Kosovska Mitrovica

koszovói város

Kosovska Mitrovica vagy röviden Mitrovica (szerbül Косовска Митровица / Kosovska Mitrovica, albánul Mitrovicë vagy Mitrovica), város Koszovó északi részén, vagy a hivatalos szerb álláspont szerint Szerbia Koszovó és Metohija tartományában. A város az azonos nevű közigazgatási kerület székhelye. Többnemzetiségű lakosságának nagyobb részét az albán közösség teszi ki, amelynek aránya a népességben, mintegy 70%-ot ér el. A többnyire az Ibar folyótól északra élő szerb lakosság a város egészén belül kisebbségben van, ám az északi vidékeken abszolút többséget alkot. Az általuk lakott területet Észak-Kosovska Mitrovica elnevezéssel illetik, mely kisvárosként, Észak-Koszovó szerb többségű régiójának központja.

Mitrovicë, Mitrovica (Mitrovicë, Mitrovica)
Légifotó
Légifotó
Közigazgatás
Ország Koszovó
KörzetMitrovica körzet
Jogállásváros
PolgármesterBedri Hamza
Irányítószám40000
Körzethívószám+383 28
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség71 601 fő (2011)
– elővárosokkal83 235 fő
Népsűrűség213 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság520 m
Terület350 km²
IdőzónaCET (UTC)
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 42° 53′, k. h. 20° 52′42.883333°N 20.866667°EKoordináták: é. sz. 42° 53′, k. h. 20° 52′42.883333°N 20.866667°E
Mitrovicë, Mitrovica weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Mitrovicë, Mitrovica témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Elnevezése

szerkesztés

A várost a 14. században Civitas Sancti Demetrii néven hívták, Szent Demeter után és csak később lett a neve Mitrovica, miután más településektől meg kellett különböztetni a várost, amelyek szintén Szent Demeter nevét viselték.

Tito halála után Jugoszláviának mindössze egyetlen olyan települése maradt, amelynek nevében Tito szerepelt. Szerbül Титова Митровица / Titova Mitrovica, albánul Mitrovica e Titos volt a neve egészen 1991-ig.

Koszovó északi részén, a Kopaonik délnyugati lábánál, Rigómező északi részén, a Sitnica Ibarba való beömlésénél található.

Történelme

szerkesztés

A város Koszovó egyik legrégebben lakott települése, melyet középkori iratok elsőként említenek meg. A Kosovska Mitrovica elnevezés a 14. századból származik, ám több eredeztetése is van ezen elnevezésnek. A város mellett található a középkori Zvečan-erőd, mely fontos szerepet játszott a középkori Szerb Fejedelemség, majd Szerb Királyság idején a Nemanjić-dinasztia uralkodása alatt.

A török hódoltság idején a város nem játszott kiemelkedő szerepet. Felemelkedésére a 19. században került sor, miután ólomércet fedeztek fel és kezdtek kitermelni a közeli bányákban, amely a későbbiek során, az egyik legnagyobb iparvállalattá nőtte ki magát a térségben. Miután beindult a közeli Trepča bánya, a város ipari arculatot öltött.

A város dinamikus növekedésbe kezdett, és, mint kereskedelmi és ipari központ 1873 és 1878 közt kiépült a Szkopje–Kosovska Mitrovica-vasútvonal, mely összeköttetést biztosított Szaloniki felé. Később egy másik vonal is kiépült, mely Belgráddal és Nyugat-Európa országaival teremt vasúti kapcsolatot. 1948-ban Mitrovica lakossága még mindössze 13901 fő volt, míg az 1990-es évek végén már körülbelül 75 000 fős lakosság élt itt.

Híres emberek

szerkesztés

Fordítás

szerkesztés
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Kosovska Mitrovica című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

szerkesztés