Főmenü megnyitása

Közszolgálati Döntőbizottság

(Kormánytisztviselői Döntőbizottság szócikkből átirányítva)

A Kormánytisztviselői Döntőbizottsághoz a kormánytisztviselő és munkáltatója között a kormányzati szolgálati jogviszonyból származó igényének érvényesítése érdekében - a törvényben meghatározott esetekben[1] - közszolgálati panaszt nyújthat be a.[2] A Kormánytisztviselői Döntőbizottságra vonatkozó részletes rendelkezéseket - a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 259. § (1) bekezdés 9. pontjában foglalt felhatalmazás alapján - a Kormány állapította meg a 168/2012. (VII. 20.) Korm. rendeletével. (Módosítva: 2016-ban a 103/2016. (V. 13.) Korm. rendelettel.) A korm. rendelet hatálya a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 1. § a)-c) pontjában meghatározott államigazgatási szervekre, valamint a kormányzati szolgálati jogviszonyban állókra, az állami tisztviselőkről szóló törvény alapján állami szolgálati jogviszonyban állókra, továbbá a Kormánytisztviselői Döntőbizottságra (a továbbiakban: Döntőbizottság) terjed ki.[3]

A 2017. CXXXIX. törvény a Döntőbizottság nevét Közszolgálati Döntőbizottságra változtatta.

Tartalomjegyzék

A Döntőbizottság szervezeteSzerkesztés

A Döntőbizottság független testület, a döntőbizottsági taggá történő kinevezés nem keletkeztet foglalkoztatási jogviszonyt.[4]

A Döntőbizottság legfeljebb tizenöt közszolgálati biztosból álló testület, amelynek - a Kttv. 191. § (1) bekezdése alapján - tagja az elnök és az elnökhelyettes.[5]

A Döntőbizottság tagjai megbízatásukat személyesen kötelesek ellátni.[6]

A Döntőbizottság tagjának összeférhetetlenségére alkalmazni kell a Kttv. 85. § (4) bekezdés a) és b) pontját. Összeférhetetlenség esetén a Kttv. 86. § (1) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni azzal, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlójának a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős minisztert (a továbbiakban: miniszter) kell tekinteni. Ha a Döntőbizottság tagja az összeférhetetlenséget a felszólítás kézbesítésétől számított harminc napon belül nem szünteti meg, a döntőbizottsági tagsága megszűnik.[7]

Ha a Döntőbizottság tagja nem kormányzati szolgálati jogviszonyban álló személy, a (4) bekezdésben foglaltak mellett a Kttv. 39. § (1) bekezdése szerinti feltételeknek is meg kell felelnie. A Kttv. 39. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feltétel teljesülését a kinevezést követő harminc napon belül hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal szükséges igazolni a miniszter által vezetett minisztériumnál kormányzati szolgálati jogviszonyban állókra irányadó rendelkezések szerint. Ha határidőben az érintett nem tesz eleget az e bekezdés szerinti kötelezettségének, döntőbizottsági tagsága megszűnik.[8]

A Döntőbizottság tagja megbízatásának időtartama alatt a társadalombiztosítás ellátásaira való jogosultság szempontjából kormányzati szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott biztosítottnak, tiszteletdíja nem önálló tevékenységből származó, járulékalapot képező jövedelemnek minősül.[9]

A Döntőbizottság tagja köteles törvényben meghatározott vagyonnyilatkozatot tenni. A vagyonnyilatkozat kezelésére és őrzésére a miniszter által vezetett minisztériumnál kormányzati szolgálati jogviszonyban állókra irányadó rendelkezéseket kell alkalmazni.[10]

A Döntőbizottság működési szabályait az ügyrendje állapítja meg.[11]

A Döntőbizottság elnökének feladatai[12]Szerkesztés

  • a) dönt a Kttv. 191. § (4) bekezdésében, valamint a 8. § (6) bekezdésében meghatározott kizárási ok fennállásának kérdésében;
  • b) képviseli a Döntőbizottságot;
  • c) jóváhagyja az ügyrendet;
  • d) ellenőrzi az eljárási határidők megtartását;
  • f) kijelöli az eljáró tanács tagjait és a véleményt kiadmányozó közszolgálati biztost;
  • h) összehangolja a Döntőbizottság tevékenységét, közreműködik az egységes joggyakorlat biztosításában;
  • i) összehívja a Döntőbizottság üléseit;
  • j) ellátja azokat a feladatokat, amelyeket jogszabály és a Döntőbizottság ügyrendje számára előír.

