Koszmosz–142

A Koszmosz–142 (DSZ-U2-I) (oroszul: Космос 142) a szovjet Koszmosz műhold-sorozat tagja. Technológiai műhold.

Koszmosz–142
Gyártó	Pivdenne
Típus	DS-U2-I
Indítás dátuma	1967. február 14.
Indítás helye	Kapusztyin Jar
Hordozórakéta	Koszmosz–2 hordozórakéta
COSPAR azonosító	1967-013A
SCN	02678
Sablon • Wikidata • Segítség

Küldetés

Meghatározott űrkutatási és katonai programot hajtott végre. A Koszmosz–137 programját folytatta. Az emberes űrkutatási program végrehajtását segítette.

Jellemzői

Az OKB–1 tervezőirodában kifejlesztett, ellenőrzése alatt gyártott műhold. Dnyipropetrovszk (oroszul: Днепропетровск), Ukrajnában OKB–586 a Déli Gépgyár (Juzsmas) volt a központja több Koszmosz műhold összeszerelésének. Üzemeltetője a moszkvai MO (Министерство обороны) minisztérium.

1967. február 14-én a Kapusztyin Jar rakétakísérleti lőtérről a Majak–2 indítóállásából egy Koszmosz–2I (63SZI) típusú hordozórakétával juttatták Föld körüli, közeli körpályára. Az orbitális egység pályája 98,6 perces, 48.4 fokos hajlásszögű, elliptikus pálya-perigeuma 206 kilométer, apogeuma 1186 kilométer volt. Hasznos tömege 315 kilogramm. Alakja hengeres, átmérője 1.2 méter, hossza 1.8 méter. A sorozat felépítését, szerkezetét, alapvető fedélzeti rendszereit tekintve egységesített, szabványosított tudományos-kutató űreszköz. Áramforrása kémiai, illetve a felületét burkoló napelemek energiahasznosításának kombinációja (kémiai akkumulátorok, napelemes energiaellátás – földárnyékban puffer-akkumulátorokkal).

Feladata a kozmikus sugárzás vizsgálata és mikro-meteor mérések végzése. Az 1,5 millió elektronvoltnál (MeV) nagyobb energiájú elektronok, a 27 millió elektronvoltnál nagyobb energiájú protonok és a 0,511 millió elektronvolt energiájú gamma-sugárzás intenzitásának, az intenzitások időbeli változásának vizsgálata, valamint a Föld körüli kozmikus por regisztrálása. A gamma-sugárzást 64 csatornás amplitúdó-analizátorral kiegészített, szcintillációs gamma-spektrométerrel, a mikrometeorit-becsapódásokat piezoelektromos érzékelőkkel mérték. Az egyik jeladót a műholdon belül, annak falán, a másikat külső tartón rögzítették.

1967. július 6-án 142 napos szolgálati idő után belépett a légkörbe és megsemmisült.

Források

• Űrhajózási lexikon. Főszerk. Almár Iván. Budapest: Akadémiai – Zrínyi. 1981. ISBN 963 05 2348 5

További információk

• Koszmosz–142. nasa.gov. (Hozzáférés: 2013. május 4.)
• Koszmosz–142. lib.cas.cz. [2013. október 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 4.)

Elődje: Koszmosz–141

Koszmosz-program 1967

Utódja: Koszmosz–143