Brit koronafüggőségek
A koronafüggőségek (angolul crown dependencies) a brit Korona tulajdonai, eltérően a brit tengerentúli területektől és az Egyesült Királyság gyarmataitól. A koronafüggőségek: a Csatorna-szigetek bailiffségei (Jersey Bailiffség és Guernsey Bailiffség) és az Ír-tengeren a Man-sziget.
Egyikük sem része az Egyesült Királyságnak vagy az Európai Uniónak, de tagjai a Brit–Ír Tanácsnak. 2005-től mindhárom koronafüggőségnek van egy főminisztere (angolul Chief Minister) mint kormányfő, de mint a brit Korona tulajdonai egyik sem szuverén állam a maga jogán.
A koronafüggőségekben a brit uralkodót egy-egy alkormányzó (Lieutenant Governor) képviseli, de a szerepe jobbára ceremoniális. Man szigetén az alkormányzó helyét 2005-ben koronamegbízott (Crown Commissioner) vette át.
Guernsey Bailiffség szerkesztés
Guernsey Bailiffséghez tartozik Guernsey sziget, ezen kívül Sark, Alderney és Herm és más szigetek. Parlamentje a States of Guernsey. A bailiffségen belül autonómiát élvez Sark – egy feudális, de demokratizálódó állam, amelyet a Seigneur vezet. Törvényhozása a „State”, élén választott Elnökkel.
Guernsey saját pénzt bocsát ki, a guernsey-i fontot. Ez mindkét bailiffségben szabadon forog, együtt az Egyesült Királyság érméivel és az angol és skót bankjegyekkel. Az Egyesült Királyságban nem kötelező elfogadni, de általában elfogadják.
Jersey Bailiffség szerkesztés
Jersey szigetéből és több lakatlan szigetből áll. Parlamentje a States of Jersey. A 2005-ös States of Jersey Törvény bevezette a Jersey főminisztere posztot, megszüntette a Bailiff egyetnemértési jogát a parlament határozataival szemben és a kormányzó vétójogát, és létrehozta azt a szabályt, hogy az Egyesült Királyság minden Jersey-t érintő törvényét vagy rendeletét a jersey-i parlament elé kell terjeszteni véleményezésre.
Jersey is saját pénzt bocsát ki, amelyek mindkét bailiffségben forognak, de nem kötelezően elfogadandóak az Egyesült Királyságban.
Mindkét bailiffségnek saját jog- és egészségügyi rendszere van és önálló bevándorlási politikája. Az egyik bailiffség állampolgársága nem jelent állampolgárságot a másik bailiffségben. Kétoldalú adóügyi egyezményük van. 1961 óta a bailiffségeknek külön fellebbviteli bíróságai vannak, de általában mindkét bailiff tagja a másik bailiffség fellebbviteli bírói testületének.
Man sziget szerkesztés
A Man-sziget sziget Tynwald nevű gyűlése a világ legrégebbi folytonosan működő parlamentje (bár abszolút értelemben nem a legrégebbi, hiszen az izlandi Alþingit 930-ban alapították). Két kamarája van, a közvetlenül választott House of Keys és a közvetve választott Törvényhozó Tanács. Ezek együtt, vagy külön üléseznek, törvényeik titulusa „a Tynwald törvényei” (Acts of Tynwald). A képviselők függetlenek, nem pártok indítják őket. A minisztertanácsot a főminiszter vezeti.
Man szigetén a brit uralkodó címe a „Mann Lordja” (Lord of Mann). Ezt a címet északi, skót és angol királyok viselték, mígnem a brit uralkodóé lett 1765-ben.
Viszonyuk az Egyesült Királysághoz szerkesztés
A koronafüggőségek védelméért és nemzetközi kapcsolataiért a brit kormány felelős, de mindhárom függőségnek saját vám- és bevándorlási felelőssége van. 2001-ig a brit belügyminisztérium (Home Office) felelt a koronafüggőségekért, de ez a feladat a Lordkancellár Hivatalához került, amelyet ma Alkotmányos Ügyek Hivatalának neveznek.
A koronafüggőségek által hozott törvényeket a Királynői Tanácsnak (Queen in Council, vagy Királyi Tanács, King in Council) kell jóváhagynia, a gyakorlatban a londoni Privy Councilnak. Az egyik londoni miniszter felelős a koronagyarmatokért, mint „Privy Counciller”.
A Brit Parlament által hozott törvények általában nem vonatkoznak a koronafüggőségekre, kivéve ha ezt külön tartalmazzák, de már ez is nagyon ritka. Ha ilyen törvény hatályát mégis kiterjesztik a koronagyarmatokra, előzetesen megállapodásra törekednek a helyi közigazgatással. Erre az 1954-es Televíziós Törvény volt példa, amely létrehozta a Csatorna Televíziót (Channel Television) a Csatorna-szigeteken. A Westminster fenntartja a jogot, hogy végső esetben a szigetekre érvényes törvényeket hozzon akár akaratuk ellenére is, de ezt sohasem alkalmazták. Ennek a jogalapja egyébként Jersey főügyésze szerint kérdéses (szerinte a jogalap elévült), de az Alkotmányos Ügyek Hivatala nem osztja ezt a nézetet.
A globalizálódó világ kihívásai arra vezették a koronagyarmatokat, hogy az utóbbi években maguk kössenek egyre több nemzetközi szerződést az Egyesült Királyságtól függetlenül, ami alkotmányos joguk. Ezek az egyezmények tipikusan az adókat, a pénzügyeket, a környezetvédelmet a kereskedelmet érintik, kivéve a honvédelmet és a nemzetközi képviseletek nyitását. A brit kormány az utóbbi években ahhoz is hozzájárult, hogy a függőségek saját tárgyalásokat folytassanak Franciaországgal például az atomenergia felhasználását illető kérdésekben, olyan mértékben tértek el egymástól a függőségek és a brit kormány nézetei ezekben a kérdésekben.
Az Egyesült Királyság közelsége miatt azonban sok a közös intézmény. Például a BBC rádió- és tévé-csatornákat működtet a bailiffségekben (de nem Man szigetén). A szigetek megtartották saját posta és telekommunikációs szolgáltatásaik függetlenségét, de részt vesznek a Királyság telefonszám-elosztó rendszerében és irányítószám rendszerében. De minden szigetnek külön autójele van (GBG – Guernsey, GBJ – Jersey, GBM – Man), külön internet kódjai (.gg – Guernsey, .je – Jersey, .im – Man) és külön ISO kódjaik.
Kapcsolataik az EU-val szerkesztés
A koronafüggőségek nem csatlakoztak az Európai Unióhoz, amikor Nagy-Britannia belépett, de kapcsolataikat az EU-val egyezmények bonyolult rendszere szabályozza. Lásd még: Különleges tagállami területek, külbirtokok és kapcsolatuk az EU-val.