A Döntőbizottság elnökét távolléte esetén az elnökhelyettes teljes jogkörrel helyettesíti.[13]

A Döntőbizottság tagjai havonta tiszteletdíjra jogosultak, amelyet a miniszter állapít meg. Az ily módon megállapított tiszteletdíj mértéke nem haladhatja meg az illetményalap tizenötszörösét.[14]

A Döntőbizottság tagjainak megbízatása felmentéssel szűnik meg. A felmentést nem kell megindokolni. A felmentési idő 30 nap.[15]

A Döntőbizottság tagját erre irányuló kérelme esetén, kötelező felmenteni, a felmentési idő harminc nap. A felek eltérő felmentési időtartamban is megállapodhatnak.[16]

Ha az eljáró tanács elvi kérdésekre is kiterjedő határozatot hozott, arról az eljáró tanács elnöke tájékoztatja a Döntőbizottság elnökét, aki indokolt esetben dönthet a határozat Elvi Döntőbizottsági Határozatként történő közzétételéről a Döntőbizottság honlapján.[17]

Vitás jogalkalmazási kérdés esetén - a jogorvoslati gyakorlat egységességének biztosítása érdekében - a Döntőbizottság elnöke teljes ülést hív össze. Az ülésen a közszolgálati biztosok kétharmados többséggel a Döntőbizottság gyakorlatának elemzését követően Döntőbizottsági Állásfoglalást hozhatnak. Az erre vonatkozó részletszabályokat a Döntőbizottság ügyrendje állapítja meg.[17]

A Döntőbizottság ügyviteli és döntéselőkészítési feladatait - a Döntőbizottság iránymutatása mellett - a Titkárság látja el. A Titkárság a miniszter által vezetett minisztérium szervezetében működő főosztálynak megfelelő szintű szervezeti egység, amelyet titkárságvezető vezet. A Titkárságon foglalkoztatottak a minisztériummal állnak kormányzati szolgálati jogviszonyban.[18]

A titkárságvezető főosztályvezető, a titkárságvezető-helyettes főosztályvezető-helyettesi besorolású és díjazású kormánytisztviselő. A Titkárságon foglalkoztatottak kormánytisztviselők, kormányzati ügykezelők.[19]

A Döntőbizottság eljárásaSzerkesztés

A közszolgálati biztos a rábízott ügyekben folyamatosan, lelkiismeretesen köteles eljárni.[20]

A közszolgálati biztos minden ügyben befolyástól mentesen, és részrehajlás nélkül köteles eljárni, a döntés befolyásolására irányuló minden kísérletet köteles elhárítani és arról a Döntőbizottság elnökét haladéktalanul tájékoztatni.[21]

A közszolgálati biztos az eljárása során köteles az eljárásban részt vevő féllel szemben tisztességes és pártatlan magatartást tanúsítani.[22]

A közszolgálati biztos köteles a tisztségéhez méltó, kifogástalan magatartást tanúsítani és tartózkodni minden olyan megnyilvánulástól, amely a Döntőbizottság eljárásába vetett bizalmat vagy a Döntőbizottság tekintélyét csorbítaná.[23]

A közszolgálati biztosok függetlenek, a jogszabályok alapján meggyőződésüknek megfelelően döntenek, a jogorvoslati tevékenységükkel összefüggésben nem befolyásolhatók és nem utasíthatók.[24]

A közszolgálati panasz (a továbbiakban: panasz) előkészítésében, elbírálásában, valamint a véleményezési eljárásban nem vehet részt

  • a) az, aki a panaszos vagy véleménykérő által sérelmezett intézkedés meghozatalában részt vett;
  • b) a panaszos vagy véleménykérő hozzátartozója;
  • c) az, akitől az ügy tárgyilagos megítélése egyéb okból nem várható el.[25]

A közszolgálati biztos a Döntőbizottság elnökének köteles haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben a (6) bekezdés a)-c) pontja szerinti kizárási ok áll fenn. A kizárás tárgyában az elnök soron kívül dönt.[26]

A Döntőbizottság eljárása a panasz benyújtásával indul. A panaszt írásban - az igényt alátámasztó okiratokkal együtt - három példányban kell benyújtani. A panasz szóban is előterjeszthető a Titkárságon, amelyről a Titkárság jegyzőkönyvet vesz fel. A panaszban meg kell jelölni

