Főmenü megnyitása

Kovách Géza, álnevei: Szejkei Gábor, Zilahi Géza (Székelyudvarhely, 1925. december 22.Arad, 2004. október 10.[1][2]) történész, néprajzkutató, közíró.

Kovách Géza
Született 1925. december 22.
Székelyudvarhely
Elhunyt 2004. október 10. (78 évesen)
Arad
Foglalkozása történész,
néprajzkutató,
közíró

Tartalomjegyzék

ÉletútjaSzerkesztés

Középiskolát a zilahi Wesselényi Kollégiumban végzett (1944), a Bolyai Tudományegyetemen történelem-néprajz szakos diplomát szerzett (1948). Egyetemi gyakornok Gunda Béla, majd tanársegéd Jakó Zsigmond mellett (1948-51), Aradra költözve a 3. számú középiskola tanára.

Tudományos és népszerűsítő cikkeit, tanulmányait a Korunk, NyIrK, Könyvtári Szemle, Művelődés, Studii și Materiale de Istorie Medie, Ziridava, Porolissum, Catedra, Revista de Istorie, Forschungen zur Volks- und Landeskunde hasábjain közölte, egy-egy értekezése a budapesti Agrártörténeti Szemle, Ethnographia, Confessio és a debreceni Múzeumi Kurír hasábjain is megjelent. Az Utunk, A Hét, Dolgozó Nő, Tanügyi Újság, Falvak Dolgozó Népe, Vörös Lobogó, Flacăra Roșie, Unirea, Szabad Szó, Megyei Tükör, Karpathen Rundschau, Brassói Lapok, Neue Banater Zeitung, Ifjúmunkás és Fáklya munkatársa.

Széles érdeklődési köre főleg a történelem és néprajz területére terjed ki, de hozzászól időszerű tanügyi, irodalmi, társadalmi kérdésekhez is. Néprajzi témái: a szilágysági népi űrmértékek, régi aradi mértékegységek, falusi mesterségek és területmérési rendszerek Arad megyében, sószállítás a Maros folyón. Történettudományi munkássága átfogja a középkortól a jelenkorig terjedő szakaszt, s különösen a céhtörténet, az agrártörténet, paraszttörténet és parasztmozgalmak területét. Glück Jenővel és Egon Dörnerrel közösen közölt tanulmányt az 1514-es Dózsa-felkelés Arad vidéki összefüggéseiről, s levéltári kutatásai alapján számos dolgozata jelent meg Arad város és megye helytörténetéről. Új eredményeket ért el az Arad vidéki munkásmozgalom kutatásában is. A Kriterion 1848 – Arcok, eszmék, tettek c. kötetében (1974) is közölt tanulmányt: Avram Iancu és 1848 tanulságai címmel.

Novellával szerepelt a temesvári Lépcsők c. antológiában (1977). Több román történelmi tankönyv fordítója.

Összeállításában jelent meg az Erdélyi jobbágyok panaszlevelei c. Téka-kötet (1971), a Magyar történetírók Avram Iancuról c. tanulmánygyűjtemény (1972) s egy válogatás Márki Sándor írásaiból Népek közeledése c. alatt (Testamentum, 1976).

Legújabban az 1514-es parasztfelkelés erdélyi eseményeiről jelent meg tanulmánya a temesvári Ezredvég hasábjain (1990), közzétette Kálmány Lajos leveleit az aradi Havi Szemlében (1990) s mint a Kőrösi Műhely munkatársa az aradi középkori latin írásbeliséggel s Arad és Csanád megye ama állásfoglalásával foglalkozik, melyben tiltakoznak Kossuth Lajos Törvényhatósági Tudósításainak betiltása ellen (1990). Elkészítette Arad megye létező és eltűnt településeinek helytörténeti repertóriumát (kéziratban).

Önálló köteteiSzerkesztés

  • A zilahi céhek története (1958)
  • Răspîndirea meșteșugurilor în comunele comitatului Arad în secolele XVII-XIX-lea (Arad 1974)
  • Ahol Dózsa és Horea hadai jártak (1976)
  • Aradul – permanențe în istoria patriei (középkori rész, Arad, 1978)
  • A céhes élet Erdélyben (Binder Pállal, 1981)

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  • Benkő Samu: A zilahi céhek története. Korunk 1959/2.
  • Juhász Zoltán beszélgetése Kovách Gézával: A történelem a hazafias nevelés kiapadhatatlan forrása. Előre 1976. aug. 13.
  • Imreh István: Arad és környéke történetéből. Utunk 1977/7;
  • Imreh István: Céhbeli kézművesek dicsérete. Utunk 1981/37.
  • Szekernyés János: Helytörténeti kutatástól honismeretig. Beszélgetés Kovách Gézával. A Hét 1977/37.
  • Mihálka Zoltán: Helytörténet és szülőföld-szeretet. Előre 1977. március 25.
  • Taxner-Tóth Ernő: Céhtörténet Erdélyből. Magyar Hírlap, Budapest, 1982. január 30.