Kottingbrunn

község Ausztriában, Alsó-Ausztria tartományban
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2022. október 6.

Kottingbrunn osztrák mezőváros Alsó-Ausztria Badeni járásában. 2022 januárjában 7388 lakosa volt.

Kottingbrunn
A kottingbrunni kastély
A kottingbrunni kastély
Kottingbrunn címere
Kottingbrunn címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományAlsó-Ausztria
JárásBadeni járás
Irányítószám2540, 2542
Körzethívószám02252
Forgalmi rendszámBN
Népesség
Teljes népesség7417 fő (2018. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság251 m
Terület11,61 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 57′ 07″, k. h. 16° 13′ 45″47.951944°N 16.229167°EKoordináták: é. sz. 47° 57′ 07″, k. h. 16° 13′ 45″47.951944°N 16.229167°E
Kottingbrunn weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kottingbrunn témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Elhelyezkedése

szerkesztés
 
Kottingbrunn a Badeni járásban
 
A Szt. Achatius-plébániatemplom
 
A Szentháromság-oszlop

Kottingbrunn a tartomány Industrieviertel régiójában fekszik, a Bécsi-medence délnyugati peremén. Legfontosabb folyóvizei a Bécsújhelyi-csatorna és az Aubach patak. Területének 3,9%-a erdő, 34,8% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzathoz egyetlen település tartozik.

A környező önkormányzatok: északra Baden bei Wien, keletre Teesdorf, délkeletre Günselsdorf és Schönau an der Triesting, délre Leobersdorf, nyugatra Bad Vöslau.

Története

szerkesztés

Kottingbrunn területe az ókorban is lakott volt, erről tanúskodnak az i. e. 3. és i. sz. 4. századból való régészeti leletek. Neve egyes feltételezések szerint a cotinusok kelta törzsére vezethető vissza. A népvándorlás végén szlávok telepedtek meg a térségben, akiket a később betelepülő bajorok és frankok asszimiláltak. Kottingbrunn várát először 1114-ben említik.

Bécs 1529-es első török ostromakor az erős, árokkal védett vár feltehetően megmaradt, de a második, 1683-as ostrom idején mind a várat, mind a falut elpusztították a törökök. Akkori tulajdonosaik, a Lamberg grófok vadászkastélyként építették újjá.

1896-ban a kastély parkjában 2800 méter lóversenypálya nyílt meg, amelyet az Osztrák Jockey Club megvásárolt és üzemeltetett; így vált Kottingbrunn Ausztria első számú lóverseny-központjává. 1915 nyarán a pálya épületei (az istállók kivételével) leégtek, felújításukra a háború miatt nem került sor. Bár a versenyek véget értek, lovakat továbbra is tenyésztettek a létesítményben.

A második világháború után a település szovjet megszállás alá került. 1955-ben az osztrák delegáció a kottingbrunni repülőtérről indult Moszkvába, hogy a megszállásnak véget vető államszerződést elfogadtassák.

A kottingbrunni önkormányzat területén 2021 januárjában 7388 fő élt. A lakosságszám 1951-től lendületesen gyarapodó tendenciát mutatott, de az utóbbi években stagnál. 2020-ban az ittlakók 87,8%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 2,2% a régi (2004 előtti), 4,2% az új EU-tagállamokból érkezett. 4,6% az egykori Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 1,3% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 58,7%-a római katolikusnak, 8,5% evangélikusnak, 2,2% ortodoxnak, 4,6% mohamedánnak, 21,1% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor a legnagyobb nemzetiségi csoportokat a németek (87,8%) mellett a törökök (3,6%), a szerbek (2,4%), a magyarok (1,3%) és a horvátok (1,3%) alkották.

A népesség változása:

2016
7 409
2018
7 417

Látnivalók

szerkesztés
  • a kottingbrunni kastély, ma a kastélymúzeum és a polgármesteri hivatal található benne
  • a Szt. Achatius-plébániatemplom
  • a helytörténeti múzeum
  • az 1716-ban emelt Szentháromság-oszlop

Fordítás

szerkesztés
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Kottingbrunn című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.