  • a) a panaszos (és képviselője) nevét, lakcímét (székhelyét), elérhetőségét (telefonszám, e-mail cím);
  • b) a munkáltató nevét és székhelyét;
  • c) a sérelmesnek tartott munkáltatói intézkedést;
  • d) az érvényesíteni kívánt jogot és az annak alapjául szolgáló tényeket, bizonyítékokat; és
  • e) a Döntőbizottság döntésére irányuló határozott kérelmet és ennek indokait.[27]

A Döntőbizottsághoz beérkezett panaszt a Titkárság nyilvántartásba veszi. A panaszt a titkárságvezető által kijelölt kormánytisztviselő vizsgálja meg.[28]

A kijelölt kormánytisztviselő vizsgálja a panasz befogadhatóságát. A panasz befogadhatósága vizsgálatának ki kell terjednie a Döntőbizottság hatáskörének ellenőrzésére és arra, hogy a panasz megfelel-e a jogszabályi követelményeknek. Ha szükséges, a Titkárság megfelelő határidő tűzésével hiánypótlásra szólíthatja fel a panaszost.[29]

Ha a (3) bekezdésben meghatározott vizsgálat alapján a panasz nem befogadható, a titkárságvezető javaslatot tesz a Döntőbizottság elnökének az eljárás megszüntetésére. Az eljárás megszüntetéséről a Döntőbizottság elnöke határozatot hoz, amelyet a Titkárság megküld a panaszosnak és a munkáltatónak. A munkáltató példányához csatolni kell a panasz másolatát.[30]

A befogadható panaszt a titkárságvezető felterjeszti a Döntőbizottság elnökéhez. A Döntőbizottság elnöke a Kttv. 190. § (11) bekezdése szerint jelöli ki az eljáró tanács tagjait, köztük a tanács elnökét és előadó tagját. A Döntőbizottság elnöke a kijelölésről tájékoztatja a titkárságvezetőt, egyúttal felkéri a döntéselőkészítésre. A Titkárság a kijelölésről szóló döntést megküldi az érintett tanácstagok részére.[31]

Az eljáró tanács kijelölését követően a titkárságvezető értesíti a munkáltatót a Döntőbizottság eljárásának megindításáról, megküldi számára a panaszt és felhívja nyilatkozatának előterjesztésére, amely az eljárás megszüntetésére irányul vagy érdemi védekezést tartalmaz.[32]

A panasszal kapcsolatban - az eljáró tanács tagjainak egyetértése mellett - a Titkárság

  • a) iratokat, adatokat kérhet be a panaszostól, a munkáltatótól;
  • b) a Kttv. 177. § (2) bekezdése szerinti célból a közszolgálati alapnyilvántartás adatkörével összefüggésben - az eljáró tanács által meghatározott - bizonyítékokat szerezhet be;
  • c) a (9) bekezdésben meghatározottakhoz képest a panasz kivizsgálásához szükséges további cselekményeket végezhet, így nyilatkozattételre hívhat fel.[33]

A Kttv. 190. § (9) bekezdése szerinti eljárási határidő (a továbbiakban: eljárási határidő) meghosszabbításáról - a titkárságvezető javaslatára - az eljáró tanács elnöke dönt. Az eljáró tanács elnökének döntését a Titkárság megküldi a panaszosnak és a munkáltatónak.[34]

Az eljáró tanács

  • a) személyesen meghallgathatja a panaszost, illetve a munkáltatót;
  • b) a felek indítványára tanúkat hallgathat meg;
  • c) a felek indítványára - a szakértői díj megelőlegezését követően - szakértőt rendelhet ki.[35]

Az a) pont szerinti meghallgatásra a titkárságvezető is javaslatot tehet. A személyes meghallgatás a felek együttes jelenlétében történik. Az a) és b) pont szerinti meghallgatáson az eljáró tanács elnöke engedélyezheti a felek és képviselőik részére, hogy a meghallgatotthoz kérdéseket intézzenek. A meghallgatás nem nyilvános, arról jegyzőkönyvet kell felvenni. A tanúmeghallgatásról mindkét felet értesíteni kell.[35]

Az eljáró tanács az eljárás bármely szakaszában megkísérelheti, hogy a panaszos és a munkáltató a jogvitát, vagy a vitás kérdések egy részét egyezséggel rendezze. Ha az egyezség megfelel a jogszabályoknak, azt az eljáró tanács jóváhagyja, ellenkező esetben a jóváhagyást megtagadja, és az eljárást folytatja.[36]

