Koronás harasztjáró

madárfaj

A koronás harasztjáró (Seiurus aurocapilla) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és az újvilági poszátafélék (Parulidae) családjába tartozó Seiurus nem egyetlen faja.

Koronás harasztjáró
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Alrend: Verébalkatúak (Passeri)
Részalrend: Passerida
Öregcsalád: Passeroidea
Család: Újvilági poszátafélék (Parulidae)
Alcsalád: Parulinae
Nemzetség: Seiurini
Nem: Seiurus
Swainson, 1827
Faj: S. aurocapilla
Tudományos név
Seiurus aurocapilla
(Linnaeus, 1766)
Szinonimák

Seiurus aurocapillus

Elterjedés
Sárga a költési, kék a vonulási
Sárga a költési, kék a vonulási
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Koronás harasztjáró témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Koronás harasztjáró témájú médiaállományokat és Koronás harasztjáró témájú kategóriát.

Rendszerezés szerkesztés

A nem besorolása vitatott, egyes rendszerezők szerint a Parkesia nembe tartozó két faj is ide tartozik.

Alfajai szerkesztés

  • Seiurus aurocapilla aurocapilla (Linnaeus, 1766)
  • Seiurus aurocapilla cinereus A. H. Miller, 1942
  • Seiurus aurocapilla furvior Batchelder, 1918

Előfordulása szerkesztés

Elterjedése szerkesztés

Kanadában, az Amerikai Egyesült Államokban és Saint-Pierre és Miquelonon költ, telelni a Karibi-szigetekre és Mexikón, valamint Közép-Amerikán keresztül Kolumbiáig és Venezueláig vonul. Kóborlóként eljut Ecuadorba, Grönlandra, Írországba, Saint-Martin francia részére és az Egyesült Királyságba is.

Élőhelye szerkesztés

Mérsékelt övi fenyő- és lombhullató erdőkben költ, a telet a szubtrópusi és trópusi esőerdőkben és száraz erdőkben tölti.

Megjelenése szerkesztés

Átlagos testhossza 13 centiméter, szárnyfesztávolsága 26 centiméter, testtömege pedig 19,2 gramm. Fején koronaszerű, narancssárga és fekete csíkokat visel, valamint fehér szemgyűrűje van. A háti része olívbarna, a hasi része fehér, csíkos és foltos mintázattal. Lábai viszonylag hosszúak.

Életmódja szerkesztés

Táplálkozása szerkesztés

Az erdők aljnövényzetében keresi tücskökből, hangyákból, pókokból, hernyókból, levéltetvekből, földigilisztákból, lepkékből, bogarakból és csigákból álló táplálékát, valamint alkalmanként magvakat és gyümölcsöt is fogyaszt.

Szaporodása szerkesztés

A talajra készíti fészkét. A fészekalja 4-6 tojásból áll, melyen 14 napig kotlik. A fiókák kirepülése még 14 napot vesz igénybe.

Források szerkesztés

További információk szerkesztés