Wikipédia

Kostenszky Géza

Kostenszky Géza (Bécs, 1865. – Nyitra, 1895. május 12.[1]) hírlapíró, Nyitra vármegyei aljegyző, a FEMKE jegyzője, majd titkára.

Kostenszky Géza
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete szerkesztés

Szülei Kostenszky Adolf (1825-1903) és Bauer Georgine, testvérei Béla és Ella voltak. Felesége Latkóczy Irén (Latkóczy Imre belügyi államtitkár, országgyálési képviselő és Mérey Adél lánya), lányuk Etelke (Kortsák Károly Ödön felesége).[2]

A selmecbányai evangélikus líceumban tanult, majd jogi tanulmányokat folytatott a Budapesti Királyi Magyar Tudomány-Egyetemen.[3] Az egyetemi ifjúság aktív tagja volt.[4] Egy időben Nagysurányban élt.

Nyitra vármegyében előbb pöstyéni szolgabíró, majd 5 évig vármegyei aljegyző volt. A vármegyénél vasútügyi előadó, 1891-től a nyitrai világi protestáns bizottság tagja.[5] Munkálkodásának igazi tere azonban a Felvidéki Magyar Közművelődési Egyesületnél nyílt, a Felvidéken a magyar kultúra misszionáriusa volt. Szónokolt, felolvasásokat tartott, hogy propagálja az egyesület hazafias törekvéseit. Egyedül vezette az egyesület központi irodáját is, melynek titkára volt. Játszott zongorán is.[6] 1893-ban az árvai szegény szlovák gyermekek Alföldre vitelét szervezte. 1893-ban indítványozták, hogy a FEMKE feliratot intézzen a kormányhoz, hogy a sajtószabadság megóvása mellett a nemzetiségi izgatást erélyesen büntesse.[7] 1894-ben Nyitra vármegye szlovákellenes országgyűlési beadványában segédkezett.

Hosszas súlyos betegségben szenvedett, Arcoban kezeltette magát.[8] Tüdővészben hunyt el. 1895. május 14-én temették el, a nyitrai temetőben nyugodott, mára csak a FEMKE által állíttatott sírköve maradt meg, melyet 1897-ben állíttattak.[9]

Bírálta Grünwald Bélát, amiért az elutasította az egyházi kézben lévő népiskolák államosítását.[10]

Művei szerkesztés

Első cikkei a Nyitramegyei Közlönyben jelentek meg, majd az általa kiadott és szerkesztett hetilapban a Felvidéki Nemzetőrben (FEMKE Közlönye 1891. január 1-től megszűnéséig szeptember 25-ig) publikált. További cikkei a Vasárnapi Ujságban és a Fővárosi Lapokban jelentek meg.

  • 1888 Férfi tervez, asszony végez (vígjáték, bemutatták Nagysurányban[11])
  • 1890 A felvidéki magyar közművelődési egyesület VIII. közgyűlése. Vasárnapi Ujság 419-422.
  • 1893 A szinészet fürdőinkben. Fővárosi Lapok 1893/223
  • 1893 A nemzetiségek és az egyházpolitikai reformok. Nemzet 12/87, 5 (március 29.)
  • 1893 Nemzeti politika a Felvidéken. Budapest
  • 1894 A Nyitrán 1894. évi szept. 29-től okt. 25-ig rendezett nyitramegyei házi- és nőiparkiállítás katalógusa. Nyitra

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ familysearch.org; Fővárosi Lapok 1895/131, 1530 (május 14.); Kolozsvár 9/111, 3 (1895. május 15.)
  2. ↑ K. G. gyászjelentése; Kortsák Etelka
  3. ↑ A Budapesti Királyi Magyar Tudomány-Egyetem almanachja 1884-1885, p. 84.
  4. ↑ Budapesti Hírlap 5/290, 6 (1885. október 22.); Nemzet 5/1254, 3 (1886. február 26.)
  5. ↑ Budapesti Hírlap 11/132, 2-3 (1891. május 14.)
  6. ↑ Budapesti Hírlap 10/187, 10 (1890. július 9.)
  7. ↑ Vasárnapi Ujság 40/38, 642.
  8. ↑ Fővárosi Lapok 1895/131, 1530 (május 14.)
  9. ↑ Budapesti Hírlap 17/103, 9 (1897. április 13.)
  10. ↑ Vesztróczy Zsolt 2009: Grünwald Béla, a nemzetiségpolitikai gondolkodó. Kisebbségkutatás 18/1, 87 43. jegyzet.
  11. ↑ Fővárosi Lapok 1888/213, 1564 (1888. augusztus 2.)

Források szerkesztés

  • Pažitný, A. 1998: Významné osobnosti Nitry. Nitra, 174.
  • Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.  
  • Magyar Könyvészet 1893
  • Nyitramegyei Közlöny 1895/23
  • Budapesti Hirlap 1895/130
  • Lőrinczy György 1897, Felvidéki Ujság 4/21, 3 (május 27.)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kostenszky_Géza&oldid=25513634”