A (7) bekezdés b) pontja szerinti bizonyítékok beszerzéséről a titkárságvezető - az előadó tag útján - tájékoztatja az eljáró tanácsot. Az eljáró tanács tagja további bizonyítást javasolhat vagy az eljáró tanács a rendelkezésre álló adatok alapján határozatot hozhat.[37]

A határozat nem terjedhet túl a panaszon. A határozat rendelkező részét az eljáró tanács a határozathozatal napján foglalja írásba, amit a tagok kézjegyükkel ellátnak.[38]

A Döntőbizottság határozatának fajtáiSzerkesztés

A Döntőbizottság a következő határozatokat hozhatja:

  • a) a panasznak egészben vagy részben helyt ad;
  • b) a panaszt elutasítja;
  • c) a felek közötti egyezséget jóváhagyja;
  • d) az eljárást megszünteti.[39]

A Döntőbizottság az eljárást megszünteti, haSzerkesztés

  • a) a panaszos követelésének érvényesítése bíróság vagy más hatóság hatáskörébe tartozik;
  • b) a panaszos követelése idő előtti;
  • c) a panaszos elmulasztotta a Kttv. 190. § (2) bekezdése szerinti igényérvényesítési határidőt;
  • d) a panaszos a hiánypótlási felhívásnak nem tett eleget, és emiatt a panasz nem bírálható el;
  • e) a felek között ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránt az eljárás már folyamatban van, vagy annak tárgyában a Döntőbizottság már határozatot hozott;
  • f) a panaszos a panaszt visszavonta;
  • g) a panaszos elhalálozott; vagy
  • h) a munkáltató jogutód nélkül megszűnt.[40]

A határozat kötelező tartalmaSzerkesztés

A határozatnak tartalmaznia kell:

  • a) a Döntőbizottság megjelölését és az ügyszámot;
  • b) a panaszos és képviselője nevét, lakcímét (székhelyét);
  • c) a munkáltató és képviselője nevét, székhelyét;
  • d) a panasz tárgyának megjelölését, a sérelmezett munkáltatói intézkedést;
  • e) a határozat rendelkező részét és indokolását;
  • f) a határozathozatal helyét és idejét; és
  • g) az eljáró tanács összetételét, tagjainak aláírását és a Döntőbizottság bélyegzőlenyomatát. Az aláírásban akadályozott tanácstag helyett az eljáró tanács elnöke ír alá.[41]

A határozat rendelkező részének tartalmaznia kell a Döntőbizottság döntését, továbbá a jogorvoslat lehetőségét, benyújtásának helyét és az arra rendelkezésre álló határidőt.[42]

Az indokolás kötelező tartalmaSzerkesztés

Az indokolásnak a következőket kell tartalmaznia:

  • a) a felek álláspontját és kérelmét;
  • b) a Döntőbizottság által megállapított tényállást és az annak alapjául szolgáló bizonyítékokat;
  • c) azokat a körülményeket, amelyeken a bizonyítékok mérlegelése alapul;
  • d) azon okokra történő utalást, amelyek miatt a Döntőbizottság valamely tényt nem talált bizonyítottnak, vagy amelyek miatt a felajánlott bizonyítást mellőzte;
  • e) a jogvita elbírálása szempontjából jelentőséggel bíró jogszabályokat; és
  • f) a Kttv. 190. § (13) bekezdésével összhangban az eljárási költség viselésére vonatkozó indokokat.[43]

Az indokolással ellátott határozatot - annak meghozatalától számított - nyolc napon belül írásba kell foglalni, amelyet az írásba foglalást követő öt napon belül a Titkárság megküld a panaszos és a munkáltató részére.[44]

==

A panasz benyújtására nyitva álló igényérvényesítési határidő elmulasztása esetén, az elmulasztott határidő utolsó napjától számított tizenöt napon belül igazolási kérelem terjeszthető elő, amellyel egyidejűleg pótolni kell az elmulasztott cselekményt. Ha a mulasztás ténye később jutott a panaszos tudomására, vagy az akadály később szűnt meg, az igazolási kérelem előterjesztésének határideje a tudomásszerzéssel, vagy az akadály megszűnésével veszi kezdetét. Az igazolási kérelemben elő kell adni a mulasztás okát és a mulasztás vétlenségét valószínűsítő körülményeket.[45]

