterelnök rendeletben a 31. § (3) bekezdése szerinti irányítási jogkörrel ruházhatja fel a miniszterelnöki biztost.[14] A miniszterelnöki biztos megbízatása meghatározott időre, de legfeljebb addig szól, amíg a miniszterelnök hatásköreit gyakorolja.[15]A miniszterelnöki biztos legfeljebb az államtitkári illetménnyel megegyező összegű tiszteletdíjban és juttatásokban részesülhet.[16] A miniszterelnöki biztost tevékenységének ellátásában a Miniszterelnökségen működő titkárság segítheti, amelyre megfelelően alkalmazni kell az államtitkár titkárságának szabályait.[17]

Mindezeket a rendelkezéseket hatályon kívül helyezte: 2022. évi VII. törvény 44. § b). Hatálytalan: 2022. VI. 18-tól.

Továbbra is hatályos rendelkezés: Ha a kormánybiztost vagy a miniszterelnöki biztost megbízatási ideje alatt állami vezetőnek is kinevezik, juttatásaira az állami vezetőre vonatkozó szabályok alkalmazandók azzal, hogy kormánybiztosi vagy miniszterelnöki biztosi megbízatására tekintettel csak akkor kaphat díjazást, ha e tevékenysége állami vezetői feladatkörével nem függ össze.[18]

Néhány kormánybiztos Magyarországon szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ Uj Idők Lexikona 15-16. Kámea - Láz (Budapest, 1939) 3951. old.
  2. ↑ 2006. évi LVII. törvény 26. § (1) bek. : A Kormány - határozatával - egy minisztérium, illetve kormányhivatal feladatkörébe sem tartozó vagy kiemelt fontosságú feladat ellátására kormánybiztost nevezhet ki.
    • (2) Kormánybiztossá
    • a) miniszter, államtitkár vagy szakállamtitkár kizárólag eredeti feladatkörével összefüggő,
    • b) az a) pont hatálya alá nem tartozó személy a Kormány vagy a miniszterelnök feladatkörébe tartozó
    feladat ellátására nevezhető ki.
    • (3) A (2) bekezdés b) pontja alapján kinevezett kormánybiztosok száma egyidejűleg a három főt nem haladhatja meg.
    • (4) A miniszterelnök rendelet kiadásával a Kormány irányítása alá tartozó szervek vezetői, a szervek szervezeti egységei vezetőinek tevékenysége, valamint egyes szakállamtitkárok tevékenysége tekintetében a kormánybiztost irányítási jogkörrel ruházhatja fel.
    • (5) A kormánybiztos tevékenységét a miniszterelnök irányítja.
    • (6) A kormánybiztos megbízatása meghatározott időre, de legfeljebb 2 évre szól. A kormánybiztos e megbízatása az államtitkári vagy a szakállamtitkári megbízatásának megszűnésével megszűnik.
    • (7) A (2) bekezdés a) pontja alapján kinevezett kormánybiztost e tevékenységére tekintettel külön díjazás nem illeti meg.
    • (8) A kormánybiztost tevékenységének ellátásában a Miniszterelnöki Hivatalban működő titkárság segítheti, amelyre megfelelően alkalmazni kell a szakállamtitkár titkárságának szabályait.
    • (9) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott kormánybiztos e tevékenységét a Miniszterelnöki Hivatal politikai főtanácsadójaként látja el, ha munkáját díjazás ellenében végzi.
    27. § (1) E törvényben nem szereplő megbízatás kormányzati feladatok teljesítésére nem adható. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott tilalom nem akadálya annak, hogy a miniszterelnök diplomáciai, személyes tanácsadói feladatok vagy egyéb eseti jellegű feladat ellátására megbízást adjon.
  3. ↑ 2010. évi XLIII. törvény 31. § (1) bek.
  4. ↑ 2010. évi XLIII. törvény 31. § (2) bek.
  5. ↑ 2010. évi XLIII. törvény 31. § (3) bek.
  6. ↑ 2010. évi XLIII. törvény 31. § (4) bek.
  7. ↑ 2010. évi XLIII. törvény 31. § (5) bek.
  8. ↑ 2010. évi XLIII. törvény 31. § (6) bek.
  9. ↑ 2010. évi XLIII. törvény 31. § (7) bek.
  10. ↑ 2010. évi XLIII. törvény 31. § (8) bek.
  11. ↑ 2010. évi XLIII. törvény 31. § (9) bek.
  12. ↑ 32. § (1) bek.
  13. ↑ 32. § (2) bek.
  14. ↑ 32. § (3) bek.
  15. ↑ 32. § (4) bek.
  16. ↑ 32. § (5) bek.
  17. ↑ 32. § (6) bek.
  18. ↑ 33. § (1) bek.

Források szerkesztés

  • 2010. évi XLIII. törvény a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról
  • 2006. évi LVII. törvény a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról


További információk szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kormánybiztos&oldid=27068045”