Kosárfalva (1899-ig Papradnó, szlovákul Papradno) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Vágbesztercei járásban. 2011-ben 2507 lakosából 2434 szlovák volt.

Kosárfalva (Papradno)
Papradno v zime.jpg
Kosárfalva címere
Kosárfalva címere
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületTrencséni
JárásVágbesztercei
Rang község
Első írásos említés 1525
Polgármester Roman Španihel
Irányítószám 018 13
Körzethívószám 042
Forgalmi rendszám PB
Népesség
Teljes népesség2470 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség45 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság498 m
Terület55,98 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kosárfalva (Szlovákia)
Kosárfalva
Kosárfalva
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 13′ 48″, k. h. 18° 24′ 40″Koordináták: é. sz. 49° 13′ 48″, k. h. 18° 24′ 40″
Kosárfalva weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kosárfalva témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

FekvéseSzerkesztés

Vágbesztercétől 15 km-re északra a Papradnói patak völgyében fekszik.

TörténeteSzerkesztés

A falu Jeszence határában keletkezett a nagybiccsei uradalom területén. 1525-ben "Spapradna" alakban említik először, a nagybiccsei váruradalomhoz tartozott. 1594-ben 39 ház állt a településen. 1720-ban 81 adózója volt. 1784-ben 743 házában 555 családban 2630 lakos élt. 1828-ban 451 háza és 2577 lakosa volt, akik főként erdei munkákkal foglalkoztak. A 19. században pálinkafőzdéje működött.

Vályi András szerint "PAPRADNO. Tót falu Trentsén Vármegyében, földes Ura H. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik a’ K. Újhelyi járásban, határja ollyan, mint Kolarevitsé, második osztálybéli. " [2]

Fényes Elek geográfiai szótárában "Papradno, tót falu, Trencsén vmegyében, elszórva a hegyek közt: 2899 kath., 17 zsidó lak. Kath. paroch. templom; Kőbánya, faeszközök készitése; sóval való kereskedés. F. u. h. Eszterházy. Ut. p. Zsolna." [1]

1910-ben 3135, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Vágbesztercei járásához tartozott.

2001-ben 2618 lakosából 2607 szlovák volt.

NevezetességeiSzerkesztés

  • Szent András apostol tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1792-ben épült későbarokk stílusban. Belső berendezése részben a régebbi templomból való.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2019
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  

További információkSzerkesztés