Ha az ügy eldöntése olyan előzetes kérdés elbírálásától függ, amely tárgyban az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, a Döntőbizottság saját eljárását - a más szervnél folytatott eljárás jogerős befejezéséig - felfüggesztheti. Az eljárás felfüggesztésével minden határidő megszakad, a felfüggesztés megszűnésekor - az eljárási határidő kivételével - a határidő számítása újrakezdődik. Az eljárás felfüggesztéséről - a titkárságvezető javaslata alapján - az eljáró tanács elnöke dönt. A felfüggesztésről szóló döntést a Titkárság küldi meg a panaszosnak és a munkáltatónak.[46]

Ha az eljárás során a munkáltató jogutódlással megszűnik, az eljárás félbeszakad a jogutód eljárásba történő bevonásáig vagy belépéséig. Az eljárás félbeszakadását az eljáró tanács elnöke állapítja meg. Az eljárás félbeszakadásával minden határidő megszakad, a félbeszakadás megszűnésekor - az eljárási határidő kivételével - a határidő számítása újrakezdődik. A félbeszakadásról szóló döntést a Titkárság megküldi a panaszosnak, aki - a döntés kézbesítésétől számított tizenöt napon belül - köteles bejelenteni új munkáltatóját. E bejelentést követően a Döntőbizottság az eljárást a jogutód munkáltatóval szemben folytatja le.[47]

A panaszos, illetve a munkáltató helyett azok képviselője, meghatalmazottja is eljárhat. A panaszost meghatalmazás útján képviselheti a hozzátartozója, jogi képviselője, érdek-képviseleti szerv, Magyar Kormánytisztviselői Kar.[48]

A Döntőbizottság az eljárása során a Titkárság útján gondoskodik arról, hogy a panaszos, illetve a munkáltató minden, az eljárás során felvetődött tényt, iratot, nyilatkozatot megismerhessenek és azokkal kapcsolatban álláspontjukat kifejthessék.[49]

A panaszos a panaszt a Döntőbizottság határozatának meghozataláig módosíthatja, visszavonhatja.[50]

Ha a Döntőbizottság a panaszt részben vagy egészben alaposnak találja, a munkáltatót részben vagy egészben kötelezheti a panaszos szükséges és igazolt költségei (a továbbiakban: eljárási költség) megtérítésére. E rendelet alkalmazásában eljárási költség mindaz a költség, ami a panaszos részéről a célszerű és jóhiszemű eljárással összefüggésben felmerült (különösen: szakértői díj, tanú megjelenésével összefüggő költség).[51]

A panaszos - az (1) bekezdés szerinti esetekben - igényelheti, hogy a Döntőbizottság kötelezze a munkáltatót

  • a) az ügyvéd munkadíjának és készkiadásainak címén az ő és képviselője között létrejött ügyvédi megbízási szerződésben kikötött megbízási díj, valamint
  • b) a képviselője részére költségtérítésként megfizetett indokolt készkiadások együttes összegének megfizetésére.[52]

Az ügyvédi munkadíj összegét az eljáró tanács indokolt esetben mérsékelheti, ha az nem áll arányban a ténylegesen elvégzett ügyvédi tevékenységgel.[53]

A Titkárság a felhívásra megjelent kormánytisztviselő, állami tisztviselő, valamint a tanú részére és kérelmére - a munkából kiesett idő igazolására - igazolást állít ki a megjelenés napjáról és időtartamáról.[54]

A Döntőbizottság határozatának kiegészítését a panaszos, illetve a munkáltató a határozat közlésétől számított tizenöt napon belül kérheti, ha a Döntőbizottság a panasz valamely részéről nem döntött. A kiegészítés iránt előterjesztett kérelemnek a határozat elleni keresetlevél benyújtására halasztó hatálya nincs, a Titkárság a keresetlevél továbbításakor a kiegészítés iránti kérelemről köteles a bíróságot tájékoztatni.[55]

A Döntőbizottság a határozat kijavítását - hivatalból, illetve a panaszos vagy a munkáltató kérelmére - bármikor elrendelheti

  • a) névcsere vagy hibás névírás,
  • b) szám- vagy számítási hiba, továbbá
  • c) az a) és b) pontban nem említett más elírás

esetén.[56]

A kijavítás iránt előterjesztett kérelemnek a határozat elleni keresetlevél benyújtására halasztó hatálya nincs, a Titkárság a keresetlevél továbbításakor a kijavítás iránti kérelemről köteles a bíróságot tájékoztatni.[57]

Jogerőre emelkedésSzerkesztés

A Döntőbizottság határozata jogerős, ha a panaszos, illetve a munkáltató a határozat közlésétől számított harminc napon belül nem terjeszt elő keresetet.[58]

A véleménykérő ügyiratSzerkesztés

A Döntőbizottsághoz beérkezett véleménykérő ügyiratot a Titkárság nyilvántartásba veszi. A titkárságvezető kijelöli a Titkárság kormánytisztviselőjét a véleménykérő ügyirat befogadhatóságának vizsgálatára. E vizsgálat során a Titkárság a véleménykérőtől felvilágosítást, iratokat kérhet, továbbá felhívhatja őt a véleménykérő ügyirat kiegészítésére. A kérelem befogadhatóságának vizsgálata során megfelelően alkalmazni kell a 9. § (3) bekezdését.[59]

Ha a véleménykérő ügyirat nem befogadható, a titkárságvezető javaslatot tesz annak elutasítására a Döntőbizottság elnöke számára. A Döntőbizottság elnökének a véleménykérő ügyirat elutasításáról szóló döntését a Titkárság küldi meg a véleménykérő részére.[60]

Ha a véleménykérő ügyirat befogadható, a titkárságvezető azt felterjeszti a Döntőbizottság elnökéhez, aki kijelöli a véleményt kiadmányozó közszolgálati biztost.[61]

A befogadást és a közszolgálati biztos kijelölését követően a Titkárság a véleménykérőtől további adatokat, iratokat kérhet be, őt nyilatkozattételre hívhatja fel.[62]

A közszolgálati biztos az ügyirat tárgyában véleményt ad ki, amelyet a Titkárság küld meg a véleménykérő részére. A kiadott vélemény nem terjedhet túl a véleménykérő ügyiratban foglaltakon.[63]

Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.[64] E rendeletnek a Kormánytisztviselői Döntőbizottságról szóló 168/2012. (VII. 20.) Korm. rendelet módosításáról szóló 103/2016. (V. 13.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított rendelkezéseit a Módr. hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.[65]

A kormánytisztviselő közvetlenül a bírósághoz fordulhat keresetévelSzerkesztés

a) ha a Döntőbizottság a törvényben[66] meghatározott határidőn belül nem bírálja el a közszolgálati panaszt - e határidő lejártától számított 30 napon belül,

b) a fizetési felszólítással szemben a sérelmesnek tartott munkáltatói intézkedésről szóló irat kézbesítésétől számított 30 napon belül,

c) a 2011. évi CXCIX. törvény 190. § (2) bekezdésben és a b) pontban meghatározottakon kívüli egyéb tárgyú igény esetén az igény érvényesítésére vonatkozó elévülési időn belül.[67]

ForrásokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. 190. § (2) bek.
  2. a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 190. § (1) bek.
  3. 168/2012. (VII. 20.) Korm. rendelet 1. §
  4. 168/2012. (VII. 20.) Korm. rendelet 2. § (1) bek.
  5. 168/2012. (VII. 20.) Korm. rendelet 2. § (2) bek.
  6. 168/2012. (VII. 20.) Korm. rendelet 2. § (3) bek.
  7. 168/2012. (VII. 20.) Korm. rendelet 2. § (4) bek.
  8. 168/2012. (VII. 20.) Korm. rendelet 2. § (5) bek.
  9. 168/2012. (VII. 20.) Korm. rendelet 2. § (6) bek.
  10. 168/2012. (VII. 20.) Korm. rendelet 2. § (7) bek.
  11. 168/2012. (VII. 20.) Korm. rendelet 2. § (8) bek.
  12. 168/2012. (VII. 20.) Korm. rendelet 3. § (1) bek.
  13. 168/2012. (VII. 20.) Korm. rendelet 3. § (2) bek.
  14. 168/2012. (VII. 20.) Korm. rendelet 4. §
  15. 168/2012. (VII. 20.) Korm. rendelet 5. § (1) bek.
  16. 168/2012. (VII. 20.) Korm. rendelet 5. § (2) bek.
  17. a b 168/2012. (VII. 20.) Korm. rendelet 6. § (1) bek.
  18. 168/2012. (VII. 20.) Korm. rendelet 7. § (1) bek.
  19. 168/2012. (VII. 20.) Korm. rendelet 7. § (2) bek.
  20. 168/2012. (VII. 20.) Korm. rendelet 8. § (1) bek.
  21. 168/2012. (VII. 20.) Korm. rendelet 8. § (2) bek.
  22. 168/2012. (VII. 20.) Korm. rendelet 8. § (3) bek.
  23. 168/2012. (VII. 20.) Korm. rendelet 8. § (4) bek.
  24. 168/2012. (VII. 20.) Korm. rendelet 8. § (5) bek.
  25. 168/2012. (VII. 20.) Korm. rendelet 8. § (6) bek.
  26. 168/2012. (VII. 20.) Korm. rendelet 8. § (7) bek.
  27. 168/2012. (VII. 20.) Korm. rendelet 9. § (1) bek.
  28. 168/2012. (VII. 20.) Korm. rendelet 9. § (2) bek.
  29. 168/2012. (VII. 20.) Korm. rendelet 9. § (3) bek.
  30. 168/2012. (VII. 20.) Korm. rendelet 9. § (4) bek.
  31. 168/2012. (VII. 20.) Korm. rendelet 9. § (5) bek.
  32. 168/2012. (VII. 20.) Korm. rendelet 9. § (6) bek.
  33. 168/2012. (VII. 20.) Korm. rendelet 9. § (7) bek.
  34. 168/2012. (VII. 20.) Korm. rendelet 9. § (8) bek.
  35. a b 168/2012. (VII. 20.) Korm. rendelet 9. § (9) bek.
  36. 168/2012. (VII. 20.) Korm. rendelet 9. § (10) bek.
  37. 168/2012. (VII. 20.) Korm. rendelet 9. § (11) bek.
  38. 168/2012. (VII. 20.) Korm. rendelet 9. § (12) bek.
  39. 168/2012. (VII. 20.) Korm. rendelet 9. § (13) bek.
  40. 168/2012. (VII. 20.) Korm. rendelet 9. § (14) bek.
  41. 168/2012. (VII. 20.) Korm. rendelet 9. § (15) bek.
  42. 168/2012. (VII. 20.) Korm. rendelet 9. § (16) bek.
  43. 168/2012. (VII. 20.) Korm. rendelet 9. § (17) bek.
  44. 168/2012. (VII. 20.) Korm. rendelet 9. § (18) bek.
  45. 168/2012. (VII. 20.) Korm. rendelet 9/A. § (1) bek.
  46. 168/2012. (VII. 20.) Korm. rendelet 9/A. § (2) bek.
  47. 168/2012. (VII. 20.) Korm. rendelet 9/A. § (3) bek.
  48. 168/2012. (VII. 20.) Korm. rendelet 10. § (1) bek.
  49. 168/2012. (VII. 20.) Korm. rendelet 10. § (2) bek.
  50. 168/2012. (VII. 20.) Korm. rendelet 10. § (3) bek.
  51. 168/2012. (VII. 20.) Korm. rendelet 11. § (1) bek.
  52. 168/2012. (VII. 20.) Korm. rendelet 11. § (2) bek.
  53. 168/2012. (VII. 20.) Korm. rendelet 11. § (3) bek.
  54. 168/2012. (VII. 20.) Korm. rendelet 11. § (4) bek.
  55. 168/2012. (VII. 20.) Korm. rendelet 12. § (1) bek.
  56. 168/2012. (VII. 20.) Korm. rendelet 12. § (2) bek.
  57. 168/2012. (VII. 20.) Korm. rendelet 12. § (2a) bek.
  58. 168/2012. (VII. 20.) Korm. rendelet 12. § (3) bek.
  59. 168/2012. (VII. 20.) Korm. rendelet 13. § (1) bek.
  60. 168/2012. (VII. 20.) Korm. rendelet 13. § (2) bek.
  61. 168/2012. (VII. 20.) Korm. rendelet 13. § (3) bek.
  62. 168/2012. (VII. 20.) Korm. rendelet 13. § (4) bek.
  63. 168/2012. (VII. 20.) Korm. rendelet 13. § (5) bek.
  64. 168/2012. (VII. 20.) Korm. rendelet 14. §
  65. 168/2012. (VII. 20.) Korm. rendelet 15. §
  66. a 2011. évi CXCIX. törvény 190. § (9) bekezdésben
  67. 2011. évi CXCIX. törvény 190. § (3) bek.